2022. február 3-i JW és társai kontra LOT Polish Airlines ítélet, C-20/21., ECLI:EU:C:2022:71
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke 1. pontja b) alpontjának második francia bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a különböző légi fuvarozók által végzett, két vagy több repülési szakaszra bontott teljes útvonal tekintetében megerősített egységes foglalás által jellemzett légi járat esetében, amennyiben a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján benyújtott kártalanítási kereset alapját kizárólag az első repülési szakaszon bekövetkezett, késedelmes felszállás miatti késés képezi, és e kereset az ezen első repülési szakaszt üzemeltető légi fuvarozó ellen irányul, e repülési szakasz érkezési helye nem minősíthető az e rendelkezés értelmében vett "teljesítési helynek".
2022. április 7-i Q és társai kontra United Airlines, Inc. ítélet, C-561/20., ECLI:EU:C:2022:266
1) A visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. és 7. cikkével összefüggésben értelmezett 3. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy a két járatszakaszból álló, egy közösségi légi fuvarozónál történt egyetlen foglalás tárgyát képező, valamely tagállam területén található repülőtérről induló és egy harmadik országban található repülőtéren történő átszállással e harmadik ország másik repülőterére érkező csatlakozó járat utasának joga van kártalanítást kérni a harmadik ország azon légi fuvarozójától, amely e közösségi légi fuvarozó nevében eljárva e járatot teljes egészében üzemeltette, amennyiben ezen utas az említett járat második szakasza során bekövetkezett, több mint háromórás késéssel érte el végső célállomását.
2) Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés vizsgálata nem tárt fel egyetlen olyan tényezőt sem, amely érintené a 261/2004 rendelet érvényességét a nemzetközi szokásjog azon elvére tekintettel, amely szerint minden állam teljes és kizárólagos szuverenitással rendelkezik saját légtere felett.
BH 2022.4.97 Biztosítási szolgáltatás teljesítése iránti perben nem a biztosítási összeg kiszámításának a módját, hanem az annak alapjául állított konkrét történeti tényeket kell bizonyítani. A totálkáros gépjármű maradványértéke nettó vagy bruttó összegének a figyelembevétele anyagi jogkérdés, amelyet a biztosítási szerződés értelmezése alapján kell elbírálni. A bíróságnak az anyagi jognyilatkozatokat az anyagi jogszabályokban előírt szempontok figyelembevételével kell értelmeznie, amelynek során nem kötik a felek perben tett eljárási jognyilatkozatai [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 207. §, 536. § (1) bek.; 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 3. § (2)-(3) bek., 163. §, 215. §].
BH 2022.4.99 Személyiségi jogi perben kifogásolt közlés tényleges tartalmát nem önmagában, hanem a nyilatkozat többi részével együtt szükséges vizsgálni, különös tekintettel a közlés lényegi mondanivalójára és az arra vonatkozó társadalmi közfelfogásra. Más személyek "megkárosítására" utaló közlés valótlansága nem állapítható meg önmagában amiatt, hogy a felet nem vezette károkozási szándék, mert a károsodás valamely magatartás következményeként is bekövetkezhet [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. § (1) bek., 2:45. § (2) bek.; PK 12. számú állásfoglalás].
BH 2022.4.105 Bűncselekménnyel okozott kár vagy sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesítése esetén a felperes a perindítás joghatásának beállásáig választhat, hogy az általános szabályok vagy a gyorsított per szabályai szerint kívánja-e fennálló követelését érvényesíteni [2020. LXX. törvény (Gyptv.) 2. § (1)-(2) bek., 3. § (1) bek.].
BH 2022.5.123 I. A teljes kártérítés elve nem azt jelenti, hogy más károsultak részére, más ügyekben - akár hasonló tényállás mellett - megítélt összegeknek feleljen meg a nem vagyoni kártérítés, hanem azt, hogy az alkalmas legyen a perbeli esetben az összes körülmény értékelésével a károsultat ért nem vagyoni hátrányok kompenzálására.
