A Családi Jog a Joggyakorlat rovat keretében új sorozatot indított, amelynek célja a 2013. évi V. törvényhez kapcsolódó felsőbírósági gyakorlat bemutatása a folyóirat tárgykörébe tartozó ügyekben. Ebben a számunkban a kiskorú- és a továbbtanuló nagykorú gyermek tartásának témakörében a Ptk. alapján meghozott kúriai ítéleteket teszünk közzé. A határozatokat - amelyek más folyóiratokban, határozat gyűjteményben nem jelentek meg - szerkesztett és rövidített formában, de a közölt részben szöveghűen tárjuk az olvasók elé. A címek és az alcímek, valamint az alkalmazott törvényhelyek kiemelése a szerkesztőtől származik.
[Ptk. 4:205-4:206. §§, 4:213. §, 4:218. §]
A felperes és az alperes élettársi kapcsolatából 2004. szeptember 29. napján Sz. utónevű gyermekük született. A felek élettársi kapcsolata 2006 októberében szűnt meg, azóta a gyermekről a felperes gondoskodik. Az alperes a gyermek tartásához önként hozzájárult, először 20 000 forint, majd 2010 szeptemberétől havi 25 000 forint tartásdíjat fizetett. A felek, élettársi kapcsolatuk alatt ingatlanvásárlásra 28 310 CHF alapú hitelt vettek fel, amelynek a biztosítéka a felperes szüleinek az ingatlana volt. A felperes 2013 májusától egyedül fizeti a CHF alapú hitel törlesztő részleteit, amely jelenleg havi 52 000 forint kiadást jelent.
A felperes a kiskorú gyermekkel a szülei tulajdonát képező családi házban él. 2014. december 1-jétől bolt-vezetőként dolgozik, havi jövedelme 87 000 forint. A kiskorú gyermek után családi pótlékot kap. A családi ház kb. havi 40 000 forint összegű rezsiköltségét a szülei fizetik, akik a felperest anyagilag is támogatják.
Az alperes 2012. szeptember 7. napján házasságot kötött, házastársával Németországba költözött. 2014 májusától egy korlátolt felelősségű társaság (GmbH) alkalmazásában áll, órabérben dolgozik. A 10 euró alapórabére mellett útiköltséget és ellátási költségtérítést kap. 2013 novembere és 2014 novembere között bruttó havi összjövedelme 2684 és 1945 euró között mozgott, ebből a tényleges munkavégzéssel szerzett jövedelme 1156, illetőleg 1700 euró volt. Feleségével 2014 tavasza óta szociális bérlakásban laknak, 2015 januárjától 679,64 euró havi bérleti díjat fizetnek, amely magában foglalja az áram és a fűtés előzetes költségeit is. A háztartási készülékeket fogyasztási kölcsönből vásárolták. Az alperes két gépjárművel rendelkezik: a Suzuki típusút CHF hitelből vásárolta, azonban a gépjármű - a műszaki vizsga hiánya miatt - nem forgalomképes, jelenleg egy BMW-t használ. A perbeli gyermeken kívül két kiskorú gyermeke van, egyikük után 241 euró tartásdíjat fizet, a házasságából 2012. október 27-én született M. utónevű gyermekéről pedig a feleségével közösen gondoskodnak.
A perbeli gyermek általános iskolába jár, jó tanuló, egészséges. Az iskolában étkezik, a térítés díja naponta 550 forint.
A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest Sz. nevű gyermekük után 2014. április 1. napjától kezdődően - a hátralék egyösszegű teljesítésével - havi 100 000 forint határozott összegű gyermektartásdíj megfizetésére.
