2022. január 10-én "Ipar. 4.0 - Magyar és nemzetközi perspektívák" címmel tartott workshopot az iREL projekt ("Irel - Smarter Industrial relations to address new technological challenges in the world of work"/"Intelligensebb" ipari kapcsolatok a munka világában jelentkező új technológiai kihívások kezelésére) keretein belül a Munkástanácsok Országos Szövetsége (továbbiakban: Munkástanácsok), együttműködve a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (KRE ÁJK) Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékével és a göttingeni Georg-August-Universitättel. A projekt koordinátora az olasz Marco Biagi Foundation, University of Modena and Reggio Emilia.[1] A projekt többek között a platformmunka, a távmunka ("remote work") és az Ipar 4.0 kihívásait vizsgálja összehasonlító jogi és munkaügyi kapcsolati kontextusban Bulgária, Dánia, Észtország, Németország, Magyarország, Olaszország és Lengyelország tekintetében. A workshop hibrid formában került megrendezésre, így személyes és online jelenlétre is volt lehetőség, melyen - túlnyomórészt online - bolgár, dán, észt, magyar, olasz, lengyel kutatók, munkáltatói érdekképviseleteket és szakszervezeteket képviselő szakértők, egyetemi hallgatók vettek részt. A konferencia a digitális átalakulást nemzetközi munkajogi, munkaügyi kapcsolati kontextusban vizsgálta.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnökének nyitóbeszédét követően kezdődött a konferencia első, délelőtti blokkja, melynek moderátora Dr. Szabó Imre Szilárd (egyetemi adjunktus, KRE ÁJK, Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék, a Munkástanácsok titkárságvezetője) volt. A megnyitót követően elsőként Dr. Makó Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutató Intézet professzor emeritusa tartott előadást "A munkavégzés kreativitása és az automatizációs kockázatok" címmel. Az előadó azzal a kérdéskörrel foglalkozott nemzetközi összehasonlításban, hogy az automatizáció, digitalizáció és a mesterséges intelligencia milyen hatást gyakorol a munkavégzésre, illetve milyen mértékben veszélyeztetettek a munkahelyek a technológiai változások következtében. Megállapította, hogy ezen változások minden munkavégzési formát érintenek valamilyen mértékben és formában: megszűnnek, ugyanakkor létrejönnek új munkahelyek és ez felkínál új lehetőségeket is. Az előadó kiemelte, hogy fontos lenne egy egységes pozitív vélekedés kialakítása a társadalomban a digitalizáció által végbemenő változásokról, mivel a média és a filmek sok esetben negatív színben ábrázolják a robotizációt, eltúlozzák annak lehetséges veszélyeit (például a Terminátor című film). A skandináv példa jól tükrözi, hogy a mesterséges intelligenciához való alkalmazkodás egyik feltétele a pozitív lehetőségek ismertetése.
Másodikként Dr. Nagy Ádám, iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkár (Innovációs és Technológiai Minisztérium) adott elő "Ipar 4.0 Magyarországon" címmel. Előadásában a mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásait vizsgálta, főként arra a kérdésre koncentrálva, hogy ezen tényezők milyen hatást gyakorolnak a munkaerőpiacra. Az előadó kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia mint technológia radikálisan átalakítja a munkaerőpiacot. Ahhoz, hogy a vállalatok versenyképesek maradjanak, alkalmazkodniuk kell ezen körülményhez, így új kompetenciákra van szükségük. Éppen ezért, az elmúlt időszakban a legtöbb vállalkozás elkezdte felmérni, megismerni azokat a lehetőségeket, amelyek számukra a mesterséges intelligencia által adódnak. A helyettes államtitkár leszögezte, hogy fontosnak tartja felnőttképzési rendszer fejlesztését is, ami hátrányban van az ipar diktálta igényekhez képest.
Ezt követően Kozma Zsolt, a Fém- és Gépipari Munkástanácsok Szövetsége elnöke "Ipar 4.0 a szakszervezetek szemszögéből a fém- és gépiparban" címmel tartott előadást, konkrét vállalati gyakorlatokra is kitérve. Legfőbb megállapítása, hogy az Ipar 4.0 a fém- és gépgyártás területén csak részben érvényesül. Vannak olyan munkakörök, ahol találkoznak a munkavállalók a robotizációval, elsősorban a magasabb képzettséggel rendelkező dolgozóknak nyílik lehetőségük ezen a téren a szakmai fejlődésre. Az alacsonyabban képzett munkavállalók esetében ugyanakkor egyelőre nem jellemző, hogy lenne lehetőségük ilyen jellegű képzéseken részt venni.
Az első blokkot az iREL projekt kutatói, Dr. Kun Attila (egyetemi tanár, KRE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék/Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Emberi Erőforrás Tanszék), Dr. Szabó Imre Szilárd és Dr. Rácz-Antal Ildikó (adjunktus, KRE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék) közös előadása zárta, melynek címe "Ipar 4.0 a munkajog szempontjából" volt. Az előadók - egyebek mellett - azt a kérdést vizsgálták, hogy a jelenlegi munkajogi szabályozás mennyire alkalmazkodóképes az új kihívások viszonylatában, a hagyományos
- 78/79 -
munkajogi jogintézmények képesek-e megvédeni a munkavállalókat a digitalizáció által átrendeződő foglalkoztatási környezetben. Ennek kapcsán kiemelték, hogy több munkajogi jogintézmény újragondolására lenne szükség. Az előadók e körben - többek között - példaként említették a magyar munkajog kártérítési rendszerét, amely magánjogi alapokon nyugszik, és peres úton érvényesíthető. Ez teljes mértékben diszfunkcionális, mivel a munkavállaló nem, vagy csak nagyon nehezen tud peresíteni ilyen típusú igényeket. A jövő munkajogának az Ipar 4.0 tekintetében bizonyosan el kellene indulni egy biztosítási logika irányába, amely automatikusan, ezáltal nagyobb hatékonysággal tudná ezeket az új kockázatokat kezelni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