II. Az egészségkárosodott gyermek ápolásával és gondozásával kapcsolatos többletfeladatok indokoltsága, e tevékenységek időszükséglete olyan körülménynek minősül, amelynek megállapításához a szakértő alkalmazásának egyik feltételeként előírt különleges szakértelemre van szükség. Az viszont, hogy az erre tekintettel járadékigényt érvényesítő hozzátartozó a fenti tevékenységeket valóban elvégzi-e, s ha igen, milyen időtartamban, már olyan ténynek tekinthető, amely a perben egyéb módon bizonyítandó. [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 177. § (1) bek., 206. § (1) és (3) bek.; 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 355. § (4) bek.].
BH 2022.5.124 Az utóbb alaptalanná vált ideiglenes intézkedéssel összefüggésben okozott kár megtérítése iránt kártalanítás vagy kártérítés címén igényt csak az ideiglenes intézkedéssel közvetlenül érintett, az eljárásban félként részt vevő személy érvényesíthet [1952. évi III. törvény (Pp.) 156. § (1) bek.; 1995. évi XXXIII. törvény 104. § (13)-(14) bek.; 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. § (3) bek., 339. § (1) bek.; 2004/48/EK Irányelve 9. cikk (7) bek.].
BH 2022.5.131 Munkajogi igények tekintetében az elévülés megszakadására a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni. Az igényt keletkeztető kötelem nem a munkaszerződés megkötése vagy módosítása, hanem a munkaviszonyból eredő követelés esedékessége. Ennek függvényében irányadó a régi Ptk. 327. § (1) bekezdése, 2014. március 15-ét követően pedig a Ptk. 6:25. § (1) bekezdése [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 286. § (3) bek.].
BH 2022.6.145 A gyógyítás (kezelés) büntetőjogi értelemben vett kockázata akkor igényel vizsgálatot, amikor az orvos eltér foglalkozása szabályaitól. A szabályszegések azonban nem önmagukban, objektíve tesznek felelőssé, a bűnösség azt jelenti, hogy az alany tehet a bűncselekményt megvalósító magatartás tanúsításáról és a magatartásával előidézett következményekről, mivel a terhelt nem fejtette ki azt a gondosságot, amelyre orvosként kötelezve volt és amely tőle adott tények mellett elvárható volt [1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 171. § (1) bek.; Btk. 165. §; 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. § (3) bek.].
BH 2022.6.146 I. A jelentős sebességtúllépésben lévő gépjármű vezetője bűnösségének megállapítása törvényes közúti baleset okozása miatt, ha a szabályszegés hiányában a balesetet akár az általa választott módon is el tudta volna hárítani.
II. Nem valósít meg közlekedési szabályszegést és ezért nem felelős a balesetért annak a gépjárműnek a vezetője, aki előzési szándékkal balra irányjelzést ad le és az út közepe felé húzódik, de még a sáv átlépése előtt teljesíti meggyőződési kötelezettségét és előzési szándékától eláll [Btk. 235. § (1) bek., (2) bek. b) pont; 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 26. § (1) bek. a) pont ac) alpont, 34. § (1) bek. b) pont].
BH 2022.6.151 I. Kárbiztosításnál a károsító esemény minősül biztosítási eseménynek. A felek azonban úgy is rendelkezhetnek, hogy a károsító esemény szerződésben meghatározott feltételekkel történő megvalósulása esetén a biztosító nem nyújt fedezetet (kizárás). A Ptk. a biztosítási esemény tág - kizárások nélküli - fogalmát alkalmazza.
II. A biztosítási (károsító) esemény bekövetkezésével kapcsolatos tények állítása a biztosítási szolgáltatást igénylő fél, míg a szolgáltatási kötelezettséget kizáró tények állítása a biztosító érdeke. A biztosítási szolgáltatás teljesítése iránti perben a biztosítási esemény, illetve a kizárási ok alapjául állított konkrét történeti tényeket kell bizonyítani. A bizonyítási érdekről a biztosítási jogviszony és a felek tényállításai alapján kell állást foglalni [2003. évi LX. törvény 96. § (1) bek. a) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:439. §; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 164. § (1) bek., 206. (1) bek.].
BH 2022.6.152 I. Az infláció önmagában nem ad alapot a járadék mértékének utóperben történő felemelésére.
