A Közjegyzők Közlönyének előző számában megkezdett cikksorozat folytatásaként, jelen részben a képviselet, az egyes beadványok előterjesztésével valamint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem alaki és tartalmi kellékeivel foglalkozom, továbbra is fenntartva azt, hogy nem célom az adott téma teljes mélységű feltárása, hanem inkább a gyakorlatban felmerülő kérdések vizsgálata.
A képviseletet többféle szempontból lehet osztályozni.
Az egyik szempont szerint megkülönböztetünk anyagi jogi és eljárásjogi képviseletet.
Anyagi jogi képviseletről beszélünk, ha az a képviselőt a polgári jogi jogviszonyokban a képviselt nevében jognyilatkozat tételére, szerződéskötésre jogosítja. Ennek leggyakrabban előforduló szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) tartalmazza.
Az anyagi jogi képviselet alapulhat törvényen (törvényes képviselet), illetve szervezeti szabályzaton (jogi személy törvényes képviselete = szervezeti képviselet) valamint jogügyleten (meghatalmazáson, megbízáson = ügyleti képviselet). Törvényes (szervezeti) képviselő csak az lehet, akit a törvény erre feljogosít, ügyleti képviselet ellátására pedig "bárki" meghatalmazható.
Eljárásjogi képviseletről beszélünk akkor, ha a képviselő a per vitelére vagy egyes perbeli cselekmények megtételére van feljogosítva.
Ezen belül is megkülönböztetjük a törvényes képviseletet, mert a jogszabály a törvényes képviselőt peres képviseletre is feljogosítja.
Emellett az eljárásjogi képviselet is lehet ügyleti, ha meghatalmazáson alapul, azonban kiemelendő, hogy a peres képviselet szűkebb körű az anyagi jogi képviseletnél, mert az anyagi jogi ügyleti képviselővel szemben a meghatalmazott nem lehet "bárki"[1], csak a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 67. §-ában taxatíve meghatározott személyek.
Erre figyelemmel nem képviselheti a fizetési meghagyásos eljárásban a felet olyan, magát "aláírás szolgáltatónak" nevező cég, aki a beadványokat az "aláírás szolgáltató" elektronikus aláírásával látja el, a félnek nem a Pp. 67. §-a alá tartozó "meghatalmazása" alapján.
Az eljárásjogi képviselet harmadik fajtája az ügygondnok, amely kirendelésen alapul.
Törvényes képviselő hiányában a fél részére a bíróság az ellenfél kérelmére ügygondnokot (74. §) rendel. Az ügygondnokra - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - a per vitelére meghatalmazott jogállását szabályozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügygondnok a bíróság külön felhatalmazása nélkül a peres pénzt vagy dolgot nem veheti át, továbbá egyezséget csak akkor köthet, s a vitás jogot csak akkor ismerheti el, illetőleg arról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
Ez alapján kérdésként merül fel, hogy ügygondnokként csak olyan személy rendelhető-e ki, akit a meghatalmazott jogállása megillethet (lásd Pp. 67. §), vagy a közjegyző bárkit kirendelhet?
A Pp. 49. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége (azaz a polgári anyagi jogi szabályok szerint cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes[2] = cselekvőképességet érintő gondnokság: szülő[3], a gyám[4], a gondnok[5]), valamint akkor is, ha a fél jogi személy, nevében törvényes képviselője jár el.
Törvényes képviselője jár el annak nevében is, akinek részére a cselekvőképesség érintése nélkül rendelt gondnokot a gyámhatóság, de csak akkor, ha személyesen nem lép fel (cselekvőképességet nem érintő gondnokság[6]).
A jogi személyek törvényes képviseletének a legfontosabb esetei a következők:
a helyi önkormányzat képviselő-testületét a polgármester [a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (1) bek.], a megyei önkormányzatot a közgyűlés elnöke képviseli [Ötv. 72. §],
az állami vállalatot az igazgató képviseli, aki ezt a jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat dolgozójára ruházhatja át [Ptk. 31. § (6) bek.],
a költségvetési szerv képviseletét a szerv vezetője látja el, aki ezt a jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a szerv dolgozójára ruházhatja át [Ptk. 36. § (2) bek.],
a szövetkezetet az igazgatóság elnöke (igazgatóság hiányában: az ügyvezető elnök), valamint az igazgatóság tagjai képviselik harmadik személyekkel szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok előtt [a Szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Szövetkezeti törv.) 41. § (1) bek.],
a jogi személyiségű gazdasági társaságok közül a közös vállalatot az igazgató, a korlátolt felelősségű társaságot az ügyvezető, a részvénytársaságot az igazgatóság tagjai képviselik [Ptk. 55. §],
a közhasznú társaságot az ügyvezető képviseli [Ptk. 57. § (2) bek.],
az alapítvány képviselője a kezelő szerv vagy szervezet [Ptk. 74/C. §],
az egyesületet az alapszabályban erre feljogosított szerv képviseli [hatályon kívül helyezett egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 6. § (2) bek. és 11. § (3) bek.],
az államot a polgári jogviszonyokban - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli [Ptk. 28. § (1) bek.].
Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter alatt a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének jb) pontja szerint az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért és az állami vagyon felügyeletéért való felelősséggel kapcsolatos feladatok tekintetében Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, illetve nemzeti fejlesztési minisztert kell érteni.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint az állami vagyon felett a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja, aki e feladatát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.), a Magyar Fejlesztési Bank, illetve a (2) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorló szervezet útján látja el.
A (2) bekezdés szerint a miniszter e törvény felhatalmazása alapján - a 2. §-ban meghatározott célok hatékonyabb elérése érdekében, miniszteri rendeletben, az ott meghatározott állami vagyoni kör tekintetében, meghatározott időtartamra - e törvény keretei között, a joggyakorlás egyes szabályainak meghatározásával - az (1) bekezdés alapján őt megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének, illetve azok meghatározott részének gyakorlóját az Áht. szerinti központi költségvetési szervek, ezek intézménye, továbbá a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaságok közül kijelölheti.
E törvény 17. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében az MNV Zrt. az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - képviseli a Magyar Államot.
Jogi személyiség nélküli jogalanyisággal rendelkező szervezet törvényes képviselője
• Bt. esetén az üzletvezető,
• Kkt. esetén az üzletvezető,
• Társasháznál a közös képviselő.
Amennyiben a társasházat korábban képviselő Kft. ügyvédje bejelenti és a közgyűlési jegyzőkönyvvel igazolja, hogy a Kft. a megbízási szerződést a fizetési meghagyás kibocsátását megelőzően felmondta és a felmondási idő letelt, akkor tekintettel arra, hogy a fizetési meghagyás kibocsátásakor a Kft. képviseleti joggal már nem rendelkezett, és így képviseleti jog hiányában a fizetési meghagyás nem tekinthető a társasház részére szabályszerűen kézbesítettnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését megállapító határozatot hatályon kívül kell helyezni, a végrehajtási lapot a Vht. 211. § alapján vissza kell vonni. Figyelemmel arra, hogy a jogosult jognyilatkozata alapján a társasháznak nincs közös képviselője, a fizetési meghagyást a közjegyző által kirendelt ügygondnoknak kell kézbesíteni. Az ügygondnok díját, a kirendelést megelőzően köteles a jogosult felhívásra előlegezni a közjegyző erre a célra rendelt számlájára.
Véleményem szerint ügygondnokot kell kirendelni és részére kell kézbesíteni a fizetési meghagyást abban az esetben is, ha a kötelezett társasháznak ugyan van közös képviselője, de a közös képviselő az, aki a társasházzal szemben jogosultként igényt érvényesít. A társasház közös képviselője ugyanis nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga[7].
Erre a megállapításra jutott a bíróság[8] is abban az esetben, amelyben kimondta, hogy az ügyvezető által a cég ellen indított perben analógia alapján alkalmazható az 1988. évi VI. tv. 44. §-ának (3) bekezdésében írt azon rendelkezés, amely szerint az ügyvezetők által a cég ellen indított perben a céget a felügyelő bizottság egy tagja, annak hiányában a társaság részére kirendelt ügygondnok képviseli. Ezért a felperesek által benyújtott kereset alapján az elsőfokú bíróságnak folytatnia kell a per tárgyalását, melyben az alperest - a felek sajátos perállására tekintettel - szükség esetén ügygondnoknak (Pp. 74. §) kell képviselnie. (Legf. Bír. Gf. II. 31.575/1998. sz.).
A perben meghatalmazottként a Pp. 67. §[9]-ában meghatározott személyek járhatnak el.
Perbeli (eljárásjogi) képviseletre meghatalmazást a fél, illetőleg törvényes képviselője adhat.
