A mobiltelefon, mint a 20. századvég új technológiája forradalmi változást hozott a telekommunikációban, és egyben jelentős gazdasági tényezővé vált. Az egyes államok nemzeti piacán tevékenykedő szolgáltatók rendszerint oligopolpiaci[1] szerkezetben jelennek meg, azaz csak néhány vállalat működik ezen a piacon, így jelentős a hatásuk az adott országban nyújtott mobiltelefon-szolgáltatásokra, különösen azok áraira. Ezeknek a vállalatoknak az egymástól való függése jelentős, és minimális versenyre törekvés jellemzi őket. Így potenciálisan fennáll annak a veszélye, hogy az adott piacon versenykorlátozó hatást fejtsenek ki. Ezért az EU "versenypiaci hatósága," az Európai Bizottság (továbbiakban: Bizottság) kiemelt figyelmet szentel az ilyen vállalatok fúziós törekvéseinek.
A Bizottság 2016. május 11-én hozott döntésében[2] blokkolta a Telefónica UK mobilszolgáltatónak a Hutchison 3G UK vállalat általi megszerzését, azaz a két mobilszolgáltató összeolvadását. A Bizottság döntését a Tanács 139/2004/EK rendeletére (Fúziós Rendelet) hivatkozva hozta meg. A Fúziós Rendelet részletesen szabályozza az Unió vállalati fúziókkal kapcsolatos szabályait, mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) nem tartalmaz ide vonatkozóan rendelkezéseket. Megjegyzendő, hogy a rendeleten túlmenően számos bizottsági közlemény ad magyarázatot e rendelet szabályainak értelmezésére.
A Fúziós Rendeletben megfogalmazott összefonódások ellenőrzésének célja: megakadályozni, hogy két vagy több vállalkozás úgy olvadjon össze, hogy ezzel piacuralmi helyzetet hozzon létre, vagy a már meglevő ilyen állapotot tovább erősítse, és ezáltal korlátozza az adott piacon a versenyt.
A vállalatok fúziója magában véve nem tilalmazott, hiszen adott esetben ennek pozitív hatásai is lehetnek, például új technológiák kifejlesztése, magas műszaki tartalmú termékek gyártása. Viszont a vál-
- 153/154 -
lalkozásoknak számítaniuk kell arra, hogy ezeket az összefonódásokat a Bizottság szigorúan ellenőrzi, feltételeket szab működésükhöz, és csak akkor engedélyezi azokat, ha a fúzió következtében létrejött vállalkozások ezekkel kapcsolatosan kötelezettségeket vállalnak, és ezeket be is tartják.
A Fúziós Rendelet hatálya kiterjed minden olyan vállalati összefonódásra, amelyeknél valamilyen EU-s vonatkozás fennáll, tehát egyfajta uniós dimenzió mutatható ki.
A fúzió formáiról az állapítható meg általánosságban, hogy ezek az érintett vállalatok szerkezetét hosszú távra megváltoztatják. A leginkább előforduló fúziós formák: az összeolvadás, az adott vállalkozás feletti irányítás, az ellenőrzés megszerzése, a közös vállalat.
Összeolvadásról mindenekelőtt akkor lehet szó, ha abban egymástól független vállalatok érintettek. A vállalatok gazdasági függetlensége azt jelenti, hogy üzleti döntéseiket önállóan hozzák meg. Egy adott konszernen belüli (anya-és leányvállalat közötti) összeolvadás nem esik a Fúziós Rendelet hatálya alá, így ezek ellenőrzése szükségtelen. Két vagy több vállalat összeolvadás útján megvalósuló fúziója kétféleképpen mehet végbe: (i) az adott vállalkozást "beveszik" egy már létező másik vállalkozásba, vagy (ii) e vállalkozások közösen egy új vállalkozást alapítanak. Az ilyen összeolvadási formák folytán a korábbi vállalatok irányítása tartósan megváltozik, mivel az az új közös vállalat kezébe kerül.