II. A keresetveszteségnek (jövedelemkiesésnek) mint a jövedelempótló járadékra való jogosultság konjunktív feltételei egyikének fennállását abban az esetben is meg lehet állapítani, ha a károsultnak az életkorából adódóan a káreseményt megelőzően jövedelme még egyáltalán nem volt. A járadék alapját ilyenkor összehasonlító adatok figyelembevételével kell meghatározni [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 230. § (1) bek.; 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 355. § (4) bek., 356. § (1) bek., 357. § (3) bek.].
BH 2022.6.153 I. Ha a büntetőbíróság valamely bűncselekmény minősített esete miatt állapította meg az elítélt büntetőjogi felelősségét, a polgári per bírósága a büntető törvényi tényálláshoz tartozó minősítő körülmény hiányát nem állapíthatja meg.
II. A felelősségbiztosítási jogviszony járulékos jellegéből adódóan a biztosító helytállási kötelezettségének fennállását és terjedelmét a kártérítési felelősségnek, illetve - sérelemdíj esetében - a személyiségi jogok megsértésének azok a szabályai határozzák meg, amelyek a biztosított - vagy helyette más személy - károkozása, illetve személyiségi jogsértése tekintetében irányadóak [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 4. § (2) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (2) bek., 6:524. § (1)-(2) bek.; 2009. évi LXII. törvény (Kgfb. tv.) 3/A. §, 12. §].
BH 2022.6.154 I. Ha az egészségügyi szolgáltató felróható mulasztása folytán a felperes édesanyja elvesztette az életben maradás reális esélyét, akkor a felperes kára a hozzátartozója halála.
II. Nemcsak a vagyoni, hanem a nem vagyoni hátrányoknál is értékelni kell, hogy a felperes - az egészségügyi intézmény felróható mulasztásával okozati összefüggésben - elhalálozott édesanyja helyett hosszabb időn keresztül gondozni kényszerül az alperes magatartásától függetlenül megromlott egészségi állapotú édesapját, amely az életvitelében negatív változásokat eredményezett [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 355. § (4) bek.; 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 206. § (1) bek.].
BH 2022.6.155 A hibás teljesítés miatt a károsultat ért vagyoni hátrány (kár) nem a hiba kiküszöböléséhez/csökkentéséhez szükséges javítási költségek tényleges ráfordításával keletkezik, azok a már előállott vagyoncsökkenést (damnum emergens), illetve elmaradt vagyoni előnyt (lucrum cessans) küszöbölik ki, illetve csökkentik [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:522. § (2) bek. c) pont].
BH 2022.6.156 I. A másodfokú bíróság eljárása akkor felel meg az Alaptörvény 28. cikke szerinti értelmezési követelménynek, ha a bíróság a fellebbező fél által előadott kérelmet a tartalma szerint, a fellebbezés előterjesztésével elérni kívánt célnak megfelelően veszi figyelembe.
II. A másodfokú eljárásban csak olyan semmisségi ok észlelhető hivatalból, amelyet az elsőfokú bíróság nem észlelt. Ha ugyanis az elsőfokú bíróság az ítéletében az adott semmisségi okkal már foglalkozott, és döntését a fél fellebbezéssel nem támadta, a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaiba ütközne, illetve a rendelkezési elvet sértené, ha a másodfokú bíróság erre vonatkozóan más döntést hozhatna.
III. A kötelezett a kötbérfelelősség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amely a szerződéskötéskor nem volt előre látható, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. E feltételek konjunktívak, azaz a mentesüléshez mindegyikük egyidejű fennállta szükséges, megfordítva: egyik feltétel hiánya önmagában kizárja a mentesülést [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 110. § (3) bek., 369. § (1) bek., (3) bek. c), e) pont, 370. § (1) bek., 371. § (1) bek. a), b), d) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:142. §, 6:186. § (1) bek.].
BH 2022.6.160 A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (1) bek.].
ÍH 2022.51 SÉRELEMDÍJ
Az egészséghez fűződő személyiségi jogsértés megállapításához valós egészségkárosító hatást kell az arra hivatkozónak bizonyítani ahhoz, hogy sérelemdíj iránti igénye megalapozottnak minősüljön.
