2021. január 7-én került be az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvénybe (továbbiakban: állatvédelmi törvény) az a szikár mondat, hogy az állatvédelmi hatóság állatvédelmi bírság helyszíni bírságként történő kiszabására jogosult [43. § (2a) bekezdés].
Aki készített már vagy éppen kézhez kapott ilyen határozatot, melyben állatvédelmi bírság szerepel, jól tudja, hogy egyáltalán nem egyszerű listaszerűen felsorolt hiányosságok esetén kiszámítani az összegét (vagy állattartóként első pillantásra megérteni annak kiszámítási metódusát). Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Kom. rendelet mellékletei a legtöbb esetben tól-ig szorzókat tartalmaznak, vagyis a jogalkalmazó saját belátására van bízva, hogy az állatvédelmi törvényben meghatározott alapértéket a kormányrendeletben meghatározott legalacsonyabb szorzószámokkal szorozza (és így is akár milliós összeg fog kijönni), vagy vastagon fog a billentyűzete és a legmagasabb értékeket veszi mindenhol - hiszen jogában áll.
Az állatvédelmi törvény mellett alkalmaznunk kell a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényt is (továbbiakban: szankciótörvény), mely azt mondja a 11. §-ában, hogy közigazgatási bírságként helyszíni bírság is kiszabható, ha:
- az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri,
- törvény azt lehetővé teszi (látjuk, hogy az állatvédelmi törvény igen),
- az ügyfél az elismerés mellett lemond az őt megillető jogorvoslati jogról,
- megtörtént a részletes kioktatás, mely magában foglalja a bizonyítékok körét is,
- a döntés rendelkező része kvázi maga az összeg, az indokolási része pedig az elismerés (aláírással igazoltan).
Nagyon fontos, hogy a kiszabott helyszíni bírság nem lehet magasabb, mint az azonos tényállás során kiszabható közigazgatási bírság legmagasabb összegének negyede. Vagyis nagyon oda kell figyelni, hogy az állattartási hiányosságért vagy az állatvédelmi törvény által tilalmazott cselekményért kiszabható legmagasabb összeget vegyük alapul, tehát a szorzószámoknál mindig a legmagasabbal szorozzunk.
A szankciótörvény szerint az önkormányzati rendelet alapján kiszabható helyszíni bírság felső határa természetes személynél max. 50 000 Ft, jogi személynél és jogi személyiséggel nem rendelkező személynél max. 500 000 Ft. Ez a szabály minket most nem érdekel, hiszen nem önkormányzati rendelet, hanem az állatvédelmi törvény és a kormányrendelet alapján szabjuk ki a bírságot.
Vegyük tehát a példát, hogy mit kell tennie egy hatósági jogalkalmazónak a helyszínen akkor, ha transzponder-leolvasás után azonosított egy tartási helyéről megszökött, másokkal szemben támadó magatartást tanúsító kutyát, aki a példa szerint Nagy Béla állattartó tulajdona, és amely kutyát a támadás során a védekező járókelők helybenhagytak. (A táblázatban szereplő másik példa szerint Nagy Béla állattartó "csak" elmulasztotta az állat rendszeres ellenőrzését, illetve az állat a tartási helyéről itt is megszökött és felakadt a szembe szomszéd kerítésén.) A két jogesetben azért tartottam fontosnak aláhúzni, hogy a kedvtelésből tartott állat sérelmével járt az állattartói kötelezettség elmulasztása, mert rendszeres vitatéma az alapérték kiválasztása: 15 000 Ft vagy 75 000 Ft? Van, aki szerint egy "sima" szökés nem alapozza meg a 75 000 Ft-os alapérték alkalmazását, itt tehát most ezt a vitatkozási vakvágányt lezártam.
| Állatvédelmi bírság kiszabása szökés esetén, több tényező figyelembevételével | ||||||
| Állatvédelmi törvény: 5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. | ||||||
| Állatvédelmi törvénybeli alapérték: 43. § (1b) Az állatvédelmi bírság alapösszege hetvenötezer forint, ha az állatvédelmi bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat. | ||||||
| Korm. r. szerinti szorzók | 1. melléklet | 2. melléklet | 3. melléklet | 4. melléklet | Végösszeg | Helyszíni bírság összeg* |
| Kedvtelésből tartott állat természetes személy állattartóval 1-3 | - | Állat rendszeres ellenőrzését elmulasztotta 3 | Állat szökésének megakadályozásáról nem gondoskodott 6 | 3x3x6=54 54x75 000=4 050 000 4 050 000:4= 1 012 500 | max. 1 012 500 | |
| Kedvtelésből tartott állat természetes személy állattartóval 1-3 | - | Ember egészségét, testi épségét veszélyeztette 5 | Állat biztonságos elhelyezéséről nem gondoskodott 6 | 3x5x6=90 90x75 000=6 750 000 6 750 000:4= 1 687 500 | max. 1 687 500 | |
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