Az adott vállalkozás feletti irányítás, ellenőrzés megszerzéséről akkor beszélünk, ha egy vagy több vállalat közvetlen vagy közvetett irányítást szerez egy vagy több vállalat felett. Ilyen módon az ellenőrzést megszerző vállalat vagy vállalatok meghatározó befolyásra tesznek szert, azaz stratégiailag fontos üzleti döntéseket képesek hozni. Az egyedüli ellenőrzési jogról akkor lehet szó, ha az adott vállalat egy másik vállalat részvénypakettjának megvásárlásával szavazattöbbséget szerez. Magában a vállalkozásban megvásárolt többségi részesedés, esetleg sajátos jogokat biztosító részvények (pl. aranyrészvények, többségi szavazatot biztosító részvények) is megalapozhatják az adott vállalkozás irányítását és tevékenységének egyedüli ellenőrzését.
A közös vállalat alapításakor akkor valósul meg fúzió, ha ennek következményeként egy olyan vállalkozás jön létre, amelynek minden funkcióját tartósan egy önálló, új gazdasági entitás látja el. Itt nem arról van szó, hogy két vagy több anyavállalat alapít egy közös lányvállalatot kisegítő feladatok ellátására (pl. marketing). Ez a közös vállalat vagy (i) a résztvevő vállalkozások által újonnan alapított vállalat formájában jelenik meg (joint venture), vagy (ii) egy vállalkozás egy, már létező vállalatban részesedést szerez, ezáltal a részesedés eladójával együtt gyakorolják az így közössé lett vállalat feletti ellenőrzést. Ezt az ellenőrzést csak akkor gyakorolhatják az alapító vállalatok a közös vállalatban, ha a részesedést szerző fél kellő mértékű, a részesedést eladó vállalatéval nagyjából egyenlő szavazati joggal rendelkezik a közös vállalatban. Egyébként a közös vállalatok két fajtája különböztethető meg aszerint, hogy a) az alapító vállalatok közötti kapcsolat szorosabb koncentráción alapul, vagy (b) lazább
- 154/155 -
jellegű együttműködés jön létre. Ez utóbbi közös vállalati forma viszont már nem esik az uniós fúziókontroll szabályai alá, hanem ezekre a kartelljogi szabályok alkalmazandók.
A Fúziós Rendelet alkalmazásánál mindig figyelemmel kell lenni az összefonódások uniós léptékére. Ez a lépték az összefonódások forgalma alapulvételével határozható meg. Ezt figyelembe véve állapítható meg, hogy az uniós Fúziós Rendelet szempontjából jelentőséggel bír-e az összefonódások fentiekben illusztrált valamelyik típusa.
Az összefonódás közösségi, azaz uniós mértékű, ha
- az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja az 5 milliárd eurót;
- az érintett vállalkozások közül legalább két vállalkozás mindegyikének teljes uniós szintű forgalma meghaladja a 250 millió eurót,
- kivéve, ha az érintett vállalkozások mindegyike e forgalmának több, mint kétharmadát egy és ugyanazon tagállamban éri el.
Az az összefonódás, amely nem éri el a fenti küszöbértékeket, uniós léptékű az alábbi alternatív küszöbértékek esetén:
- az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű forgalma meghaladja a 2,5 milliárd eurót;
- legalább három tagország mindegyikében az összes érintett vállalkozás összevont teljes forgalma meghaladja a 100 millió eurót;
- legalább három tagország mindegyikében legalább két érintett vállalkozás mindegyikének teljes forgalma meghaladja a 25 millió eurót;
- legalább két érintett vállalkozás mindegyikének teljes uniós szintű forgalma meghaladja a 100 millió eurót,
- kivéve, ha az érintett vállalkozások mindegyike e forgalmának több, mint kétharmadát egy és ugyanazon tagállamban éri el.
Látható, hogy a fúziós rendelet egyrészt egy globális piaci, másrészt egy uniós piaci forgalmi küszöböt rögzít. Ehhez kapcsolódnak az alternatív küszöbértékek és a kétharmados szabály.