Tekintettel arra, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban a beadványokhoz meghatalmazás nem csatolható, a beadványnak tartalmaznia kell a meghatalmazott azon nyilatkozatát, hogy az ügyben érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkezik.
Az Fmhtv. 10. §-ának (4) bekezdése szerint a fél a nem jogi képviselőnek adott meghatalmazást a közjegyzőnél szóban is előterjesztheti.
Kiemelendő, hogy amennyiben a fél nevében törvényes képviselője jár el, úgy nem kell a felet hiánypótlás keretében a nyomtatvány képviseleti jog igazolására vonatkozó nyilatkozatának megtételére felhívni. Ezt ugyanis a félnek csak meghatalmazás esetén kell megjelölni, mert az "...illetve képviseleti jogosultsága az ügyben jogszabály alapján fennáll." fordulat arra az esetre vonatkozik, ha a jogtanácsos nem meghatalmazás alapján, hanem munkaviszonya alapján látja el a képviseletet.
A beadványokat a fél szóban, papír alapon és elektronikus úton terjesztheti elő.
A jogi képviselővel rendelkező fél, a vállalkozás[10] és egyéb jogi személy beadványát kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő[11] kivéve, ha a jogszabály kifejezetten megengedi a más módon történő benyújtást.
A teljesség igénye nélkül a jogszabály alapján az alábbi kivételek léteznek az elektronikus benyújtás alól:
- azon beadványok, amelyekhez az Fmhtv. alapján mellékletet lehet csatolni[12],
- költségkedvezménnyel együtt benyújtott fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem[13],
- a jogutódlás megállapítása iránti kérelem alapjául szolgáló okiratok, valamint a követelés későbbi kielégítésének veszélyeztetettségét valószínűsítő okiratok papír alapon csatolhatók a beadvány előterjesztéséhez rendszeresített elektronikusan benyújtandó űrlaphoz[14],
- a fellebbezéshez csatolt melléklet, melyet kizárólag papír alapon, az ügyben eljáró közjegyzőnél lehet benyújtani.[15]
Megjegyzem, hogy az Fmhtv. csak a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása [Fmhtv. 24. §-a (1) bek. k) pont] valamint az ellentmondás elutasítása [az Fmhtv. 36. § (5) bekezdésének 2012. március 15. napjától hatályos c) pontja] tekintetében tartalmaz kifejezett elutasítási okot. Ez alapján kérdésként merülhet fel, hogy a törvény rendelkezése hiányában egyáltalán van-e lehetőség a többi alakilag hiányos beadvány elutasítására, vagy azt tartalma szerint kell elbírálni[16]?
Kiemelendő továbbá, hogy az elektronikus iratbenyújtásra köteles fél nem csak a fizetési meghagyás kibocsátása, végrehajtás elrendelése valamint a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmét, hanem valamennyi elektronikus beadványát csak űrlapon terjesztheti elő, figyelemmel az Fmhtv. 10. §-ának (1) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján, a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó papír alapú és elektronikus űrlapokról szóló 22/2010 (V. 7.) IRM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének d) pontja által rendszeresített "egyéb kérelmek benyújtásához alkalmazandó elektronikus űrlap"-ra.
Ez természetesen nem vonatkozik azokra a fent felsorolt beadványokra, amelyek kivételek az elektronikus benyújtás alól, tekintettel arra, hogy "egyéb kérelmek benyújtásához alkalmazandó elektronikus űrlap" csak az elektronikus eljárásra van rendszeresítve.
Fontos hangsúlyozni, hogy a MOKK rendszere a kérelmek elektronikus vizsgálatát végzi el, de azt tartalmilag nem vizsgálja, így például átenged olyan fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, amelyen a jogosult a kötelezett például címeként Székelyudvarhely települést jelöl meg, feltéve, hogy azt magyarországi irányítószámmal rögzíti.
Ebben a formában a vállalkozásnak nem minősülő jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok és a természetes személyek nyújthatják be ebben a formában beadványaikat.
Az Fmhtv. 10. §-a (1) bekezdésének második mondata szerint:
A beadványokat - a beadvány szóban történő előterjesztését kivéve - űrlapon kell benyújtani, ha az igazságügyért felelős miniszter rendelete az adott beadványra űrlapot rendszeresít.