A nemdohányzó zárkában másik személyről (pl. annak ruhájáról) származó dohányfüstszag érzékszervi érzékelése még nem jelent egészségkárosító hatást.
Bagatell nemvagyoni hátrány esetén a sérelemdíj iránti igény nem lehet megalapozott. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § a) pont, 2:51. § (1) bekezdés a) pont, 2:52. § (1), (2) bekezdés].
ÍH 2022.71 MUNKAVISZONY FELMONDÁSA, ELHÁRÍTHATATLAN KÜLSŐ OK
A kormány döntése a munkáltató befolyásán, ráhatásán kívül eső körülmény, amely elháríthatatlan külső oknak tekintendő, ezért az erre az okra hivatkozva közölt felmondás a jogszabálynak megfelelt. [Mt. 79. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdése, Mt. 166. § (1) bekezdése, 167. §-a, Mt. 7. § (1) bekezdése, Mt. 6. § (1) bekezdése, Mt. 64. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdése, 65. § (1) bekezdése, 66. § (1) és (2) bekezdése, 66. § (8) bekezdés c) pontja, Pp. 7. § (1) bekezdés 12. pontja, Pp. 369. § (3) bekezdés c), d) és e) pont]
A családi élethez való személyiségi jog megsértéséhez tartozik és az immateriális hátrány körében értékelendő az is, ha a szülőkkel való kapcsolat fenntartása időlegesen lehetetlenné, illetve hosszabb távon akadályoztatottá válik.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2012. évi I. tv. 167. § (1) bek.; 2013. évi V. tv. 2:52. § (3) bek.
I. A bűncselekménnyel okozott kár nem önálló kárfelelősségi alakzat, a bűncselekményt is megvalósító magatartás csak akkor eredményez kártérítési felelősséget, ha a felelősség polgári jogi feltételei fennállnak. A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti gyorsított perről szóló törvény rendelkezései nem teremtettek önálló jogalapot, e törvény csupán eljárásjogi könnyítést biztosít a sértettek számára a gyorsabb, hatékonyabb igényérvényesítéshez.
II. Az alkalmazott által elkövetett személyiségi jogsértés jogkövetkezményeként sérelemdíj-fizetési kötelezettség a munkáltatót terheli, függetlenül attól, hogy az alkalmazott a személyiségi jogsértést eredményező magatartásával bűncselekményt követett el.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:52. §, 6:519. §, 6:540. §; 2016. évi CXXX. tv. 264. §; 2020. évi LXX. tv. 2. §
BDT 2022. 4484.
A külföldön balesetet okozó, de gépjárműfelelősség biztosítással nem rendelkező üzembentartó károkozó helyett a magyar kártalanítási számla kezelője a károsultnak - a külföldi biztosítón keresztül - megtéríti az okozott kárt, ezt követően az üzembentartóval szemben a felmerült költségei megtérítésére tarthat igényt. Ennek során elegendő azt igazolnia, hogy megvizsgálta a károsult igényének alaposságát, míg ezzel szemben a károkozónak kell bizonyítania, hogy a kifizetett kártérítés valamely tétele szükségtelen vagy összege eltúlzott volt.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1979. évi 13. tvr. 54. § (1) bek., 5. § (1), (2) bek.; 2013. évi V. tv. 6:468. § (1) bek.; 2009. évi LXII. tv. 13. § (2) bek.; 2016. évi CXXX. tv. 300. § (1) bek., 381. §
I. Tapadókár az a kár, ami a jogosultat annak folytán érte, hogy a teljesítéskor hibás, értékcsökkent szolgáltatást kapott. A tapadókár a jogosultnál a teljesítés időpontjában keletkezik, és mindaddig, amíg a jogosult számára nem ismerhető fel, hogy hibás teljesítés történt és ennek folytán kár érte, az elévülés nyugszik.