Ami a forgalom kiszámításának elveit illeti, itt az érintett vállalkozások és az ezekhez kapcsolódó vállalkozások forgalmi adatait kell figyelembe venni. A fúziót létrehozó mindkét vállalat érintett vállalkozásnak tekinthető. Az adott vállalkozás feletti irányítás, ellenőrzés megszerzése esetén mind az ellenőrzést megszerző és mind az a vállalkozás, amely irányításának ellenőrzését megszerezték, érintett vállalkozás. A vállalati részesedést eladó vállalkozás forgalmát figyelmen kívül kell hagyni.
A forgalmi küszöbök kiszámításánál figyelembe kell vennünk az érintett vállalkozásokhoz kapcsolódó vállalkozásokat is. Ezek a következők lehetnek:
(i) az érintett vállalkozás leányvállalata, illetve ez utóbbi leányvállalata;
(ii) az érintett vállalkozás anyavállalata, illetve ez utóbbi anyavállalata;
(iii) az érintett vállalkozás anyavállalatának más leányvállalatai ("nővérek");
(iv) két vagy több konszernvállalat által közösen ellenőrzött vállalkozás.
- 155/156 -
Az érintett vállalkozás figyelembe veendő teljes forgalma: az előző pénzügyi évben általa rendes tevékenységi körében elért termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó nettó bevétele (vételár).
Mint arra a fentiekben már utaltam, a Fúziós Rendelet alkalmazásánál mindig figyelemmel kell lenni az összefonódások uniós dimenzióira, amikor a fúziók engedélyezésének kérdése merül fel. Itt alapvetően két teszt alkalmazása jöhet szóba a Bizottság vizsgálódásában: a dominanciateszt és az ún. SIEC-teszt (significant impediment of effective competition - a hatékony verseny jelentős akadályozása).
Eredetileg az úgynevezett erőfölény (dominancia-) tesztet alkalmazták a fúzióknál annak eldöntésére, hogy a fúzió folytán létrejött vállalkozás erőfölényes helyzetbe került-e az uniós belső piacon vagy annak jelentős részén, vagy az összeolvadásban résztvevő vállalkozások már meglévő erőfölényes helyzete tovább erősödött.
A SIEC-teszt arra irányul, hogy azt az összefonódást, amely különösen erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként a közös piacon vagy annak egy jelentős részén a hatékony versenyt nem akadályozná jelentősen, a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani. A Bizottság e módosított dominanciatesztnél azokat a módszereket alkalmazza az erőfölényes helyzet megállapításához, amelyeket az EUMSz 102. cikkében, a domináns piaci helyzettel való visszaélés szabályaira is alkalmaz.
A SIEC-teszt azokra a fúziókra koncentrál, amelyek oligopolisztikus piacokon korlátozzák a versenyt anélkül, hogy ennek a piacnak tagjai koordinálnák piacuralmi magatartásukat.
Annak megállapítására, hogy a fúzió domináns piaci pozíciót ért el vagy a már meglévőt tovább fokozta, a Bizottság több tényezőt vesz figyelembe. Például :
- a fúzióban résztvevő vállalkozások gazdasági erejét,
- fizetőképességét,
- az eladó és vevő választási lehetőségét,
- az adott termék vagy szolgáltatás kereslet-kínálati viszonyainak alakulását, valamint
- a gazdasági és műszaki fejlődést az adott piacon.
Különösen ez utóbbinak szentel a Bizottság kiemelt figyelmet, hiszen a vállalkozások fúziójának éppen a műszaki, gazdasági fejlődéssel való lépéstartás lehet az indoka, ami a fúzió indokoltságát, illetve ilyenformán engedélyezését támasztja alá. A vállalkozások egybeolvadásakor vizsgálni kell, hogy azok vertikálisak vagy horizontálisak, illetve konglomerátumként vagy egyedi formában jelennek meg. A horizontális hatású összefonódások a piac szerkezetére hatnak, különösen érintik a jövőbeli versenytársak helyzetét a releváns piacon. A fúzió értékelésénél döntő szerepet játszhat az, hogy a fúzió milyen mértékű részesedéssel bír a piacon. A vertikális hatások pedig az eladókat és vevőket érintik, illetve a szomszédos piacokra hatnak az árukapcsolások és a keresztszubvenciók által.[3]
- 156/157 -
Az olyan vállalkozások összeolvadásakor, amikor egyik fél részesedést vásárol a másik fél vállalkozásában, vagy a két vállalkozás egy új közös vállalatot alapít, az érintettek gyakorta mellékmegállapodásokat kötnek olyan kötelezettségek vállalására, amely az egész fúziós ügylet gazdasági célkitűzéseit hívatottak biztosítani. A leggyakrabban előforduló ilyen mellékmegállapodás a vállalkozásának egy részét eladó felet kötelezi, különösen az átruházáshoz kapcsolódó immateriális tulajdonjogok védelmére vonatkozóan (fogyasztói címlista, know-how stb.). Abban az esetben, ha ez a mellékmegállapodás valóban szorosan kapcsolódik a fúzióhoz, és valóban indokolt az összeolvadás megvalósításához, akkor erre is kiterjed a fúzióra adott engedély.
Az uniós léptékű összefonódást a Bizottságnál, az összefonódás végrehajtását megelőzően, a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét, vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését követően kell bejelenteni. A bejelentés elmulasztása pénzbírságot von maga után.
1989 óta az EK, illetve később az Európai Unió specifikus szekunder jogi rendelkezések alapján folytat ellenőrző tevékenységet a Bizottság közreműködésével a vállalkozások közötti összefonódásokkal kapcsolatosan.[4] E szabályok csak bizonyos típusú vállalati összefonódásokra vonatkoznak. Más fúziók az EUMSZ alá esnek, illetve a tagállamok nemzeti joghatósága alá.[5] Az Európai Bizottság hatáskörébe tartozó vállalati összefonódások ellenőrzése két fázisból áll:[6]
i) A bejelentett összefonódások vizsgálata. A Bizottságnak 25 nap áll rendelkezésére, hogy döntsön arról, hogy a bejelentett összefonódás estén felmerül-e a Fúziós Rendelet szerinti jogsértő, versenyt korlátozó helyzet, vagy a fúzió nem eredményez piaci erőfölényes helyzetet, így nem vet fel komoly aggodalmat az uniós közös piaci versennyel való összeegyeztethetőségét illetően. Amennyiben a Bizottság 25 napon belül nem hoz döntést az ügyben, akkor a fúziót automatikusan a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni;
ii) Erre csak akkor kerül sor, ha az első lezárult, és annak alapján indokolt az eljárás továbbvitele. A Bizottságnak 90 nap áll rendelkezésére, hogy eldöntse, vajon a fúzió összeegyeztethető-e a belső piaccal vagy sem. Ha a Bizottság a megvizsgált összefonódást olyannak véli, mint amelyik veszélyezteti a piaci versenyt, akkor azt megtiltja, vagy működését feltételekhez köti. Itt is érvényes az első szakaszban már említett eljárási rend: ha a 90 napon belül nem születik döntés, a fúziót automatikusan engedélyezettnek kell tekinteni. A Bizottság döntése a Törvényszék előtt támadható meg. Itt lehetőség van az Európai Unió Bíróságához történő fellebbvitelre is.
- 157/158 -
A feltételhez kötött fúziók esetén a vállalkozások kötelezettségeket vállalnak, amelyek a Bizottság által hozott döntésben is rögzítésre kerülnek. Ezek a kötelezettségvállalások részben strukturális természetűek. Az összeolvadt vállalkozás továbbá kötelezi magát arra, hogy milyen jövőbeni tevékenységet folytat a piacon.
