A szekció levezető elnöke, Dr. Nagy György (Köztisztasági Egyesülés) rendhagyó szekcióülést tartott. Míg a többi szekcióban az ágazati törvényt és annak végrehajtási rendeleteinek tervezetét ismertették a főhatóságok, ebben a szekcióban maguk az érintettek, a közszolgáltatók ismertették, hogy mi jutott tudomásukra saját ágazatukat illetően az új hulladékgazdálkodási törvényről és annak részletszabályairól. Mindezt abból a célból, hogy elvárásokat, ajánlásokat, javaslatokat fogalmazzanak meg a jogszabály-előkészítők és -alkotók számára.
Az ülés elején Nagy György ismertette azokat az információkat, amelyek a jogalkotási folyamat állásáról tudhatók. A szakma egyelőre nem találja a végrehajtási rendeletek tervezetét. Elhangzott ugyan egy sajtónyilatkozat, hogy ezek készen vannak és kiküldték minden érintettnek, de ezek mégsem fellelhetők. A parlamenti pártok állítólag megkapták Illés Zoltántól a végrehajtási rendeleteket véleményezésre, de emögött az lehet, hogy nagy volt a nyomás a tárcán, és a rendelettervezetek munkaközi állapotukban adták oda a képviselőknek véleményezésre. Viszont ez a rendeletsorozat vélhetően nem azonos azzal, amely majd benyújtásra kerül. Illés Zoltán elmondása szerint készül a hulladékgazdálkodási törvény, ősszel benyújtásra kerül és 2013. január 1-jén hatályba lép. Ez rendkívül szoros dátum.
Nagy György ezután átadta a szót Dr. Csepregi Istvánnak, aki a törvénytervezetből kiindulva ismertette az új szabályozás irányát, valamint, hogy a törvénytervezetnek mit kellene kezelnie a közszolgáltatás, a szolgáltatók tekintetében, majd a hallgatóság is bekapcsolódott és szakmai párbeszéd alakult ki a tapasztalatokról.
Csepregi István elmondta, hogy tisztán közszolgáltatási szempontból EU jogharmonizációs indok nincs. A hulladékgazdálkodás tagállami hatáskör, természetesen a hulladékgazdálkodásra vonatkozó általános követelmények betartatása mellett.
A tervezet legnagyobb hiányossága az, hogy nem támasztja alá hatásvizsgálat. Így nem tudni, milyen hatással lesz az új szabályozás a kkv-kra, a gazdasági-ágazati szereplőkre és a lakosságra. Erről nem volt vita, ahogy magáról a törvényről sem.
A tervezet alapján különválik a települési szilárd és folyékony hulladék-gazdálkodás szabályozása, csak a szilárd marad a hulladéktörvényben, a folyékony a vízgazdálkodási törvénybe kerül. Ez önmagában formai változtatás. Hogy ez jó-e vagy nem, majd az idő eldönti.
A központi kérdések:
I. A település szilárdhulladék-gazdálkodási közszolgáltatás pontos tartalmának (fogalmának) meghatározása
Ez nagyon lényeges, mert összefügg a településtisztaság, az illegális hulladék kezelésének kérdésével, a szelektív gyűjtés kérdésével, illetőleg egy jogharmonizációs kérdéssel, hogy mennyiben tudja az állam egy szétdarabolt közszolgáltatással azokat a visszagyűjtési és hasznosítási arányokat teljesíteni, amelyek közösségi normákból következnek, vagy mennyire kell ehhez egy homogén rendszert kialakítani. Ez stratégiai kérdés.
Minél több a szereplő, annál valószínűbb, hogy drágább lesz és lyukak fognak keletkezni a rendszerben. A közszolgáltatást minél inkább egyben kellene tartani, csak az a kérdés, hogy települési vagy regionális szinten, ami egy visszatérő dilemma. Az előző szabályozás a regionalitás elvére épült, ezt most nem található meg a törvényben, sőt a fragmentálódás, önellátás olvasható ki belőle. Mindeközben az EU 12 nagyprojektet támogatott meg és ezek között van olyan, ahol a hulladék tengelyen 100 km-eket utazik a lerakóba (persze vitatható, hogy ennek jó-e vagy sem az externális hatása).