II. A teljesítéskor fennálló hibákkal kapcsolatos kárigények elévülése tekintetében egyrészt a hibák felismerésének, másrészt annak van jelentősége, hogy volt-e a hiba felismerését követően olyan menthető ok, ami az elévülés további nyugvásának megállapítására ad alapot.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 1959. évi IV. tv. 305. §, 310. §, 318. §, 326. §, 355. §, 360. §
A beszámoló letétbe helyezési és közzétételi, valamint a Csődtv. 31. § szerinti kötelezettség elmulasztása esetén, ha a vezető tisztségviselő bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően vezetési feladatait a hitelezői érdekek figyelembevételével látta el, nem tanúsított hitelezői érdekeket sértő magatartást, felelőssége a kielégítetlen hitelezői igényekért nem állapítható meg.
Alkalmazott jogszabályhelyek:1991. évi XLIX. tv. 33/A. § (1), (5) bek.
BDT 2022. 4489.
Ha a felszámolási eljárást befejező végzés Cégközlönyben való közzététele 2020. augusztus 1. napja után történt, a vezető tisztségviselővel szemben nem 90 napos jogvesztő, hanem az általános elévülési határidőn belül indítható meg a marasztalási per.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2020. évi LXXIII. tv. 7. §; 1991. évi XLIX. tv. 33/A. § (11) bek., 83/V. § (3) bek.
Az elhunyt hozzátartozó földi maradványainak a kegyeleti jogosultak hozzájárulása nélküli eltávolítása a sírhelyről, a hamvak vízbeszórása, és ezzel a kegyeleti jog gyakorlásának hagyományos, nyugvóhelyhez kötődő módja végleges ellehetetlenítése a kegyeleti jog súlyos sérelmét jelenti.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 2:50. §, 2:51. §, 2:52. §
I. A szólásszabadság gyakorlatában a személy jogi felelőssége a nonverbális cselekvésért is fennáll, amennyiben annak azonosítható tartalma, kommunikációs üzenete van.
II. A bíróságnak az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmeznie az alkalmazandó jogszabályt, és amennyiben a konkrét ügyben felmerül, az alapjogi védelem hatálya alá tartozó és azon kívül eső magatartásokat is világosan el kell határolnia egymástól. Az Mvtv. 8. § (2) bekezdésének nyitott tényállása alá tartozó események védelmének szintjét esetről esetre kell meghatározni.
III. A jog bizonyos, nyilvános megjelenés esetén tiltott magatartásokat a magánszféra keretei között eltűr, vagyis azokhoz nem fűz hátrányos jogkövetkezményt. Ebből azonban nem következik, hogy e magatartások nyilvánosságra kerülésük esetén feltétlenül védelemben részesülnének. Amennyiben az érintettről készült felvételen a jog által elítélt eszmékkel való kifejezett azonosulás nyilvánvaló, és a sajtó által közölt felvétel ezt, és nem az egyébként védelemre számot tartó magánéleti esemény tényét emeli ki, a szólásszabadság érvényesülése megelőzi a magánélet védelméhez fűződő jogot.
Alkalmazott jogszabályhely: 2018. évi LIII. tv. 8. § (2) bek.
A beteg és az ápolást, gondozást végző egészségügyi intézmény közötti kezelési szerződésre a Ptk. szerződési jog általános szabályai, továbbá a megbízási típusú szerződés különös szabályai irányadóak. A szerződéses jogviszony tartalmát az Eütv. rendelkezései, az orvosi szakmai, etikai szabályok, irányelvek, írott vagy íratlan szakmai szokások (protokoll) határozzák meg. A szerződés tartalmát adó bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása a szerződés megszegését jelenti. A törvény utaló rendelkezése folytán ilyen esetben a deliktuális kártérítés szabályai az irányadóak.
Alkalmazott jogszabályhelyek: 2013. évi V. tv. 6:137. §; 1997. évi CLIV. tv. 77. §, 244. § (2) bek.; 1952. évi III. tv. 206. § (1) bek.
A munkaerő-kölcsönzési szerződés innominát atipikus szerződés, mely jogszerűen szabályozhatja a kölcsönvevő indokolás nélküli felmondása esetén a feleket megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket. A kölcsönvevő felmondása miatti kártérítési igény jogalapjaként ilyen esetben a törvény diszpozitív rendelkezése nem alkalmazható.
Alkalmazott jogszabályhely: 2013. évi V. tv. 6:278. § (2) bek. ■
Visszaugrás