Az Európai Bizottság 2016. május 11-én hozott döntésében blokkolta a Telefónica UK mobil szolgáltatónak a Hutchison 3G UK (továbbiakban 3G) vállalat általi megszerzését, azaz a két mobilszolgáltató összeolvadását.[8] Ez egy ún. "négy a háromhoz" tranzakció volt, ami ugyan piacvezető szerepet biztosított az új CK Telecoms UK Investments vállalatnak, de nem domináns piaci pozíciót az Egyesült Királyságban.[9]
A Bizottság álláspontja szerint ez az akvizíció egy fontos versenytársat iktat ki, és ennek következtében csak két mobilhálózatot működtető versenytárs maradna az Egyesült Királyság mobiltelefon-piacán. A Bizottság vélekedése szerint azzal, hogy a négy versenytárs háromra csökken, valószínűleg emelkednek a mobiltelefon-szolgáltatások árai az Egyesült Királyságban, és ez a fogyasztók választási lehetőségét korlátozza. Továbbá a Telefónica UK felvásárlása negatívan befolyásolná a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások minőségét, késleltetve a mobilhálózat infrastruktúrájának fejlesztését az Egyesült Királyságban. Végül azoknak a mobilhálózati operátoroknak a számát csökkentené, akik szeretnének befogadni más mobiloperátorokat saját hálózatukba. A Hutchison pert indított a Bizottság ellen, a Törvényszék előtt kérve, hogy az helyezze hatályon kívül a Bizottság döntését. A Törvényszék helyt adott a felperes kérelmének, és megsemmisítette a Bizottság döntését. E döntés lényegében a SIEC-teszt bírósági "felülvizsgálata", azaz a Fúziós Rendelet idevonatkozó szabályainak értelmezése.
A Törvényszék döntésének jelentősége abban áll, hogy a jövőben más olyan oligopolisztikus vállalati összefonódások hivatkozhatnak erre precedensként, amelyeknél nem alakult ki domináns piaci helyzet, vagy a fúzió által létrejött új vállalkozás nem erősíti a már fennálló domináns piaci pozíciót.[10] A Törvényszék az elmúlt években számos esetben foglalkozott a Bizottság fúziókra vonatkozó döntéseivel. Legutóbb 18 évvel ezelőtt érvénytelenítette a Bizottság vállalati összeolvadásokat blokkoló határozatait az Airtours/First Choice, Schneider/
- 158/159 -
Legrand és Tetrapack Laval/Siedel ügyekben. Azonban a mostani eset az első, amely során a Törvényszék a SIEC-teszt értelmezésével kialakította a Bizottság döntésének felülvizsgálatára irányadó szempontokat arra az esetre, ha a Bizottság teóriája szerint az adott vállalati koncentráció veszélyezteti a piaci versenyt. Itt a probléma ugyanis az, hogy ha a Bizottság túl szigorúan közelíti meg a fúziót, akkor könnyen lehet, hogy olyan ipari konszolidációt akaszt meg, ami éppen előnyös lenne a fogyasztóknak.[11]
A Törvényszék döntése három fő megállapítás köré rendezhető
A Bizottság érvelésében arra hivatkozott, hogy a 3G akvizíciója megszüntette két jelentős piaci potenciával rendelkező mobilszolgáltató versenyét az Egyesült Királyság mobiltelefon-piacán. E két vállalat fúziójával egy olyan új vállalkozás jött létre, amelynek piaci részesedése legalább 40%. Ez az összeolvadt vállalat már kevésbé "agresszív" versenytárs lesz, aminek következtében hajlamosabb lesz a szolgáltatása árait emelni, továbbá e vállalati koncentráció negatívan hathat a más szolgáltatók abbéli érdekeltségére, hogy árversenybe bocsátkozzanak, illetve késztetve legyenek innovatív megoldások bevezetésére, fokozva ezzel a hálózati szolgáltatásaik minőségét.
A Törvényszék - miután megvizsgálta a Fúziós Rendeletnek megfelelően hatáskörét, valamint a vállalati koncentrációra vonatkozó bizonyítékokat, jogszabályi előírásokat -, megállapította, hogy a Bizottság ún. "egyoldalú" vagy "nem koordinált" hatásokra való hivatkozása, nevezetesen a "fontos versenyző piaci erő" koncepciója[12] (a 3G és a Telefónica UK közötti közeli versenyhelyzet és az ár koncentráció hatásainak mennyiségi analízise) számos téves jogi megközelítést és helytelen érvelést tartalmaz.
