I. Közokirat-hamisítás bűntettét követi el, aki sportorvosi engedélyt úgy állít ki, hogy az Országos Sportegészségügyi Intézettel nem áll szerződéses jogviszonyban.
II. A hamis közokirat készítése (az ún. alakhamisítás) esetén egy olyan közokirat képét öltő irat létesül, amely korábban még nem létezett. Az ilyen közokirat feltétlenül hamis. A közokirat hamis volta szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a készített közokirat tartalma, a benne foglalt tények, nyilatkozatok, adatok, rendelkezések megfelelnek-e a valóságnak. Ha a közokirat tartalma fedi a valóságot, akkor is hamis közokirat jön létre, csak valós tartalommal. Ez utóbbi körülmény azonban a büntetőjogi felelősség szempontjából közömbös.
A sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2-9. §-a szerint az országos sportegészségügyi hálózat központja és működtetője az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI). Az országos sportegészségügyi hálózat keretében kerül sor a versenyzők vizsgálatára, valamint a sportorvosi engedélyek kiadására; az országos sportegészségügyi hálózat egészségügyi dolgozója az OSEI-vel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban. A sportorvos a sportegészségügyi ellátás keretében egyebek mellett az egyes sportágakban - az OSEI által kiadott szakmai irányelvek alapján - elvégzi a versenyző sportorvosi vizsgálatát. A versenyző a rendszeres edzések megkezdése, valamint a sportorvosi engedély érvényességi idejének lejárta előtt sportorvosi vizsgálaton köteles részt venni, versenyezni csak érvényes sportorvosi engedéllyel lehet.
A sportorvosi vizsgálatot az OSEI sportegészségügyi szakrendelésének sportorvosai, valamint az országos sportegészségügyi hálózat területileg, illetve a fővárosban kerületileg illetékes sportorvosai végzik. A sportorvosi vizsgálat eredményét a sportszövetség által külön e célra készített nyomtatványon (sportorvosi engedély) kell nyilvántartani. A rendszeres edzések megkezdésének a feltétele az "alkalmas" minősítés bejegyzése. Ugyanakkor az "alkalmas" minősítés önmagában versenyzésre nem jogosít, mert ahhoz a külön jogszabályban, valamint a sportszövetség szabályzataiban foglalt további feltételek teljesítése is szükséges, így versenyezni csak a "versenyezhet" minősítés esetén lehet.
Az orvosként dolgozó vádlott 2006. április 1. napja óta sportorvosi feladatokat is ellátott, azonban az OSEI 2006. június 11-én kelt iratában a vádlott jogviszonyát 2006. augusztus 15. napjával felmentéssel megszüntette, egyidejűleg 2006. július 15-től a megszüntetéssel érintett időpontig a munkavégzés alól mentesítette.
A vádlott és a város polgármesteri hivatala között 2007. április 2-án "Önkéntes közreműködői szerződés" jött létre, amely szerint az "önkéntes jogosult a szakmai kompetenciájába tartozó sportegészségügyi tevékenységet ellenszolgáltatás nélkül [...] a város önkormányzata részére [...] kizárólag személyesen végezni". A vádlott az OSEI főigazgatójánál a 2007. április 12-én kelt bejelentésében az OSEI támogatását kérte a sportorvosi tevékenység ellátásához. Az OSEI 2007. május 16-án kelt levelében a vádlott kérelmének elutasításáról adott tájékoztatást.
A vádlott kérelmére az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Kistérségi Intézete 2008. április 16-án kelt határozatában a vádlott részére sportorvosi ellátás tevékenység tekintetében határozatlan időre működési engedélyt adott.
A vádlott a polgármesteri hivatallal megkötött szerződés és a hatóság határozata alapján jogosult volt sportegészségügyi tevékenységet, sportszakorvosi ellátás tevékenységet végezni. Ugyanakkor az OSEI "Felmentés" megnevezésű irata szerint 2006. július 15. napjától ezt a tevékenységet az OSEI keretében nem láthatta el, az OSEI által kibocsátott bélyegzőt nem használhatta, sportorvosi engedélyeket nem állíthatott ki. Mindezek ellenére a vádlott sportorvosi tevékenységet úgy látott el, hogy egy számozás nélküli, "... Város Önkormányzata SPORTORVOS" feliratú bélyegzővel és a saját orvosi pecsétjével pecsételte le az általa megvizsgált sportolók játékengedélyeit, illetve ugyanígy állított ki általa meg nem vizsgált sportolóknak játékengedélyt.
2008 és 2010 között a vádlott 32 sportolónak pecsételte be a sportorvosi engedélyébe az "alkalmas" vagy a "versenyezhet" minősítést, illetve írta alá, annak ellenére, hogy nála vizsgálaton nem vettek részt; 435 sportolónak, akik nála vizsgálaton részt vettek, pecsételte be jogosultság nélkül a sportorvosi engedélyébe az "alkalmas" vagy a "versenyezhet" minősítést, és azt alá is írta.
A vádlott által kiállított sportorvosi engedélyek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 195. § (1) bekezdése szerinti közokiratok.
A járásbíróság - a váddal egyezően - a vádlottat bűnösnek mondta ki 467 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 342. § (1) bekezdés a) pont első fordulat], ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 4 év sportorvosi foglalkozástól eltiltásra ítélte, azzal, hogy a vádlott a szabadságvesztés végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
Az időbeli hatályt illetően a járásbíróság az 1978. évi IV. törvény idején elkövetett bűncselekmények elbírá-
- 58/59 -
láskor hatályban lévő új büntetőtörvényt alkalmazta, a feltételes szabadságra vonatkozó kedvezőbb rendelkezés miatt.
Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét tagadásával szemben a bizonyítékok értékelésével és mérlegelésével állapította meg, s kifejtette, hogy a bűncselekmény jogi tárgya a közokirat valódisága és a közhitelessége iránti közbizalom, elkövetési tárgya a közokirat, az érintett elkövetési magatartás a hamis közokirat készítése.
A hamis közokirat készítése (az ún. alakhamisítás) esetén egy olyan közokirat képét öltő irat létesül, amely korábban még nem létezett. Az ilyen közokirat feltétlenül hamis. A közokirat hamis volta szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a készített közokirat tartalma, a benne foglalt tények, nyilatkozatok, adatok, rendelkezések megfelelnek-e a valóságnak. Ha a közokirat tartalma fedi a valóságot, akkor is hamis közokirat jön létre, csak valós tartalommal. Ez utóbbi körülmény azonban a büntetőjogi felelősség szempontjából közömbös.
A régi Pp. 195. § (1) bekezdése szerint az olyan papíralapú vagy elektronikus irat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratba foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.
Az ÁNTSZ intézetének határozata a vádlott részére - egyebek mellett - a sportorvoslás szakmán belül végzett sportszakorvosi ellátás tekintetében működési engedélyt adott. Az irat alapján azonban csupán az állapítható meg, hogy neki e tevékenységére működési engedélyt adtak, nem jogosították fel azonban arra, hogy a sportolók vizsgálatának eredményét közokiratban feltüntesse. A határozat sportorvosi igazolvány kiadására nem jogosít.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