A keresete megalapozásául előadta, hogy az alperes által önként teljesített 25 000 forint mértékű tartásdíj a gyermek szükségleteit már nem fedezi, 2010 óta a kiadások megemelkedtek. A CHF alapú hitelt törlesztenie kell, mert egyébként a szülei ingatlanát - a jelenlegi lakóhelyüket - elárverezi a bank. A közös tulajdonú ingatlant nem sikerült értékesíteni, jövedelméből - a szülei támogatása nélkül - a gyermek eltartására nem képes. Az alperes külföldön dolgozik és bár három gyermek tartásáról köteles gondoskodni, de munkabérének mértéke alapján a gyermektartásdíj megfizetésére teljesítőképes.
Az alperes az általa önként fizetett 25 000 forint tartásdíjat meghaladóan a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a gyermek tartását az önként teljesített összeg megfelelően biztosítja. A felperes kereseti követelésének mértéke eltúlzott, a felperes a gyermek szükségleteit meghaladó, indokolatlan luxusigényeit akarja vele megfizettetni. A követelt összeg a kimutatott, szük-
- 47/48 -
séges tartásdíj összegét jelentősen meghaladja, a felperes ellátásához pedig ő a maga részéről nem kíván hozzájárulni. A havi 25 000 forint mértékű tartáson felüli fizetésre teljesítőképessége sincs: a perbeli gyermeken kívül Németországban élő gyermeke után tartásdíjat fizet, illetőleg saját háztartásában tartja el a feleségét és közös gyermeküket. A családban ő az egyedüli kereső, munkabéréből kell finanszíroznia a lakhatásukat és megélhetésüket. A külföldi életviteléből adódóan ugyan magasabb a munkabére, de kiadásai is számottevően magasabbak, jelentős többlet költséget vállalva dolgozik. Előadta azt is, hogy a közös tulajdonú ingatlan törlesztő részleteit hat éven keresztül ő fizette.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek a Sz. utónevű gyermeke tartására 2014. április 1. napjától kezdődően havonta előre esedékesen 50 000 forint határozott összegű gyermektartásdíjat. Megállapította, hogy az alperes gyermektartásdíj különbözeti hátraléka 2014. április 1. és 2015. április 30. napja között 325 000 forint és 15 napon belül kötelezte az alperest annak egyösszegű megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben megalapozottnak ítélte. A per elbírálására irányadó Ptk. 4:215. § (1) bek. és 216. § (1) bekezdése értelmében a különélő szülő a gyermek tartására saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles és a különélő szülő azt elsősorban pénzben teljesíti. A gyermektartásdíj jogalapja a perben nem volt vitás, az elsőfokú bíróság pedig - a szülők megegyezésének hiányában - a tartásdíj mértékéről a 4:218. § (1) bekezdése alapján döntött.
A Ptk. 4:218. § (3) bekezdésére figyelemmel a gyermek szükségletei körében a peradatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által megjelölt kiadások az alapszükséglet megfelelő szintű biztosításához elegendőek. A felperes igazolta az internetes előfizetés költségeit és a gyermek iskolán kívüli, egyéb tevékenysége sem tekinthető eltúlzottnak, az ezzel, illetve az életvitellel kapcsolatban felmerült kiadások nem minősíthetők luxus jellegűnek. A felperes által fizetett havi törlesztő részlet ugyan a gyermekkel kapcsolatos költségnek nem tekinthető, de a tartásdíj magasabb összegű megállapítására alapot adhat. A gyermek ugyanis a zálogfedezetként biztosított ingatlanban lakik, ezért amennyiben a hitel törlesztése elmarad, a lakhatása veszélybe kerül. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor megjegyezte, hogy a felperes az alperessel szemben egy külön perben a többlet törlesztés teljesítése miatt megtérítési igénnyel élhet.
Az elsőfokú bíróság leszögezte: a gyermektartásdíj mértékének korlátja az alperes teljesítőképessége. A gyermek tartásának teljes költsége nem hárítható át különélő szülőre, még akkor sem, ha a felperes szerény anyagi körülmények között él és csupán szülői segítséggel tud gondoskodni a gyermeke tartásáról.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