Felhívom azonban a figyelmet arra, hogy a végrehajtási kérelem, valamint a biztosítási intézkedés iránti kérelem esetén az Fmhtv. kizárja a szóban történő benyújtás lehetőségét, így azokat csak az erre rendszeresített űrlapon, papír alapon vagy elektronikus úton lehet benyújtani [Fmhtv. 52. § (1) bek.].
Véleményem szerint annak azonban nincs akadálya, hogy a Pp. 7. §-ára figyelemmel a jogi képviselő nélkül eljáró felet a közjegyző ellássa a felet az űrlap kitöltéséhez szükséges eljárásjogi tájékoztatással.
Az Fmhtv. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a kérelmeket és egyéb beadványokat 3 munkanap alatt kell rögzíteni a MOKK rendszerben. Ilyenkor a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem esetén a megjegyzés rovatban célszerű feltüntetni a kérelem beérkezésének dátumát[17].
A fizetési meghagyás kibocsátása, végrehajtás elrendelése valamint a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmeken felül egyéb beadványok esetében egyelőre nincs űrlap, de a jogszabály felhatalmazása alapján a MOKK bármikor rendszeresíthet.
A papír alapú beadványok kezelésével kapcsolatban, a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról szóló 28/2010. (V. 12.) IRM rendelet 8. §-ában foglaltaknak megfelelően kell eljárni:
8. § (1) A közjegyző az általa hozott határozatokat a MOKK rendszerének alkalmazásával állítja elő.
(2) A beadványok és az eljárás során keletkezett papír alapú iratok közül - a
(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - minden esetben szkennelés útján kell a MOKK rendszerében rögzíteni:
a) a végzés elleni fellebbezések felterjesztése esetén a közjegyzőnél lévő felterjesztendő papír alapú iratokat,
b) az ellentmondást tartalmazó papír alapú beadványt, ha az ellentmondás tartalma a beadványból aggálytalanul nem állapítható meg,
c) a közjegyzőnek papír alapon megküldött másodfokú határozatot,
d) a közjegyzői kamarához beérkezett tértivevényeket,
e) szükség esetén, vagy bíróság megkeresésére egyéb olyan beadványokat is, melyek a MOKK rendszerében még nem kerültek rögzítésre és
f) a költségkedvezmény iránti kérelem jogszabály által meghatározott mellékleteit.
(3) Nem kell beszkennelni a
a) nem jogszabály által rendszeresített A4-es formátumot meghaladó méretű,
b) nem különálló lapokból álló vagy
c) tíz oldalt meghaladó
beadványt.
Fentiekre tekintettel tehát a jogszabály nem tiltja, hogy minden beadványt szkenneljen a közjegyző, és így minden iratot az aktanyomat részévé tegyen.
Ha a beadvány határidőhöz kötött eljárási cselekményt (pl. fellebbezést, igazolási kérelmet) tartalmaz, akkor a levélborítékot is szkennelni kell.
Folytatólagos eljárásban papír alapú utóiratot csak az eljáró közjegyzőnél lehet benyújtani. Amennyiben a fél a papír alapú beadványt nem az eljáró közjegyzőnél nyújtotta be, az, akihez a beadványt benyújtották, haladéktalanul meg kell, hogy küldje az eljáró közjegyzőnek anélkül, hogy azt a MOKK rendszerében rögzítené. A beadványt majd az eljáró közjegyző rögzíti a MOKK rendszerében.
Ebben a formában a vállalkozásnak nem minősülő jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok és a természetes személyek nyújthatják be ebben a formában beadványaikat.
Tekintettel arra, hogy a kérelem előterjesztéséhez nem szükséges, hogy a kérelem hiánytalan legyen, mert erre szolgál a hiánypótlás jogintézménye, a jogalkotó kiemeli a hiányok közül a díjfizetést, azzal, hogy az Fmhtv. 46. §-ának (1) bekezdése értelmében olyan szóbeli kérelem előterjesztése esetén, amely díjköteles, a kérelem mindaddig nem rögzíthető a MOKK rendszerben, amíg annak előterjesztője díjfizetési kötelezettségének eleget nem tett[18]. A gyakorlatban mégis rögzíteni kényszerül a közjegyző a díjfizetés nélkül érkezett kérelmet, hogy az iktatást követően az eljárási díj megfizetésére hívja fel a kérelem előterjesztőjét, mert iktatás hiányában ugyanis a végzésnek nem lenne ügyszáma.
