Megrendelés
Európai Jog

Fizessen elő az Európai Jogra!

Előfizetés

Az Európai Közösségek Bírósága 1982. október 6-án, a 283/81. számú C.I.L.F.I.T.-ügyben hozott ítélete (EJ, 2004/5., 27-30. o.)

"E határozat hivatalos változata az Európai Unió hivatalos nyelvein az Európai Bírósági Határozatok Tárában jelenik meg. A határozat az eset nyelvén hiteles. Az eredeti változat magyar nyelvre történő fordítása az Igazságügyi Minisztérium koordinációjában készült. Az Igazságügyi Minisztérium koordinációjában készült fordítások képezik az Európai Bírósági Határozatok Tára magyar nyelvű különkiadásában a csatlakozást követően megjelenő fordítások alapját, a megjelenésig a szöveg nem tekinthető hivatalosnak."

283/81. sz. ügy

Srl CILFIT és Lanificio di Gavardo SpA

kontra

Egészségügyi Minisztérium

(a Corte suprema di cassazione

előzetes döntéshozatal iránti kérelme)

"Előzetes döntéshozatalra utalás kötelezettsége"

Az ítélet összefoglalása

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések - Bírósághoz fordulás - Értelmezési kérdések - Utalási kötelezettség - Cél - Hatály - Szempontok

(EGK-Szerződés, 177. cikk, harmadik bekezdés)

2. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések - Bírósághoz fordulás - Értelmezési kérdések - Fennállás - Meghatározás - A nemzeti bíróság mérlegelési jogköre - Hivatalból történő Bírósághoz fordulás - Megengedhetőség

(EGK-Szerződés, 177. cikk)

3. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések - Bírósághoz fordulás - Értelmezési kérdések - Utalási kötelezettség - Korlátok - A kérdések relevanciája - Fogalom - A végső fokon eljáró nemzeti bíróság általi mérlegelés

(EGK-Szerződés, 177. cikk, harmadik bekezdés)

4. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések - Bírósághoz fordulás - Értelmezési kérdések - Utalási kötelezettség - Hiány - Feltételek - A szóban forgó jogkérdés Bíróság általi korábbi értelmezése - Hatások - Minden nemzeti bíróság előtt nyitva álló utalási lehetőség

(EGK-Szerződés, 177. cikk, harmadik bekezdés)

5. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések - Bírósághoz fordulás - Értelmezési kérdések - Utalási kötelezettség - Hiány - Feltétel - Ésszerű kétség hiánya - Szempontok

(EGK-Szerződés, 177. cikk, harmadik bekezdés)

1. A Szerződés 177. cikkének harmadik bekezdésében előírt azon kötelezettség, hogy az olyan nemzeti bíróságoknak, amelyek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, a Szerződéssel és a közösségi intézmények jogi aktusaival kapcsolatos értelmezési kérdésekben a Bírósághoz kell fordulniuk, annak az együttműködésnek a keretébe illeszkedik, amely a nemzeti bíróságok, mint a közösségi jog alkalmazásáért felelős bíróságok és a Bíróság között a közösségi jog helyes alkalmazásának és egységes értelmezésének biztosítása érdekében létesült. Az említett rendelkezés különösen annak megakadályozására irányul, hogy a Közösségen belül a közösségi jogi kérdésekben különböző ítélkezési gyakorlat alakuljon ki. Így e kötelezettség hatályát e célok tükrében kell megítélni, a nemzeti bíróságok és a Bíróság vonatkozó hatáskörének függvényében.

2. Ebben a vonatkozásban elsősorban azt kell megjegyezni, hogy a Szerződés 177. cikke nem jelent jogorvoslati lehetőséget a felek számára a nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő valamely ügyben. Az a tény, hogy az egyik fél állítása szerint a jogvita a közösségi jog értelmezésének kérdését veti fel, önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az érintett bíróság köteles legyen a kérdést az említett cikk értelmében felmerült kérdésnek tekinteni. Másrészről - adott esetben - hivatalból is a Bírósághoz fordulhat.

3. A Szerződés 177. cikkének második és harmadik bekezdése közötti összefüggésből következően abban a kérdésben, hogy határozata meghozatalának lehetővé tételéhez szükséges-e valamely közösségi jogi kérdés eldöntése, a harmadik bekezdésben említett bíróságok ugyanolyan mérlegelési joggal rendelkeznek, mint bármely más nemzeti bíróság. E bíróságok ennélfogva nem kötelesek a közösségi jog értelmezésére vonatkozóan előttük felmerült valamely kérdést a Bírósághoz utalni, ha a kérdés nem releváns, vagyis abban az esetben, ha a kérdésre adott válasz - bármi legyen is az - nem befolyásolhatja érdemben a jogvita megoldását. Ellenben, ha azt állapítják meg, hogy a közösségi jog figyelembevételére van szükség az eléjük terjesztett jogvita megoldásához, a 177. cikk kötelezi őket, hogy a Bírósághoz forduljanak minden felmerült értelmezési kérdésben.

4. Bár a 177. cikk harmadik bekezdése minden korlátozás nélkül kötelezi az olyan nemzeti bíróságokat, amelyek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, hogy minden előttük felmerült értelmezési kérdéssel a Bírósághoz forduljanak, a Bíróság egy korábbi értelmezésének joghatálya azonban okafogyottá teheti ezt a kötelezettséget, és így kiüresítheti annak tartalmát; így van ez nevezetesen akkor, ha a felmerült kérdés lényegében megegyezik egy hasonló esetben már előzetes döntés tárgyát képező kérdéssel, vagy ha a Bíróság ítélkezési gyakorlata - bármilyen legyen is az említett ítélkezési gyakorlatnak helyt adó eljárások jellege - már megoldotta a szóban forgó jogkérdést, a vitás kérdések szigorúan vett azonosságának hiányában is. Mindazonáltal nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindezen körülmények között a nemzeti bíróságok - beleértve a 177. cikk harmadik bekezdésben említetteket is - továbbra is teljes szabadsággal rendelkeznek a Bírósághoz fordulást illetően, ha azt célszerűnek tartják.

5. Az EGK-Szerződés 177. cikk harmadik bekezdésében foglaltakat úgy kell értelmezni, hogy amennyiben közösségi jogi kérdés merül fel egy olyan nemzeti bíróság előtt, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, e bíróság köteles eleget tenni azon kötelezettségének, hogy az ügyet a Bíróság elé terjessze, kivéve ha azt állapítja meg, hogy a közösségi jog helyes alkalmazása annyira nyilvánvaló, hogy minden ésszerű kételyt kizár; az ilyen esetek fennállását a közösségi jog sajátos jellemzőinek, az értelmezése során felmerülő különleges nehézségeknek és a Közösségen belüli eltérő ítélkezési gyakorlat veszélyének függvényében kell megítélni.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

2000. október 6.*

A 283/81. sz. ügyben,

a Bírósághoz a Corte suprema di cassazione első polgári kollégiuma által az EGK-Szerződés 177. cikke értelmében benyújtott, az e bíróság előtt

SRL CILFIT - felszámolás alatt - és 54 társa, Róma

és

az Egészségügyi Minisztérium, képviseletében a miniszter, Róma,

között, valamint

Lanifico di Gavardo SpA, Milánó

és

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére