Jelen tanulmány[1] röviden áttekinti az ajánlatkérők által alkalmazandó összeférhetetlenségi rendelkezéseket, majd a helyi önkormányzatok közbeszerzési eljárásaiban az elmúlt öt évben felmerülő összeférhetetlenséget eredményező helyzetek bemutatására kerül sor.
Minden közbeszerzési eljárás alapvető eleme az ajánlattevők közötti verseny, amelyet a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) számos rendelkezés útján igyekszik biztosítani és védeni. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntő-bizottság) többször ismertetett álláspontja szerint "a Kbt. versenyelvű szabályrendszere azt hivatott biztosítani, hogy a közbeszerzési szerződéseket mindenfajta diszkrimináció, összejátszás, összehangolt magatartás nélkül a legjobb ajánlatot tett ajánlattevő nyerje el, akinek ajánlata leginkább eleget tesz a »pénzért valódi értéket« elvének. A közbeszerzés a közpénzből megvalósított beszerzések racionális költséghatásait, a közpénzből beszerzett javak optimális minőségét, az államháztartási forrásokból lebonyolított beszerzések átláthatóságát és az esélyegyenlőségen alapuló verseny megvalósulását kívánja elősegíteni. A verseny tisztasága és átláthatósága tehát egy olyan garanciális alapelv, melynek feladata, hogy valódi verseny alapján biztosítsa azt, hogy az az ajánlattevő köthesse meg a szerződést, melynek ajánlata leginkább megfelel az ajánlatkérő által meghatározott feltételeknek, tehát az ajánlattevők valódi versenyt folytassanak le áraik tekintetében."[2] A Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések is ezen cél megvalósulását szolgálják. Az Integritási Hatóság álláspontja szerint "az összeférhetetlenség megfelelő szabályozása tágabb értelemben a jó kormányzás, a közbeszerzés területén pedig a tisztességes verseny alapvető feltétele".[3] Ennek következtében nem meglepő, hogy e témában számos tudományos, illetve szakmai publikáció,[4] valamint jogalkalmazást segítő - kvázi soft law - dokumentum is megjelent.[5]
Minden közpénzzel gazdálkodó, közbeszerzés lefolytatására kötelezett ajánlatkérő az eljárása vonatkozásában köteles minden olyan cselekményt, illetve szükséges intézkedést megtenni, amely a közbeszerzési eljárás tisztaságába vetett bizalom megőrzését szolgálja, valamint az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását megakadályozza. A közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett ajánlatkérők között jelentős számban megtalálhatóak a helyi önkormányzatok, valamint ezek társulásai, továbbá az általuk alapított vagy a tulajdonukban álló gazdasági társaságok is. A fentiekre tekintettel jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a helyi önkormányzatok által lefolytatott közbeszerzési eljárások vonatkozásában milyen az összeférhetetlenség sérelmét eredményező helyzetek következtek be. Ennek megállapításához a Döntőbizottság határozatai kiváló források, mivel egyrészt nyilvánosak, másrészt pedig minden szükséges információ - mint például a tényállás, a jogorvoslati kérelem vagy hivatalbóli kezdeményezés tartalma, valamint a Döntőbizottság döntése és annak indokolása is - megállapítható belőlük. Ezen túlmenően pozíciójából, illetve jellegéből adódóan a Döntőbizottság döntéseinek kiemelkedő szerepe van, tekintettel arra, hogy "[...] fennállása óta több ezer közbeszerzési jogorvoslati döntést hozott, amellyel jelentős mértékben hatást gyakorol a közbeszerzési jogalkotás és jogalkalmazás alakulására is".[6]
A Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok egyes rendelkezései - a 2022. október 11. napján hatályba lépett módosítás következtében - jelentős mértékben megváltoztak, részletesebbek lettek,[7] amellyel a jogalkotó a verseny tisztaságának erősítését, valamint az összeférhetetlenségi szabályok uniós joggal való jobb összhangjának megteremtését kívánták biztosítani.[8]
A Kbt. 25. § (1) bekezdésében foglalt - az alapelveket leképező - tételes rendelkezés általános jelleggel határozza meg az ajánlatkérőre vonatkozó azon kötelezettséget, miszerint meg kell tennie minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. A jogalkotó nem határozta meg konkrétan, hogy az ajánlatkérőnek pontosan mit kell tennie, figyelemmel arra, hogy minden eset más és más, így az ajánlatkérőnek az adott helyzetben a körülmények ismeretében kell döntenie arról, hogy milyen intézkedéssel tudja a sérelmet megelőzni, vagy elhárítani. Az összeférhetetlenség megelőzésének egyik módjaként a Kbt. az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személyek esetén az összeférhetetlenséget eredményező körülményeikkel kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettséget állapít meg.[9]
Sem a közbeszerzési eljárás előkészítésében, sem annak lefolytatásában az ajánlatkérő részéről nem vehet részt olyan személy, akinek a részvétele összeférhetetlenséget eredményezne.[10] A Kbt. meghatározása szerint összeférhetetlenség áll fenn akkor, ha az ajánlatkérő részéről az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont vagy az eljárás eredményét befolyásolni képes személy - ideértve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is - közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkezik, amely úgy tekinthető, hogy befolyásolja funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlását.[11] Ettől függetlenül vélelmezhetően összeférhetetlenséget keletkeztet, ha az ajánlatkérő részéről az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont
- 6/7 -
vagy az eljárás eredményét befolyásolni képes személyek az ajánlattevői oldalon - ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként vagy ezek hozzátartozójaként - jelennek meg.[12] Ugyanakkor amennyiben az adott személy bizonyítékokkal alá tudja támasztani, hogy nem áll fenn az összeférhetetlen helyzet, úgy ezen vélelem megdönthető. Ezzel ellentétben a Kbt. 25. § (6) bekezdésében taxatíve felsorolt közjogi méltóságokra, illetve vezetőkre, valamint közös háztartásban élő hozzátartozóik tulajdonában álló szervezetre - a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - fennáll az összeférhetetlenség, amelynek következtében ezen gazdasági szereplő nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként és alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként sem.
Az összeférhetetlenség kapcsán az ajánlatkérő elsődleges feladata és kötelezettsége, hogy megelőzze a jogsértést, amennyiben az összeférhetetlenség mégis bekövetkezik, meg kell tennie ajánlatkérőnek a szükséges intézkedéseket a helyzet megszüntetése és a jogszerűség helyreállítása érdekében. Ennek keretében az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy az összeférhetetlenség érintette-e a közbeszerzési eljárásban a verseny tisztaságát és az egyenlő bánásmód elveinek érvényesülését, és amennyiben ezen elvek sérelme más módon nem orvosolható, úgy alkalmazható a Kbt. 62. § (1) bekezdés m) pontja[13] szerinti kizáró ok.[14]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
