Elöljáróban feltétlenül szükséges megemlítem, miszerint az eddig kérelemre vagy hivatalból megindított törvényességi felügyeleti eljárások kb. 70%-a - a Ctv. 54. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiban megállapított intézkedések alkalmazása ellenére - olyan értelemben eredményre nem vezetett, hogy a cég a törvénysértő állapotot megszüntette volna. Ezért ezek közül nagy számban került sor a cég megszűntnek nyilvánítására, illetve még több esetben hivatalból való törlésre. Egyébként a cégeljárás keretébe tartozó "törvényességi felügyeleti eljárás" jogintézménynek ezen elnevezése megtévesztő és félrevezető.
A különböző tartalmú beadványokból leszűrhető tapasztalat azt mutatja, hogy - a közfelfogás szerint - az elnevezés arra enged következtetni, hogy a cégbíróság feladatköre kiterjed a cég általános működésének ellenőrzésére. Ténylegesen azonban nem ez a helyzet.
A cégbíróság ugyanis helyszíni vizsgálatot nem végez. Ehhez képest nem ellenőrzi, hogy a nyilvántartott vállalkozás cégtáblát kihelyezett-e, ha igen, azon a bejegyzettel azonos cégnév szerepel-e, a székhelyként bejelentett címen valóságosan fellelhető-e a cég és ott van-e a központi ügyintézés helye, a tevékenység gyakorlásának előírt feltételei ténylegesen fennállnak-e stb. Az ilyen jellegű kontroll elvégzése vitathatatlanul nem mellőzhető. A jogalkotásra vár annak megfelelő szabályozása, hogy ez nem bírósági, hanem hatósági feladatot képez.
1.1. Látszólag nem, de valójában e ponthoz tartozik az alább részletezésre kerülő cégbírósági gyakorlat.
A székhelyváltozással kapcsolatban a Ctv. 34. § (1) és (2) bekezdése értelmében a cég székhelyének más cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezését, mint változást a korábbi székhely szerinti cégbíróságon kell előterjeszteni, amely az eredeti cégiratokat megküldi a cég új székhelye szerint illetékes cégbíróságnak. Ezzel egyidejűleg a cégnyilvántartásban az áttétel tényét rögzíti. A (3) bekezdés szerint a cég új székhelye szerint illetékes cégbíróság a cégjegyzék adatait a számítógépes rendszer útján veszi át a korábbi székhely szerint illetékes cégbíróságtól.
A felhívott rendelkezés alkalmazásával nincsen probléma. A korábbi székhely szerint illetékes cégbíróság a Pp. szerinti áttételt elrendelő végzés jogerőre emelkedése után küldi meg a cégiratokat az új székhely szerint illetékes cégbíróságnak. Ezen utóbbi cégbíróság hatáskörét képezi az adott változás folytán beadott kérelem, valamint az ahhoz mellékelt okiratok alaki- és érdemi vizsgálata; a hiánypótlásra- vagy érvényes módosító okirat benyújtására felhívó végzés kiadása.
A cégbírósági gyakorlat az, ha a kérelmező a hiánypótlásra - pl.: a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló postai feladóvevény csatolására - vagy a relatív semmisségi okot kiküszöbölő érvényes módosító okirat beadására felhívó végzésnek nem tesz eleget úgy az új székhely szerint illetékes cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasítja. E végzés jogerőre emelkedése után a cégbíróság a - cégbejegyzés törvényben előírt konstitutív hatályára figyelemmel - "egy átirat" kíséretében a cégiratokat a korábbi székhely szerint illetékes bíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása céljából visszaküldi.
A leírt cégbírósági gyakorlat több szempontból kifogásolható. Az álláspontom szerint a gyakorlat jogszabálysértőnek, bürokratikusnak, a bírósági költségvetést feleslegesen terhelőnek tekinthető.
Egyrészt a jogerős áttételt elrendelő végzést nem lehet érdemi bírósági határozatnak nem minősülő átirattal, ún. "pervezető végzéssel" hatálytalanítani.
Másrészt az sem közömbös, hogy a változás bejegyzési kérelem elutasításához milyen ok, csak formai vagy érdemi, a módosító okirat nem orvosolt semmisége vezetett-e és a cég a központi ügyintézését helyileg hol folytatja.
Továbbá - helytelen és szakszerűtlen kifejezéssel élve - "vissza" áttételre sincs jogszerű lehetőség. Ez ugyanis a Ctv. 20. § (1) bekezdése alapján értelemszerűen alkalmazandó Pp. 129. § (2) bekezdésébe ütközik. E szabály kötelező erővel előírja, hogy nincs helye a keresetlevél áttételének olyan bírósághoz vagy más hatósághoz, amely saját hatáskörének illetőleg illetékességének a hiányát már jogerősen megállapította. A Legfelsőbb Bíróság ezt a szabályt olyan szigorúan értelmezte, hogy a BH 1989. évi 241. számú jogesetében és a GK 3. számú állásfoglalásában elvi éllel kimondta, hogy ahhoz a bírósághoz, amelyik illetékességének hiányát az adott ügyben egyszer már jogerősen megállapította, a keresetlevél akkor sem tehető vissza, ha utóbb a korábbi áttétel okául szolgáló kizárólagos illetékességi ok megszűnt.
Mindezekből levezethetően - különösen, ha a cégbejegyeztetési kötelezettséget megalapozó székhelyváltozásról rendelkező okirat érvényes és (vagy) a cég központilag az áttétel utáni cégbíróság illetékességi területén fekvő helyen intézi az ügyeit - úgy annak törvényi szabályozása lenne indokolt és célszerű, hogy az a cégbíróság az illetékes a kérelem elutasítását követően a törvényességi eljárás hivatalbóli megindítására és lefolytatására, amelyhez a jogerős áttétel történt. Ezt támasztaná alá az is, hogy a székhely vonatkozásában - a korábban részletezettek alapján - a cégbejegyzés inkább deklaratív hatályú.
1.2. A törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése, az arra jogosultak köre és az általuk igazolandó tények, körülmények.
A cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre általánosan kiterjed azon vezető testületi szervek ülésével kapcsolatos okiratok ellenőrzésére, amelyeket kötelező a cégbírósághoz benyújtani. Ilyenek például többek között az éves mérleg mellett azon dokumentumok csatolása, amelyekből megállapítható az éves mérleget és beszámolót elfogadó közgyűlés (taggyűlés) szabályszerű összehívása, a jogszerű megtartása, a határozatképessége, a határozathozatal módjának, a szavazás rendjének betartása, továbbá az, hogy szükség esetén rendelkezésre álltak-e a felügyelő bizottsági- és könyvvizsgálói jelentések, valamint az ülésről készült jegyzőkönyv megfelel-e a törvényi előírásoknak.
Ezen kívül a cégbíróság részéről törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására akkor kerül sor, ha a jogszabályokban - elsősorban a Ct.-ben és a Gt.-ben meghatározott jogellenes helyzet, állapot alakult ki. Az ilyen eljárás hivatalból vagy kérelemre indítható [Ctv. 51. § (1) bekezdése]. A kérelmet a tv. 52. § (1) bekezdése alapján az ügyész, a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult közigazgatási szerv vezetője, a területileg illetékes gazdasági kamara tisztségviselője és az terjesztheti elő, aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti.
Az eljárás nemperes jellegéből adódóan az ennek során felvehető bizonyítékok szűk körűek. A Ctv. jelenleg az érdekelt felek meghallgatásán kívül csak okirati bizonyítást tesz lehetővé.
Az elmúlt évek cégbírósági gyakorlatának tapasztalatai azt tükrözik, hogy a törvényességi felügyeleti eljárások lefolytatását túlnyomó részben az ügyészség és az APEH kezdeményezik. A beadványukhoz általában mellékelik a cég székhelyére és a vezető tisztségviselő belföldi lakhelyére (tartózkodási helyére) történt kézbesítés sikertelenségét igazoló - "a címzett ismeretlen" vagy "a címzett ismeretlen helyre költözött" jelzéssel a feladóhoz visszaérkezett - tértivevények fénymásolatát. A csatolmányok tanúsága alapján a bírósági intézkedés eredménytelensége előre valószínűsíthető a cégbíróság a jelenlegi Ctv. 53. § (2) bekezdésében előírt felhívást mégis köteles a cég székhelyére, majd a vezető tisztségviselő, illetve a kézbesítési megbízott belföldi lakóhelyére vagy külföldinek a belföldi tartózkodási helyére megküldeni. Ha a külföldi nem rendelkezik belföldi tartózkodási hellyel és a kézbesítési megbízottjának belföldi lakcíme (székhelye) ismeretlenné vált, akkor a felhívást többnyire az Igazságügyi Minisztériumon keresztül a külföldi lakcímére is ki kell adni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
