Az 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban Cstv.) 39. §-a új, de nem előzmények nélküli jogintézményként bevezette a hitelezői választmány fogalmát. A rendelkezés annyiban minősült újnak, hogy az Ftvr. egyik változatában sem szerepelt, viszont mind a korábbi magyar, mind a Cstv. megalkotása idején hatályos - mintának tekintett - német csődtörvény tartalmazott hasonló rendelkezést.
Az 1991. IL. tv. (Cstv.) kimondta ugyanis, hogy a felszámolási eljárásban a hitelezők - érdekeik védelme céljából - választmány(oka)t alakíthatnak. A jogszabály nagyvonalú rendelkezéssel a hitelezőkre bízta, hogy a választmány megalakításának módját, jogosultságait, működési rendjét egymás közötti megállapodással rendezzék. Ugyanakkor a törvény a hitelezői választmányt különböző jogosítványokkal ruházta fel (pl.: megillette a kifogásolás joga, a közbenső mérleget véleményezhette, ütemtervet, tájékoztatást kérhetett a felszámolótól stb.), amely miatt a gyakorlatban több probléma merült fel. A Cstv. 1993. évi módosítása már egyértelműbb rendelkezést tartalmaz, mely szerint a hitelezői választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, a felszámolóval vagy a végelszámolóval való kapcsolat során. Ez a megfogalmazás annyiban jelentett előrelépést a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a választmány képviseleti jellegét domborította ki.
Az 1881. évi XVII. tc.-ben a csődválasztmány úgy jelent meg, mint a csődhitelezők képviselete, amely a tömeggondnokot a működésében támogatja és ellenőrzi.
A csődválasztmányt a szavazójoggal rendelkező hitelezők választották meg, s ha erre mégsem került sor, akkor a csődhitelezők összessége gyakorolta a csődvá-lasztmányjogait.1
A csődválasztmány a "rendes családapa" gondosságával volt köteles eljárni, s e gondosság elmulasztásából eredő kárért a tömegnek felelősséggel tartozott. Tagjai díjazásra nem tarthattak igényt, de kiadásaik megtérítését igényelhették. Rendkívül széles jogosítványokkal rendelkeztek, melyek közül csak párat emelek ki.
A csődválasztmány adta meg a felhatalmazást a közadós jogügyleteinek megtámadásához, egyezségek kötéséhez, a közadós által indított perek letételéhez, ingatlanoknak, jogosítványoknak, ipari és kereskedelmi vállalatoknak nem végrehajtási eladásához.
Ha a fenti intézkedések a hitelezők kisebbségét sértették, a választmány köteles volt az összes hitelezőt összehívni döntés végett.
A Cstv. előkészítésékor figyelembe vették a német szabályozást, az akkor hatályos német Konkursordnung külön szabályozta a hitelezői közgyűlést és a választmányt. A hitelezői közgyűlés döntött a csődfelügyelő leváltása, új csődfelügyelő kinevezése kérdésében, illetve határozott arról, hogy az adós üzemét bezárják vagy engedélyezzék annak további működését. A hitelezői közgyűlés egyik fontos joga volt a hitelezői választmány kinevezése. A választmány beleegyezése kellett ahhoz, hogy a csődfelügyelő belépjen bizonyos szerződésekbe, vagy peres eljárások felfüggesztését kérje.
A jelenleg hatályos német felszámolási törvény még jobban kiterjesztette a választmány jogait.
A francia csődtörvény szabályozása szerint a bíróság nevezi ki a hitelezők képviselőjét, akinek a választmányhoz hasonló széles jogosítványai vannak. A törvény kifejezetten kimondja, hogy kizárólag a bíróság által kijelölt képviselő jogosult a hitelező nevében és érdekében eljárni.
A Cstv.-t módosító 1997. évi XXVII. tv. indokolása hangsúlyozta, hogy a módosítások egy része koncepcionális jellegű változtatásokat jelent a jogszabályban. Az egyik ilyen koncepcionális változás a hitelezői választmányok szerepének növelése, ezzel együtt a választmány létrehozása, feltételeinek szigorítása.
Az új szabályozásban nem változott a választmány képviseleti jogosultságára vonatkozó előírás, viszont a korábbi szabályoktól eltérően ma már minden gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Ha több választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz előbb jelenti be a megalakulását, azaz a megelőzés elve érvényesül vagy - egyidejűség esetén - a több hitelezőt tömörítő választmány működhet.
A választmány megalakulásának feltétele, hogy - mind a felszámolási, mind a végelszámolási eljárásban - a bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre és ezek a hitelezők rendelkezzenek a bejelentett hitelezői követelések legalább egyharmadával. Ezek a hitelezők maguk közül háromtagú választmányt választanak.
Itt mindjárt fel kell hívnia figyelmet egy kettősségre. Azoknak a hitelezőknek a csoportját; akik elhatározták a választmány megalakítását hitelezői választmánynak nevezik, s a hitelezői választmány választ háromtagú választmányt a tagjai közül. A törvényalkotó nyelvtani leleményességéről ennél többet nem is kell mondani, annál inkább sajnálatos ez a megoldás, mert többször - magában az alaprendelkezést tartalmazó 5. § (3) bekezdésben egyszerűen választmányt említ a jogszabály olyan esetben, amikor a hitelezői választmányról van szó.
A választmány (itt nyilván a választmányról és nem a hitelezői választmányról van szó) jogosultságait, képviseletét és működési rendjét a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. Bármely hitelező később is csatlakozhat a választmányhoz, ha elfogadja a megállapodásban foglaltakat.
A vázlatosan ismertetett szabályokból kitűnik, hogy mind a csőd-, mind a felszámolási, illetve a végelszámolási eljárásban alakulhat hitelezői választmány, az egyharmados szabály azonban csak a felszámolási eljárásokban és a végelszámolásokban megalakult hitelezői választmányra vonatkozik, a csődeljárás során alakított hitelezői választmányra nem.
Ahhoz, hogy a hitelezői választmány lényegét még jobban megragadjuk, szükséges annak ismerete, hogy a hitelezői választmány a jelenleg hatályos Cstv. szerint milyen jogosultságokkal rendelkezik.
- Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló és a végelszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás alatt kérésre köteles 15 napon belül a hitelezői választmányt tájékoztatni. [Cstv. 5. § (1) bek. a) pont.]
- A hitelezői választmány a csődeljárásban a választmányban részt vevő hitelezők nevében egyezséget köthet, kötelezettséget vállalhat, ha a hitelezői választmányról szóló megállapodás ezt kifejezetten megengedi. [Cstv. 19. § (3) bek.]
- A felszámoló legalább 15 nappal megelőzően tájékoztatja a választmányt az általa megkötendő - a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó - szerződésekről, a hatályos szerződések felmondásáról, valamint készleteinek selejtezéséről azzal, hogy arra a közléstől számított 8 napon belül észrevételt tehet. [Cstv. 39. § (3) bek.]
- A felszámoló a hitelezői választmánynak félévenként elszámolást és jelentést küld a felszámolási költségek alakulásáról. [Cstv. 39. § (3) bek.]
- A felszámoló köteles a hitelezői választmányt haladéktalanul tájékoztatni, ha tudomására jut a Cstv. 40. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt jogügylet. [Cstv. 40. § (4) bek.]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