A Törvényszék elismerte, hogy a Bizottság megtilthat a Fúziós Rendelet alapján - bizonyos körülmények között - vállalati összefonódásokat oligopolisztikus piacokon, amelyek képesek a versenyfeltételeket befolyásolni az ilyen piacokon olyan mértékben, hogy a fúzió folytán létrejött vállalkozás maga képes legyen meghatározni a verseny paramétereit, különösen a piaci árakat, még akkor is, ha az ilyen összefonódások nem törekednek egyéni vagy kollektív domináns pozíció kialakítására. Ugyanakkor a többi versenytársra ható, a versenyhelyzetből fakadó "presszió" csökkenése magában elvileg nem jelenti a hatékony piaci verseny jelentős akadályoztatását a Bizottság által fent kifejtett indoklás ellenére.
- 159/160 -
A Bizottság azon állítására, hogy a 3G egy ún. "fontos versenyző piaci erő", a Törvényszék kifejtette, hogy a Bizottság tévedett, amikor arra a következtetésre jutott, hogy egy "fontos versenyző piaci erő" szükségszerűen "kiemelkedik" a többi versenytárs közül az adott piaci versenyre gyakorolt hatását illetően. Amennyiben mégis ez lenne a helyzet, akkor az oligipolpiac többi szereplőjét is "fontos versenyző piaci erőként" kellene kezelni a versenyhelyzetekből a vállalatokra nehezedő nyomás fennforgása szempontjából.
A Törvényszék továbbá hangsúlyozta, hogy habár a 3G és a Telefónica valóban szoros versenyben van egymással a piac egyes szegmenseiben, mégis ez a tényező magában elégtelen, hogy előidézze a verseny jelentős mértékű korlátozását, amely a vállalatok koncentrációja folytán állna elő, és a hatékony piaci verseny jelentős akadályoztatását jelentené.
A Törvényszék a Bizottságnak a koncentráció árakra gyakorolt mennyiségi hatását vizsgáló elemzését nem tartotta megalapozottnak. Véleménye szerint a Bizottság analízise nem igazolja annak valószínűségét, hogy a két mobiltelefon-szolgáltató összefonódása a piaci árak jelentős emelkedését vonná maga után.
A jelenlegi négy mobilhálózatot működtető cég az Egyesült Királyságban két hálózatmegosztásra irányuló megállapodás részese. A 3G és az EE vállalatok közösen működtetik a Mobile Broadband Network Limited joint venture-t hálózatuk fenntartására, míg a Telefónica és a Vodafone szintén közösen a Beacon cégben alakították ki hálózatukat. Ez gazdaságossá teszi a mobilszolgáltatók költségeinek viselését, de nem érinti a fogyasztói piacon folytatott versengésüket.
A Bizottság szerint a 3G és a Telefónica fúziója káros hatással lehet a mobiltelefon-infrastruktúra jövőbeli fejlődésére az Egyesült Királyságban, mivel az összeolvadt két szolgáltató mindkét hálózati megállapodásban félként szerepel. Ilyenformán az újonnan létrejött mobilszolgáltató, a CK Telecoms UK Investments képes lesz a másik két szolgáltató (EE és Vodafone) infrastruktúrára vonatkozó üzleti stratégiájába betekinteni, és ezzel hátráltatni azok ilyen természetű fejlesztéseit, különösen a hálózati megállapodásoknak a hálózat minőségére vonatkozó intézkedéseit gyengíthetik.
