Papp bírálja az új Ptk. megfogalmazását a jogviszony alanyai megnevezése tekintetében is, hiszen álláspontja szerint "az adósnak nincs követelése, hanem tartozása van a harmadik személlyel, a faktorálóval szemben". Úgy gondolom, az új Ptk. e körben a kódex rendszerével összhangban, helyesen jelöli meg a jogviszony alanyait. Az engedményezés körében a régi és az új Ptk. is kötelezettként jelölte meg azt a személyt, akivel szemben az engedményező követelése fennállt, így a faktoring jogviszonyban is logikus a kötelezett elnevezés használata. Kétségtelen, hogy a gyakorlat faktoring esetén az engedményező megnevezésére nem az adós, hanem a szállító elnevezést használja. Az új Ptk. azonban indokoltan tért el e tekintetben a piaci gyakorlattól. A kódex szállító néven a forgalmazási szerződés alanyát jelölte meg, így a faktoring körében a fogalom eltérő tartalommal történő alkalmazása zavart okozhatott volna. A Ptk. ráadásul általánosabb szabályozását adja a faktoringügyletnek, mint az UNIDROIT egyezmény, ezért a faktoring ügylet tárgyául szolgáló követelés olyan viszonyból is származhat, amelyekkel kapcsolatban csak igen erőltetetten lehetne a "szállító" megjelölést alkalmazni, még a kifejezésnek a forgalmazási szerződésnél tágabb értelmezése esetén is. Ennél azonban lényegesebb érv, hogy az új Ptk. a faktoringot sajátos kölcsönszerződésként szabályozza, amelyben a faktor mint hitelező kölcsönt nyújt a szállítónak mint adósnak. A jogviszony kölcsön jellegét az adós elnevezés világosabban képes kifejezni.
Papp helytállóan jegyzi meg, hogy az új Ptk. hallgat arról, hogy a Hpt. alapján faktor kizárólag engedéllyel rendelkező hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás lehet. Az új Ptk. e tekintetben tudatosan változtat a régi Ptk. szóhasználatán. Az új Ptk. e körben - tekintettel arra az általános szerkesztési elvre, amely szerint a szerződési szabályok alapvetően egységesek, alanyok szerint eltérő szabályozás csak kivételes esetben szükséges - azt az elvet érvényesíti, hogy a szerződés alanyára vonatkozó megkötést csak ott határoz meg, ahol az elkerülhetetlen. Ennek megfelelően az új Ptk. a hitel- és kölcsönszerződés kapcsán a szerződés alanyát hitelezőként, a fizetési megbízási szerződés kapcsán megbízottként, a faktoring esetén faktorként, a pénzügyi lízing esetén lízingbeadóként jelöli meg, függetlenül attól, hogy e körben a közjogi szabályok alapján ilyen tevékenységet üzletszerűen valóban bárki vagy csak meghatározott alanyi kör végezhet-e. Mindez tartalmi változást a korábbi szabályozáshoz képest nem okoz, csupán a szabályozás konzisztenciáját teremti meg. Nem az új Ptk. feladata annak meghatározása, hogy meghatározott tevékenységet ki, milyen feltételek mellett végezhet. Ha közjogi szempontok alapján indokolt például, hogy faktor csupán engedéllyel rendelkező piaci szereplő lehessen, akkor ezt a jogalkotó az új Ptk. szabályától függetlenül előírhatja. Erre azonban szükségtelen az új Ptk.-ban utalni. Logikailag az a helyes, ha az ügylet tartalmi meghatározását adó polgári jogi szabályozás nincs tekintettel a tevékenység folytatására vonatkozó hatósági kötöttségekre. Először a tartalmi szabályok alapján minősíteni kell egy tevékenységet, majd pedig ennek alapján meghatározható a hatósági előírások tárgyi hatálya. A polgári jogi szabályozás egyes ügyletekre (azokból alkotott típusokra) irányulhat, nem lehet tekintettel arra, hogy valamelyik fél üzletszerű tevékenységként vagy eseti jelleggel nyújtja a szolgáltatást. Ugyanígy, egy a polgári jog szabályai alapján elbírálandó jogvitában sincs általában jelentősége annak, hogy a szolgáltatás nyújtója engedéllyel vagy engedély nélkül végzi a tevékenységét.
Papp élesen bírálja az új Ptk. 6:406. §-ában előírt azon kötelezettséget, amely szerint a faktoring szerződést és az adós személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba be kell jegyezni ahhoz, hogy a faktorált követelés átszálljon a faktorra. Papp szerint nem világos, hogy kit terhel ez a kötelezettség, valamint, hogy mi indokolja az ügyletet feleslegesen lassító bejegyzést.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
