Megrendelés

Molnár Alexandra[1]: Beszámoló a Baranya Megyei Kormányhivatalban tett szakmai látogatásról (JURA, 2017/2., 453-454. o.)

A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszéke által tartott "Alkotmányjogi gyakorlat" c. tárgy keretében 2017. október 4-én a Baranyai Megyei Kormányhivatalba látogattak joghallgatók, Tilk Péter tanszékvezető úr szervezésében. A látogatás során a PTE hallgatói Müllerné dr. Juhos Bernadett főigazgató asszony előadásán vehettek részt. Az előadás célja elsősorban a Baranya Megyei Kormányhivatal átfogó megismerése volt, mint például történelmi háttere, szervezeti felépítése, illetve működésének fontosabb elemei.

Az előadás első témája a kormányhivatal történelmi háttere volt, azon belül egészen 1983 december 31-től, a járási hivatalok megszűnésétől napjainkig. A rendszerváltás hatására megszűnt Magyarországon a tanácsrendszer, melynek a következménye, hogy megalakult a helyi önkormányzatok rendszere 1990 szeptember 30-án. 2011. január 1-jén 17 szakigazgatási szerv integrációjával megalakultak a megyei kormányhivatalok a közigazgatási hivatalok jogutódjaként. 2011-ben kormányhatározat született a járási hivatalok megalakításáról, így 2013. január 1-jén 198 járási hivatal jött létre - azonban meg kell említeni a polgárdi járást, ami 2015. január 1-jén megszűnt; tehát azóta 197 járási hivatal működik.

A hatékony közigazgatás érdekében 2015. április 1-jén átalakult a kormányhivatalok működése. Az integráció hatása, hogy megszűnt a szakigazgatási szervre és törzshivatalra való felosztás. A kormánymegbízottak felelősek a kormányhivatalok vezetéséért, amelyek főosztályokból és járási hivatalokból állnak. A főosztályok száma ekkor Baranya megyében 12, ebből kettő kiemelendő, mivel a többi osztályhoz képest - mint például a 2 osztályt magába foglaló Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály - méretük nagyobb. Az egyik a Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, amely 5 osztállyal rendelkezett és a másik pedig a Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály, amely 6 osztállyal. Ekkor 10 járási hivatal maradt a megyében. A járási hivatalok osztályokra bonthatóak; például Gyámügyi Osztály és Hatósági Osztály.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 39/2016. (XII. 30.) MvM utasítása következtében a járási hivatalok megerősítése és hatáskörük átrendezése történt meg 2017. január 1-jével. Az előadásból megtudhattuk, hogy ennek hatásaként a Baranya Megyei Kormányhivatalban a főosztályok száma 7-re csökkent; megfigyelhető új főosztály, mint például az Agrár- és Vidékfejlesztési Támogató Főosztály néven integrálódott Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, viszont a járási hivatalok számában nem történt változás. Főigazgató Asszony elmondása szerint a járási hivatalok megerősítése az ügyeiket intézni kívánó lakosság számára pozitív folyamatként jelenik meg, ez pedig annak köszönhető, hogy nőtt és egyszerűbbé vált a járási hivatalokban elintézhető ügyek száma.

Következő téma a kormányhivatal vezetése volt. Az előadásban szó esett arról, hogy a kormányhivatal a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, melyet a kormánymegbízott közvetlenül vezet és gyakorolja a munkáltatói jogokat a kormányhivatalban foglalkoztatottak felett. Ezen belül találhatóak a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselők, így például főigazgató, igazgató, főosztályvezetők és osztályvezetők. A kormányhivatal szervezeti egységekre: főosztályokra és járási hivatalokra tagozódik. A járás hivatal vezetője a járási hivatalvezető, aki gyakorolja a járási hivatalhoz telepített feladatokat és hatásköröket, valamint a munkáltatói jogokat a foglalkoztatottak felett.

Főigazgató Asszony elmondta, hogy szervezeti felépítési szempontból a főosztályok, járási hivatalok a kormányhivatal önálló szervezeti egységei, itt szintén külön kell venni a járási hivatalok szervezeti felépítését, mivel ezek a kormányhivatal önálló- feladat és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei. Utolsóként pedig említeni kell, hogy a főosztályokon legalább 2 osztály működik.

Szó esett továbbá a Kormányhivatal egységes ügyrendjéről is, amelyben működési rendje szabályozása található: ezt a kormánymegbízott állítja ki és közös szabályokat, önálló szervezeti egységek ügyrendjeit tartalmazó mellékleteket tartalmaz.

Főigazgató Asszony említést tett a hatósági ellenőrzési tervről is. Az országos hatósági ellenőrzési tervet a szakmai irányító miniszter adja ki és ezt követően a kormányhivatal elkészíti a hatósági ellenőrzési tervet, majd jelentést ír és ezt elküldi a

- 453/454 -

szakminiszternek, aki ez alapján egy országos beszámolót készít.

A hatósági ellenőrzési terv mellett meg kell említeni azonban a kormányhivatal éves összevont tervét, melyet megküld a közigazgatás szervezéséért felelős miniszternek.

A következőkben megtudhattuk az előadásból, hogy a személyzet biztosítására két fő módszer áll rendelkezésre: egyik a toborzás, amely egy központi adatbázison, a Tartinfon működik, és célja, hogy a felmentett személyek újra állást találjanak. A másik az utánpótlás-program kiválasztás, melynek keretében lehetőség adódik a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programra való pályázatra is. A program célja a megfelelő ember megfelelő helyre való megtalálása. Személyes interjún való részvétel és egy sablonos önéletrajz átadása után kerül sor a döntésre, hogy valaki megfelel a programnak vagy sem.

Az előadásból megtudhattuk, hogy kiemelt fontosságú a hivatásetika is, ami különböző képzések formájában jelenik meg, mint például az integritás - tanácsadó képzés, amely a korrupciós kockázat szervezeten belüli kezelésére épül.

A törvényi alapelvek nélkülözhetetlenek a kormányhivatal működésében. Az első és legfontosabb a hűség és az elkötelezettség, a felelősségtudat és szakszerűség. A nemzeti érdekeket előnyben kell részesíteni, előítéletektől való mentességet kell tanúsítani.

Utolsó témaként az illetményrendszert említette az Előadó. A rendszer kiszámítható, vitathatatlan, lassan növekedő volt. A kormányhivatalokban illetménytábla bevezetésére került sor, amely rögzítette az állami tisztviselők és az állami ügykezelők előmeneteli fokozatait és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határait. Főigazgató Asszony részletes tájékoztatást adott a közszférában elérhető bérekről, hasznos információkkal szolgálva a pálya iránt érdeklődő joghallgatóknak.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani a PTE joghallgatói nevében Müllerné dr. Juhos Bernadett főigazgató asszonynak az előadásért, mivel a gyakorlat során első kézből tapasztalhattam meg a kormányhivatallal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, ezen túlmenően az önkormányzatok működését, így hasznos információkkal gazdagodtam, melyet tanulmányaim során is kitűnően tudok majd hasznosítani. ■

Lábjegyzetek:

[1] A szerző joghallgató, PTE ÁJK.

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére