Ez év tavaszán jelent meg az egyik legjelentősebb osztrák jogi könyvkiadónál Kovács Erika nagymonográfiája, amely az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikkét ("az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem") tárgyalja. Előzetesen rögzítenünk kell, hogy a Charta hatálybalépése óta e munka a tárgykör tematikus célkitűzéseiben és terjedelmében is legjelentősebb, s túlzás nélkül állítható: az európai munkajogi irodalomban egyedülálló feldolgozása.
Kovács Erika a magyar munkajogász közönség számára is jól ismert, hiszen - mint arra a kötet előszavában a szerző is utal - jogi oktatói és tudományos karrierje három országhoz kapcsolódott. Kezdetben Trierben dolgozott az Institut für Arbeitsrecht und Arbeitsbeziehungen in der Europäischen Union munkatársaként, majd a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszékének oktatója volt. Ez idő szerint is a Wirtschaftsuniversität Wien Institut für Österreichisches und Europäisches Arbeits- und Sozialrecht társprofesszora és privátdocense, és monográfiája az itt 2021 májusában előterjesztett (2022-ben megvédett) habilitációs értekezése. A szerző napjainkban sem szakadt el a magyar jogélettől, hazai tudományos rendezvények gyakori meghívottja.
A kötet bevezető része (a felhasznált irodalom imponálóan széles jegyzékét követően) a munka módszertani alapjait mutatja be, illetve kijelöli a szerző a kutatás célját, nevezetesen annak vizsgálatát, hogy az Alapjogi Charta 30. cikke képezi-e, képezheti-e egy európai alapjog sarokpontját, illetve az milyen jogvédelmi hatállyal rendelkezik.
Az első rész a téma alapelvi jelentőségű kérdéseit tárgyalja, különösen az Alapjogi Charta 30. cikkének értelmezésénél figyelembe vehető európai és nemzetközi, valamint nemzeti jogi jogforrások körét. Jelentős terjedelmet szentel a szerző a Charta 30. cikke jogi természete vizsgálatának, s e körben az "alapjog vagy alapelv" probléma tárgyalásának, állást foglalva a rendelkezés alapjogi természete mellett, amiből a peresíthető védelmi igény és az állami intézményvédelmi kötelezettség folyik. E rész IV. fejezete tárgyalja a felmondásvédelem alapjogának más alapjogokhoz (különösen a vállalkozás szabadságához, a munkához való joghoz) való viszonyát.
A dolgozat második része a Charta 30. cikkének tagállami alkalmazását dolgozza fel, különös tekintettel a Charta 51. cikkére (az alkalmazási kör). Figyelemre méltók a szerző megjegyzései a felmondásvédelemhez való alapjog horizontális (közvetlen) hatályát, valamint az egyes (munkajogi tárgyú) irányelvekhez való viszonyát illetően. Utóbbi elsősorban abban a tekintetben lényeges, hogy - noha általános felmondásvédelmi tárgyú irányelv az európai munkajogban ez idő szerint nincs hatályban - számos (a szerző által érintett) irányelv tartalmaz a munkaviszony megszüntetését érintő rendelkezést.
A monográfia központi része - a recenzens megítélése szerint - a harmadik, amely a Charta 30. cikkének hatályát (Geltungsbereich) elemzi. A rendelkezés tárgyi hatálya tulajdonképpen az "indokolatlan elbocsátás" fogalmát határozza meg, míg a személyi hatály problémája a védett személyi kör (a munkavállaló) kijelölésére irányul. A szerző e körben tárgyalja a munkajogi tárgyú irányelvek munkavállaló-fogalmának sokszínű megjelenítését, illetve az egységes európai munkavállaló-fogalom létjogosultságát, valamint a lehetséges kivételek (vezető állású munkavállalók, ún. kisegzisztenciájú munkáltatók munkavállalói, alkalmi munkavállalók, határozott időre alkalmazottak, háztartási alkalmazottak és mások) körét.
A munkaviszony megszüntetésének lehetséges indokaival (Rechtfertigungsgründe) foglalkozó rész a kötet legterjedelmesebb része. A szerző elsőként a munkáltatói megszüntető nyilatkozatok indokolással szembeni általános formai és tartalmi követelményeit (kellékeit) tárgyalja, majd az egyes (lehetséges) indokok részletes tárgyalását végzi el. E körben elemzi a munkáltató működésével kapcsolatos indokokat, s különösen figyelemre méltó a munkáltatói döntés bírósági felülvizsgálati lehetőségének tárgyalása (jogösszehasonlító áttekintéssel), valamint a szakszervezet és az üzemi tanács részvételi lehetőségeinek, és az ún. kiválasztási eljárásnak az elemzése. Ehhez szorosan kapcsolódik a munkavállalók szociális helyzetének kérdése, illetve a szociális helyzet összevetésének lehetősége/kötelezettsége (a megszüntetésre kiválasztott munkavállalók tekintetében). Önálló alfejezetben tárgyalja a kötet e része a munkavállaló magatartásával, valamint személyével (magyar megközelítésben: képességeivel, például egészségügyi állapotával, fogyatékosságával, életkorával stb.) indokolt munkáltatói megszüntető nyilatkozatok problémáját. A kötet e részét a tilos (jogellenes) megszüntetési okok (diszkrimináció, várandósság, anyaság,
- 73/74 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