Ha nem iktatja a közjegyző a fenti hiányos kérelmet, úgy véleményem szerint függetlenül attól, hogy a kérelem csak a díj megfizetését követően kerül rögzítésre, a kérelem előterjesztésének a joghatályai (például az elévülés megszakítása) a hiányos benyújtással állnak be, nem pedig a rögzítéssel.
Figyelemmel arra is, hogy a szóbeli kérelmet a MOKK rendszerben azonnal rögzíteni kell, az eljárási díj meg nem fizetése esetére vonatkozó fent hivatkozott törvényi szabályozásból az vezethető le, hogy a jogalkotó szándéka az lehetett, hogy a díjköteles kérelem a MOKK rendszerben való rögzítéssel minősül előterjesztettnek, azaz amíg a kérelmező nem fizeti meg az eljárási díjat, addig a kérelem beadásához fűződő jogi hatályok sem állnak be. Ezt erősíti az, hogy nem lenne logikus, ha egy korábban érkező díjhiányos beadvány későbbi ügyszámot kaphatna, mint egy később érkezett hiánytalan beadvány.
Ennek ellenére véleményem szerint még attól is függetlenül, hogy az ügyintézési határidő is a MOKK rendszerben történő rögzítéssel veszi kezdetét, a kérelem benyújtásához fűződő joghatályok a szóbeli kérelem díjhiányos benyújtásával, az "érkezéssel" állnak be.
A kérdés azonos abban az esetben is, ha a szóbeli kérelmet nem az ügyben eljáró közjegyzőnél terjesztik elő. A jogszabály szerint az ilyen formában előterjesztett beadványnak az eljáró közjegyző részére történő megküldésére a kérelem adatainak a MOKK rendszerébe történő rögzítésével kerül sor[19]. Az Fmhtv. kimondja, hogy az eljáró közjegyzőre vonatkozó ügyintézési határidő a beadvány adatainak a MOKK rendszerében történő rögzítésével kezdődik meg.
Ha nem az eljáró közjegyző rögzíti a szóbeli kérelmet, úgy annak adatait a MOKK rendszerben "önálló jegyzőkönyv" parancs kiválasztásával kell felvinni és az "Áttétel az eljáró közjegyzőhöz: / Ügyszám:" mezőben feltüntetni az eljáró közjegyző ügyszámát, akinél a kérelem azonnal megjelenik.
A szóbeli kérelem rögzítéséről a közjegyző a félnek igazolást ad.
Tekintettel arra, hogy az igazolásra a Pp.-nek a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályait[20] kell megfelelően alkalmazni, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztése esetén két megoldás lehetséges:
Az egyik szerint a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet a rendszerben a közjegyző rögzíti, majd a "jegyzőkönyv" parancs kiválasztásával jegyzőkönyvbe foglalja a kérelmet és így hozza létre az igazolást.
A másik szerint a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet a rendszerben a közjegyző rögzíti és a megjegyzés mezőben feltünteti, hogy a kérelem a jogosult szóban előterjesztett beadványa alapján készült, majd azt a közjegyző kinyomtatja és a jogosulttal azt írja alá.
Jogszabályban meghatározott módon előterjesztett a kérelem, ha a fél szóban, papír alapon valamint a MOKK rendszerén keresztül elektronikusan nyújtja be.
Véleményem szerint a "nem jogszabályban meghatározott módon", például e-mailen, faxon előterjesztett beadvány olyan alakisági hibában szenved, amely miatt a beadványt mellőzni kell.
Ha jogszabályban meghatározott módon előterjesztett kérelem valamilyen alakisági hibában szenved, tehát nem felel meg a Pp. 93. §-ának (3) bekezdésében foglalt alaki követelményeknek figyelembe veendő, iktatandó és elbírálandó.
Azaz, ha egy jogszabályban meghatározott módon előterjesztett beadvány hiányos, akkor a közjegyző a hiánypótlást elrendelő végzésben a pótlandó hiányokat felsorolja, és e végzésben egyben figyelmezteti a felet a hiánypótlás elmaradásának jogkövetkezményeire.
Ha a fél figyelmeztetés ellenére a beadványt újból hiányosan nyújtja be, vagy nem nyújtja be, a közjegyzőnek azt el kell utasítania, illetve hiányos tartalma szerint kell elbírálnia.
