A Gt. különbözőképpen szabályozza az egyes társaságok alapítását és működését, ennek megfelelően bizonyos szinten külön kell kezelnünk a társasági vagyon megosztását is, természetesen a törvény gazdasági társaságokra vonatkozó általános rendelkezéseinek figyelembevételével.
A Gt. általános részében foglaltak szerint a gazdasági társaságok saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak, így különösen tulajdont szerezhetnek, szerződést köthetnek, pert indítanak és perelhetők. Éppen ezért egyes vélemények szerint a társaság rendelkezésére bocsátott házastársi közös vagyon tárgyának a meghatározása és, annak a házastársak közötti megosztása - valamennyi társasági forma tekintetében - kizárólag a Gt. szabályainak figyelembevételével történhet.
Az alábbiakban ismertetem az egyes gazdasági társasági formákra vonatkozó speciális szabályozásból eredő ellentmondásokat.
A közkereseti és a betéti társaságbeli részesedésnek; mint a közös vagyon tárgyának a meghatározása során annak kell jelentőséget tulajdonítanunk, hogy e két társasági forma jogi személyiség nélküli, alapvetően személyegyesítő társaságot takar, és a leglényegesebb eleme a személyes közreműködés, továbbá a társaságba bevitt vagyoni érték a tag személyéhez kötött, ezért az nem is követelhető vissza a társaság, illetve a tagsági viszony fennállása alatt, tehát forgalomképtelen.
A társasági törvény általános rendelkezései szerint a tag által pénzben és helyettesíthető dologban nyújtott vagyoni hozzájárulása a társaság tulajdonába, míg az egyéb vagyoni hozzájárulása a társaság tulajdonába vagy használatába kerül. Ebből az következik, hogy akármelyik házastárs által a társaság tulajdonába adott vagyontárgy többé nem tartozik a házastársi vagyonközösséghez. Ez a közkereseti és betéti társaságok esetén azért okoz problémát, mert itt nem lehet a tulajdonközösség megszüntetését alkalmazni, tekintve, hogy ennél a két társasági formánál a tagnak a tagsági viszony megszűnésekor elszámolásra, illetve a társaság megszűnésekor a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó társasági vagyonnak a vagyoni hozzájárulás arányában való felosztására irányuló igénye tulajdonjog, illetve közös tulajdon tárgya polgári jogi értelemben a Ptk. 94. §-ának (1) és (2) bekezdései, illetve a Ptk. 137-148. §-ai szerint nem lehet.
A Gt. sem tekinti társasági jogi értelemben a tagok elszámolási igényét a tulajdonjog, és ebből következően a közös tulajdon tárgyának sem, hiszen - a korlátolt felelősségű társaságbeli törzsbetéttel és a részvénytársaságbeli részvénnyel ellentétben - nem tesz említést a törvény a közkereseti, illetve a betéti társaságbeli részesedés tulajdonjogáról és közös tulajdonáról, valamint annak átruházhatóságáról sem. A tagsági viszony fennállása alatt a tag a társaság használatába adott vagyoni hozzájárulását nem is vonhatja ki a társaság vagyonából valamennyi tag hozzájárulása nélkül. E társasági formák esetén nem üzletrészről, hanem vagyoni hozzájárulásról beszélhetünk, amit a Gt. 61. § (3) bekezdése szerint csak a társaság vagy a tagsági viszony megszűnésekor lehet követelni.
A házastársi vagyonközösség megszüntetésekor vagyoni igénnyel fellépő házastárs a tag házastárs hitelezőjének tekinthető, de a Gt. itt is elsősorban a társaság érdekeit védi azzal a rendelkezésével, mely szerint a tag hitelezője a tag által a társaság tulajdonába vagy használatába adott vagyont biztosíték vagy kielégítés céljából nem veheti igénybe. A hitelező kielégítésére csak az a hányad szolgálhat, amely a tagot a társaság vagy a tagsági viszony megszűnésekor megilleti. A hitelező nem követelheti a természetbeni kiadást, csak a rendes felmondás jogát gyakorolhatja, ha a vagyonhányadra végrehajtást vezetett. E rendelkezés a társaság működésének lehetőségét hivatott védeni, hiszen ha minden, a taggal szembeni behajtást szorgalmazó hitelező igénybe vehetné a társaság vagyonát követelésének kielégítése végett, a társaság működésképtelenné válna.
A házastársi közös vagyonhoz tartozó gazdasági társaságbeli részesedés elszámolásának, illetve az azon fennálló családjogi értelemben vett tulajdonközösség megszüntetési módjának talán legneuralgikusabb pontját a korlátolt felelősségű társaságbeli részesedés képezi.
A korlátolt felelősségű társaságbeli részesedés különböző jogosultságok és kötelezettségek összessége, melyek közös jellemzője az, hogy a társaság bármely létszakában vagyoni értéket képviselnek ugyan, de a közös tulajdonba került üzletrészek tekintetében a tulajdonközösség megszüntetése nem egyszerű.
A házastársak családjogi értelemben vett közös tulajdonát a tag házastárs üzletrésze képezi, ez szolgál a nem tag házastárs vagyonjogi igényének közvetlen kielégítésére, ezért az üzletrész tényleges forgalmi értékét kell a közös vagyon mérlegébe beállítani.
A bírói gyakorlat egységes abban a tekintetben, hogy a megosztandó házastársi közös vagyont kizárólag a házassági életközösség ideje alatt a házastársak által együttesen vagy külön-külön megszerzett és az életközösség megszűnésekor is meglévő vagyontárgy képezi. Ebből következik, hogy ha valamelyik házastárs a házassági életközösség fennállása alatt kft.-beli üzletrészt szerez ellenérték fejében, a másik házastárs hivatkozhat arra, hogy ő ennek az üzletrésznek tagjegyzéken kívüli tulajdonosa a Csjt. 27. §-a alapján. Ebben az esetben azonban felmerülhet az a probléma, hogy az üzletrész - mint már említettem - jogosultságok és kötelezettségek összessége, nem pedig dolog.
A házastárs igényének kielégítése pedig csak abban az esetben megoldott, ha birtokba vehető dolgot kap a közös vagyon megosztása során. Az üzletrésznél azonban, mivel ez a közös tulajdon egy speciális formája, a Ptk. általános szabályai csak korlátozottan érvényesülnek
További akadályt jelenthet az, ha a társaság többi tagja nem járul hozzá az üzletrész felosztásához, vagy azt a társasági szerződés kizárja. Ebben az esetben a közös tulajdon természetbeni megosztása nem lehet megoldás. Ilyenkor meg kell határozni az üzletrész tényleges forgalmi értékét az életközösség megszakadásának időpontjában, és ha nincs a társasági vagyonon kívül olyan közös vagyon, amelyből az üzletrész kompenzálása megoldható, akkor csak közös értékesítés, illetve az abból befolyó vételár megosztása lehet a közös tulajdon megszüntetésének a módja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