A közszolgáltatás indokolatlanul történő elemekre bontása ki fog kerülni a szabályozásból, ez egy pozitív elem.
II. A közszolgáltatást ellátó szervezetek tulajdoni szerkezete
A tulajdonosi szerkezettel kapcsolat-
- 40/41 -
ban világos a definíció: többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet láthat el közszolgáltatást. Ez önmagában sok előnnyel nem jár, mert in-house szerződést ugyanúgy nem lehet kötni vele, tehát ebből a szempontból költséghatékonyságot nem fog jelenteni. Az 51% egyébként is csak egy elméleti döntési hányad, a menedzsmentjogot társasági szerződésben lehet korlátozni. Ha a társasági szerződés azt írja elő, hogy a stratégiai vagy üzleti tervhez 2/3-os döntés kell, akkor az állami, önkormányzati 51% csak elméleti többséget jelent, a stratégia és menedzsmentdöntések tekintetében nem hoz előrelépést.
Vagy hagyni kellene a jelenlegi vegyes rendszert, vagy ki kellene mondani a tisztán állami struktúrát.
A Köztisztasági Egyesülés felmérése szerint jelenleg 2100 településből 891 településen van többségi vagy 100% önkormányzati tulajdonú közszolgáltató, 1200-ban pedig magántulajdonú. A lakosságszámra vetítve pedig megfordul az arány: 7,2 millió lakosból 4,3 milliót lát el köztulajdonú, 2,9 milliót magántulajdonú szolgáltató.
III. A meglévő közszolgáltatási szerződések lejárttá tétele
A jelenlegi vegyes rendszernek van számos hibája, amit orvosolni kellene (ilyen például, hogy a hulladéklerakók közbeszerzésen közszolgáltatásra elnyerése közszolgáltatási szerződésnek minősül-e vagy sem), de a közbeszerzési eljárásokon megnyert, jelenleg hatályban lévő hosszú távú szerződések törvényi megszüntetése költséges jogvitákat eredményezhet.
IV. Közszolgáltatási engedély beszerzése
Ismét egy kulcskérdés. A tervezet 6 hónapot ad a beszerzésre, úgy, hogy a végrehajtási szabályok nem ismertek. Ha marad a jelenlegi 352 közszolgáltató, akkor ugyanennyi, nem kis bonyolultságú ügy jelenik meg a hatóságnál, és semmi nem garantálja, hogy 6 hónapon belül mind a 352-nek érvényes közszolgáltatási engedélye lesz. Ha nincs engedély, akkor a közszolgáltatás megáll, vagy ha nem áll meg (mert közegészségügyi okból nem állhat meg), akkor engedély nélküli tevékenység lesz, ami szankcionálható. Ide átmeneti szabály kellene, és ahogy haladunk január 1-je felé, úgy kellene kitolódnia a hatálybalépésnek is, különben nem lesz idő a felkészülésre.
Mit lehet tenni 2012. december 31-én lejáró szerződés esetében? Kiírható pályázat, vagy sem? Ezen el tud-e indulni a szolgáltató, vagy nem? Hat hónap van az engedély beszerzésére. Mi van akkor, ha valaki nem lesz közszolgáltató 2013. július 1-jén? Meg lehet-e csinálni, hogy az önkormányzat a jelenlegi jogszabályi feltételek alapján kiírja a pályázatot és a jelenlegi jogszabályi környezetben valaki megnyeri, mi lesz ennek a következménye? Hiába nyeri meg bárki, az lesz a közszolgáltató, akit az OHÜ annak minősít. Az új törvény szerint minden tevékenységre engedélyt kell kérni, engedélyért pedig csak akkor mehet valaki, ha az OHÜ beminősítette. Kérdéses annak a célnak a realitása, hogy 70-100 közszolgáltató maradjon a 352-ből. Ez hogy fog előállni? Nem fogja engedni a polgármester.
V. Díjmegállapítás szabályozása
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