Mivel azonban a Pp. csak a keresetlevél és a fellebbezés vonatkozásában[21], tartalmaz az alakszerűség hiánya, illetve a hiánypótlás nemteljesítése miatti elutasításra kifejezett rendelkezést, míg az Fmhtv. az ellentmondás elutasítására vonatkozóan kimerítő felsorolást tartalmaz[22], nincs lehetőség az alakilag hiányos ellentmondás elutasítására, hanem azt tartalma szerint kell elbírálni.
Szintén nem lehet a természetes személytől érkező papír alapú ellentmondást arra hivatkozással elutasítani, hogy az nem az ellentmondás előterjesztésére jogosulttól származik, azért, mert a beadványról hiányzik a két tanú aláírása.
A "nem jogosulttól való származás", mint elutasítási ok csak akkor alkalmazandó, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy az ellentmondást valóban nem az arra jogosult terjesztette elő, így például akkor, ha harmadik személy neve és aláírása szerepel az iraton, és ez a személy nem rendelkezik az arra jogosulttól származó érvényes meghatalmazással.
Ettől teljesen eltérő jogintézmény a valódiság kérdése, azaz az, hogy az ellentmondás valóban az abban feltüntetett kiállítójától ered-e, azt az arra jogosultként feltüntetett kiállító írta-e alá a saját nevében vagy sem.
A Pp. 197. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a magánokirat valódiságát csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja.
Az ellentmondás valódisága tehát csak bizonyítási eljárás keretében tehető vitássá az ellenfél vagy a bíróság részéről, így az ellentmondás esetleges hamis volta, az ellentmondás hivatalbóli elutasítása körében nem vizsgálható, egyben a fizetési meghagyásos eljárás keretein túlmutat. A bizonyítási eljárás során a magánokiraton levő aláírás valódiságát (valódi-hamis okirat) vagy a szöveg meg nem hamisított voltát (valódi, de hamisított okirat) ugyanis - kétség esetében - más olyan írással való összehasonlítás útján lehet megállapítani, amelynek valódisága nem kétséges, illetve a bíróság evégből íráspróbát rendelhet, s azt a szükséghez képest írásszakértővel is megvizsgáltathatja.
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem adattartalmára vonatkozóan az Fmhtv. 20. §-ában, valamint a fizetési meghagyásos eljárásban és a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti eljárásban alkalmazandó papír alapú és elektronikus űrlapokról szóló 22/2010. (V.7.) IRM rendelet mellékletében találhatunk rendelkezést.
Jelen alcímben eltekintek a két jogszabályban megtalálható valamennyi tartalmi elem felsorolásától, hanem csak a két jogszabály összevetése alapján azokat az adatok kívánom felsorolni, amelyek hiányában is helye van a fizetési meghagyás kibocsátásának:
• természetes személy kötelezett születési helye és ideje, anyja neve, adóazonosító jele és személyi azonosítója,
• szervezet kötelezett nyilvántartási száma és adószáma,
• a kötelezett képviselőjének neve, címe, feltéve, hogy olyan képviselő nevét és címét nem tüntették fel a kérelemben, akinek a megjelölése nélkül is joghatályosan lehet kézbesíteni a fizetési meghagyást. Az Fmhtv. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja nyilvánvalóan arra az esetre irányadó, ha olyan képviselő nevét és címét nem tüntették fel a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben, akinek a megjelölése nélkül a keresetlevelet a félnek joghatályosan kézbesíteni nem lehet, pl. a kiskorú fél törvényes képviselője, avagy a gondnokság alatt álló személy gondnoka[23],
• a perben illetékes bíróság megjelölése,
• a bankszámlaszám megjelölése,
tényállás (a kérelem indokai) rövid előadása és a bizonyítékok megjelölése.■
JEGYZETEK
[1] anyagi jogi képviselő "bárki" lehet, még korlátozottan cselekvőképes személy is.
[2] Aki a polgári jog szabályai szerint korlátozottan cselekvőképes az a perben (nemperes eljárásában) általában cselekvőképtelen. Ez alól három kivétel van, amikor a korlátozottan cselekvőképes törvényes képviselő nélkül is eljárhat, azaz teljes perbeli cselekvőképessége van: a 14. életévét betöltött kiskorú munkával szerzett keresményével kapcsolatos perek, a személyállapotra vonatkozó perek, valamint a személyhez fűződő jogok érvényesítése iránti per.
[3] Lásd Csjt. 86. § (1), (3) bek.
[4] Lásd Csjt. 93. §, 101. §.
[5] Lásd Ptk. 14. §, 14/B. §, 15. §.