A Törvényszék viszont úgy találta, hogy a hálózati megosztásról szóló egyezmények felei érdekei összhangjának lehetséges hiánya, a meglevő megállapodások felfüggesztése vagy ezek felmondása nem jelent súlyos veszélyt a hatékony piaci versenyre az ún. "egyoldalú" vagy "nem koordinált" hatásokra épülő bizottsági teória összefüggésében. E vonatkozásban a Törvényszék megjegyzi, hogy
- 160/161 -
i) a koncentráció hatásai a lehetséges piaci erő gyakorlásával kapcsolatosan, a fúzió folytán létrejött vállalkozás által ajánlott szolgáltatások minőségének saját hálózatra vonatkozó derogációja nem volt vizsgálat tárgya a Bizottság által lefolytatott eljárásban;
ii) még akkor is, ha a fúzió során létrejött vállalkozás előnybe részesítené egyikét a két hálózati megosztásról szóló megállapodásnak és különösen, ha késztetve lenne a másik hálózattal kapcsolatos költségek csökkentésére, mindez nem tekinthető a hálózati megosztásról szóló megállapodás másik szerződéses partnerének helyzetét aránytalanul hátrányosan érintő hatásnak, mivel a Bizottság nem igazolta, hogy másik fél képes lenne, sem azt, hogy ösztönözve lenne költségeinek megnövekedését követően egyszerűen leállítani beruházásait a hálózatban.
A fent említett négy nagy mobiltelefon-szolgáltató mellett számos virtuális operátor található az Egyesült Királyság kiskereskedelmi piacán, pl. Virgin Media, Talk Talk, Dixons Carphone, amelyek használják működésükhöz az őket befogadó mobilhálózati operátorok infrastruktúráját a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatásaikhoz.
A Bizottság álláspontja szerint a 3G "elvesztése", mint fontos versenytársé és ennek folytán a befogadó mobilhálózatok számának csökkenése a virtuális operátorok alkupozícióját gyengítené az előnyösebb nagykereskedelmi kapcsolatok elérésében.
A Törvényszék viszont úgy vélte, hogy sem a 3G nagybani kereskedelemben fennálló piaci részesedése, sem pedig ennek legutóbb bekövetkezett növekedése nem indokolja e vállalkozás egy ún. "fontos versenyző piaci erőnek" való minősítését. Az a puszta tény, hogy a 3G-nek nagyobb mértékű a befolyása a piacra, mint azt a piaci részesedése sugalmazná, nem elégséges ahhoz, hogy megállapítható legyen a hatékony piaci verseny akadályozása, különös tekintettel arra, hogy a 3G piaci részesedésének kicsiny volta nem volt a jogvita tárgya.
A Törvényszék kiemelte általánosságban, hogy a Bizottság által alkalmazott feltételezéseknek reálisnak és plauzibilisnek kell lenniük, tehát nem elméleti, hanem gyakorlati megfontolásokon kell alapulniuk.[13]
- 161/162 -
A fentieket összefoglalva tehát megállapítható, hogy a Bizottság a SIEC-teszt alkalmazásánál figyelembe kell vegye, hogy a vállalati fúziók esetén erősen valószerűnek kell lennie ("strong probability") a "hatékony verseny jelentős akadályozása" jelenlétének a vállalati koncentrációt követően. Az ítélet szűkíti a Bizottság lehetőségét arra, hogy az oligopolisztikus piacokon megtiltsa a fúziókat valamiféle meghatározatlan minőségi követelmény alapján, mint pl. "fontos versenyerő", szoros verseny vagy lehetséges árnövekedés.[14]
• Angyal Zoltán - Asztalos Zsófia - Fazekas Judit - Gyeney Laura - Metzinger Péter - Milassin László - Osztovits András - Szabó Marcel (Szerk.: Osztovits András) (2015): EU-jog. HVG-ORAC, Budapest.
• Antitrust & Competition Blog Whiddington, Charles & Romata, Zanda: The General Court Clarifies the Legal Test and Evidentiary Burden to Suppport Prohibition of Acquisitions under EU Merger Control Regulation. Antitrust & Competition Blog. (Elérhető: https://www.steptoeantitrustblog.com/2020/06/the-general-court-clarifies-the-legal-test-and-evidentiary-burden-to-support-prohibition-of-acquisitions-under-eu-merger-control-regulation/.).
• Commission Decision C(2016) 2796 of 11 May 2016 (Case COMP/M.7612 - Hutchison 3G UK/Telefónica UK).
• General Court of the European Union, Press Release No 65/20: Judgement in Case T-399/16, CK Telecoms UK Investments v Commission. Luxembourg, 28 May 2020. (Elérhető: https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2020-05/cp200065en.pdf. Letöltés ideje: 2020.05.28.).
• Gómez, Acebo & Pombo (2020): The General Court annuls Commission's decision to block the proposed acquisition of Telefónica UK by Hutchison 3G UK in the mobil telephony market sector. In: Case Law & Analysis, Brussels GA-P Newsletter. May 2020. Brussels. (Elérhető: https://www.ga-p.com/wp-content/uploads/2020/07/Brussels_GA_P_7_2020.pdf.).
• Goyder, D.G.(2003): EC Competition Law. Fourth Edition. Oxford University Press, Oxford, 2003.
• SCL Tech Law for Everyone: Block on proposed acquisition of Telefónica UK annulled by General Court, 2020.06.01. (Elérhető: https://www.scl.org/news/11927-block-on-proposed-acquisition-of-telef-nica-uk-annulled-by-general-court.).
• Tobler, Christa - Berlinger, Jacques (2010): Essential EU Law in Charts. 2nd "Lisbon" edition, First Reprint. HVG-ORAC, Budapest, 2010.
• Tobler, Christa - Berlinger, Jacques (2010): Essential EU Law in Text. First Reprint. HVG-ORAC, Budapest.
- 162/163 -
• Wachmann, Anne - Zacharie, Nicolas - Peristekaris, Nick (2020): The EU Court annuls the prohibition of Three UK/02: towards a new era for EU merger control? In: Link laters. 5th June 2020. (Elérhető: https://www.linklaters.com/en/insights/publications/2020/june/the-eu-court-annuls-the-prohibition-of-three-uk-o2-towards-a-new-era-for-eu-merger-control.).
• Ysewyn, Johan - Lepla, Wesley (2020): The General Court Annuls the Commission's Decision to Block the Acquisition of Telefónica UK by Hutchison for EUMerger Control? In: Covington Competition, The Covington View. June 15, 2020. (Elérhető: https://www.covcompetition.com/2020/06/the-general-court-annuls-the-commissions-decision-to-block-the-acquisition-of-telefonica-uk-by-hutchison-3g-uk-a-landmark-judgment-for-eu-merger-control/.).
• Zumbul attorneys at law: Judgement in the CK TELECOMS UK INVESTMENT v. Commission Case, 08.06.2020. (Elérhető: http://www.zumbul.av.tr/tr/duyurular/telecom-judgment.). ■
JEGYZETEK
[1] Oligopólium: néhány hasonló nagyságú cég van a piacon, egymástól való függésük jelentős, és minimális versenyre törekvés jellemzi őket.
[2] Commision Decision C(2016) 2796 of 11 May 2016.
[3] A keresztszubvenció azt jelenti, hogy a vállalkozás egyik részének veszteséges működését a vállalkozás másik része támogatja.
[4] Korábban a 4064/89/EGK alapján folytatta a Bizottság ellenőrző tevékenységét, jelenleg a Tanács 139/2004/EK rendelete (Fúziós Rendelet) a hatályos szabályanyag.
[5] Tobler - Berlinger, 2010(a), 244.
[6] Tobler - Berlinger, 2010(b), 83.
[7] General Court of the European Union, 2020.
[8] Commission Decision C(2016).
[9] A Telefónica UK + Hutchison 3G UK piaci részesedése: 40%; az EE (British Telecom) részesedése: 30-40%; a Vodafone részesedése: 20-30%.
[10] Whiddington - Romata, 2020, 1.
[11] A Fúziós Rendelet 2. cikk (2) és (3) bekezdésében található "hatékony verseny jelentős akadályozása" fogalmat úgy kell értelmezni, mint amely az erőfölény fogalmán túl csak az összefonódásnak azon vállalkozások nem egyeztetett magatartásából eredő versenyellenes hatásaira terjed ki, amelyek nem rendelkeznének erőfölényes helyzettel az érintett piacon (ld.: 139/2004/EK rendelet).
[12] "important competitive force"
[13] Wachmann - Zacharie - Peristekaris, 2020, 1.
[14] Wachmann - Zacharie - Peristekaris, 2020, 5.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző habilitált egyetemi docens, SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék.
Visszaugrás