[6] Pl.: ügyeinek vitelében akadályozott személy (távollevő) gondnoka [Ptk. 224. §], eseti (pl. méhmagzat) gondnok [Ptk. 225. §], ideiglenes gondnok [Ptk. 18/A. §], zárgondnok [Ptk. 18. §]
[8] BH.2000. 121
[9] 67. § (1) A perben meghatalmazottként eljárhat:
a) a félnek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója;
b) a fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselője vagy meghatalmazottja;
c) az ügyvéd és az ügyvédi iroda;
d) közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vezetője vagy alkalmazottja a szervnek a tevékenységével kapcsolatos, valamint az alkalmazott a szerv vezetőjének az őt e minőségében érintő pereiben;
e) az önkormányzatokat (azok szerveit) érintő perek közül:
ea) a helyi önkormányzat pereiben: a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének) a tagja, a polgármester (főpolgármester, megyeiközgyűléselnöke), a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatalának) alkalmazottja;
eb) a polgármesternek (főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének, a kerületi hivatal vezetőjének) az őt e minőségében érintő pereiben: a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének, a kerületi képviselőtestületnek) a tagja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;
ec) a jegyzőnek (főjegyzőnek) az őt e minőségében érintő pereiben: a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;
ed) a helyi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket e minőségükben érintő pereiben: a szerv alkalmazottja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja;
ee) a nemzetiségi önkormányzatnak, valamint annak vezetőjének az őt e minőségében érintő pereiben: a nemzetiségi önkormányzat tagja, a nemzetiségi önkormányzat szervének vezetője és alkalmazottja;
ef) a nemzetiségi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket e minőségükben érintő pereikben: a nemzetiségi önkormányzat tagja, a nemzetiségi önkormányzat szervének vezetője és alkalmazottja;
f) a szakszervezet a saját tagjának perében, valamint a külön jogszabályban meghatározott perekben;
g) az érdek-képviseleti célra alapított szervezet saját tagjának olyan perében, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható;
h) a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a szövetkezet pereiben;
i) a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet (396. §) alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadója) pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja;
j) akit erre külön jogszabály feljogosít.
(2) A perben a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg.
[10] Pp. 396. §: E törvény alkalmazásában vállalkozás az olyan - a cégnyilvántartásban nyilvántartott - jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany, amely elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jött létre.
[12] Fmhtv. 10. § (3) bek.: "költségkedvezmény iránti kérelem, az igazolási kérelem, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem, részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem, valamint a félbeszakadással összefüggő beadványok kivételével - ha e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján az igazságügyért felelős miniszter rendeletében másként nem rendelkezik - a beadványokhoz mellékleteket csatolni nem lehet."
[13] Lásd Fmhtv. 50. § (2) bek.
A költségkedvezmény iránti kérelem nem melléklete a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek, hanem önálló beadvány, a törvény mégis kizárja az elektronikus úton történő benyújtást, annak ellenére, hogy a közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a MOKK rendszerében történő rögzítését megelőzően dönt a költségkedvezmény iránti kérelemről [Lásd Fmhtv. 50. § (3) bek.].
[14] 22/2010. (V. 7.) IRM rendelet 13. § (2) bek.
[16] vö.: Pp. 95. §-hoz fűzött NAGYKOMMENTÁR "A beadvány visszaadása - figyelmeztetés" részben foglaltakkal.
[17] Kivételesen releváns lehet a postára adás dátuma pl. Mt. 202. §.
[18] Fmhtv. 46. §. (1)
[19] Fmhtv. 14. §.
[21] Eszerint a bíróság a keresetlevelet a Pp. 130. § (1) bekezdés j) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül, a fellebbezést a Pp. 237. §, illetve a Pp. 240. § (1) bekezdése alapján hivatalból - érdemi vizsgálat nélkül - elutasítja.
[22] Fmthv. 36. § (5) bek.: a közjegyző az ellentmondást hivatalból elutasítja, ha a) az elkésett, b) nem az ellentmondás előterjesztésére jogosulttól származik, vagy c) a jogi képviselővel rendelkező fél, a vállalkozás vagy egyéb jogi személy fél azt nem elektronikus úton terjesztette elő, és a 10. § (3) bekezdésében meghatározott eset sem áll fenn.
[23] Lásd BH. 2003.377.
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Asbóth-Hermányi Lőrinc, közjegyző-helyettes
Visszaugrás
