Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Dr. Kiss Mónika Dorota: Két, egymást metsző vonal (Jegyző, 2019/6., 12-13. o.)

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 186. § (2) bekezdése értelmében érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet. E rendelkezés értelmezése szerint az érvényesnek minősíthető szavazatnak több jogi feltétele is van, más oldalról nézve a kérdést, a szavazat érvénytelensége több tényező függvénye, melyek közül az egyik a "két, egymást metsző vonal" törvényi kritériumának hiányából fakad. Jelen cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy a joggyakorlat miként értelmezi a "két, egymást metsző vonal" fogalmát, milyen jelzést fogad el érvényesnek vagy minősít érvénytelennek a szavazás során.

A kérdés vizsgálatának első lépése a vonal fogalmának tisztázása. Noha az általános értelmezésből célszerű kiindulni, a Magyar Értelmező Kéziszótár fogalommeghatározása nem ad túl sok támpontot a vonal definíciójához, azt is mondhatjuk, ha anélkül, hogy tudnánk, a vonal fogalmát halljuk, pusztán a meghatározásból erre aligha jönnénk rá. A Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározása szerint a vonal: pontok sora, egy kiterjedésű térbeli alakzat.[1] Valószínűleg annak is köszönhetően, hogy ez a definíció nem "életszerű" elemekkel operál, hanem természettudományos megközelítésű, a közvélekedésben a vonal szinonimájaként szerepel az egyszerű elnevezésű "csík", "vonás" vagy a geometriai alapfogalmi minőségű "egyenes" is. Abban, hogy ez utóbbit a vonal szinonimájaként értelmezik, bizonyára a "vonalzó" szónak van szerepe, ami vonalazásra, különösen egyenes vonal húzására szolgál.[2] Mint ahogyan a közhasználatban a "vonal" fogalmát azonosítják a "csíkkal," "vonással" vagy "egyenessel" jogi szempontból tévesen, úgy a "két, egymást metsző vonal" alatt is általában (ha nem kizárólag) az ábécé szerinti betűt ("X"), illetőleg a matematikai "plusz," "meg," "összeadás" jelet (+) értik, ugyancsak tévesen. Ha maga a jogalkotó azt kívánta volna, hogy a szavazatokat csupán az említett karakterek szabályos feltüntetése esetén lehessen érvényesnek minősíteni, akkor konkrétan e formák valamelyikének nevesítésével és ábrázolásával alkotta volna meg a jogszabályt.

Ebből következően a joggyakorlat tágabban értelmezi a választópolgári akarat kifejezésére alkalmas törvényi jelzést, s a "két, egymást metsző vonal" jogi kritériumának teljesüléséhez elfogadóbb más, de a törvényi feltételeknek megfelelő alakzatokat illetően is. A tágabb értelmezés valójában csak a köztudatban eluralkodott nézethez képest tekinthető tágabbnak, hiszen nem enged szélsőséges irányba elmozdulást, nem írja felül a jogszabályi rendelkezést, annak keretei közé pontosan beilleszthető. Ugyanakkor a szabályos "X" vagy "+" jelzésre vonatkozó igénnyel kapcsolatban is szükséges annyi megjegyzés, hogy ez sem tekinthető abszolút téves gondolatnak, hiszen a "két, egymást metsző vonal" kétségtelenül helyesen ábrázolható az említett karakterekkel. A tévedés itt abban áll, mely szerint a Ve. által támasztott feltételeknek kizárólag a szabályos karakterek felelnének meg. Különösen problematikus, ha választási szervek tekintik irányadónak, kizárólagos helyességűnek ezeket a jelzéseket, s közvetlenül ezek szabályszerűségének hiányára/hiányosságára alapozzák a szavazatok érvénytelenségét.[3]

Helyénvaló a hatályos jogi szabályozásban alkalmazott leírás, úgy is mint a jelzés konkrét megnevezésétől elzárkózó dogmatikai megoldás. Ellenkező esetben a szavazatokat akkor (és csak akkor) lehetne érvényesnek minősíteni, ha azok a jogszabályban nevesített és szabályosan megszerkesztett formában kerülnének leadásra. A Ve. tartalmi és formai előírása révén keretet ad a szabályszerűségnek, e keretek között azonban némi mozgástér biztosított a választópolgár részére: ez alatt nem a Ve. rendelkezésétől teljes mértékben eltérő, annak semmilyen formában meg nem felelő jelzéseket kell érteni, pusztán arról van szó, hogy a joggyakorlat nem tulajdonít kizárólagosságot a formalitásoknak.

Ami a törvényi jelzést illetően bizonyosság:

- a körben lennie kell kettő darab vonalnak,

- a körön belül a kettő darab vonalnak metszenie kell egymást.

Tekintettel arra, hogy a Ve. az I. fejezet 3. pontjában elhelyezett értelmező rendelkezéseiben nem határozza meg a vonal fogalmát, a jogértelmezés során a természettudomány által kidolgozott fogalmakra kell hagyatkozni. A vonal jellemzői között a geometria több sajátosságot is számon tart, úgymint hosszúság, vastagság, irány, változékonyság, nyíltság, zártság, egyenesség, görbültség, amiből logikusan következik, hogy a szavazat érvényességéhez nem szükséges szögmérő-vonalzó használata, a szavazat leadható a vonalak jellemzőinek kifejezésre juttatásával is: ekként a két, egymást metsző vonal lehet egymástól eltérő hosszúságú, vastagságú, egyenességű, lehetnek nyíltak vagy zártak, görbültek vagy töröttek, a jogi relevancia a vonalak számán (legalább kettő) és azok (legalább egyszeri) metszésén van.

A Győri Ítélőtábla állásfoglalása szerint az, hogy a szavazó a két, egymást keresztező vonal mindegyikét egyforma módon megvastagítja, nem eredményezi a szavazat érvénytelenségét.[4] A vonalak geometriai jellemzőinek ismeretében az sem eredményez érvénytelenséget, ha a két vonal közül az egyik vastagabb, a másik vékonyabb, az egyik görbült, a másik egyenes, az egyik hosszabb, a másik rövidebb; több variáns is elképzelhető a vonalak szerkesztését és azok metszését illetően úgy, hogy a szavazat a jogi előírásoknak megfelelően érvényes lesz.

A vonalak számát illetően további megállapítást tett a Győri Ítélőtábla a végzésében, amikor kimondta: a törvény nem szól arról, hogy a két, egymást metsző vonal mellett ne lehetne akár egy másik vonal is, így például ha a szavazásra rendelkezésre álló körben három vonal van, ame-

- 12/13 -

lyik mindegyike vagy közülük csak kettő metszi egymást, a szavazat a törvényi feltételeknek megfelel.[5]

Ez alapján a számszerűség csupán olyan értelemben kategorikus feltétel, mely szerint legalább kettő vonalnak kell lennie a körben, és ezeknek metszeniük kell egymást; e feltétel azonban nem zárja ki több vonal körön belüli meglétét: amennyiben két, egymást metsző vonal található a körben, akkor a szavazat érvényességének e törvénybeli feltétele megvalósul abban az esetben is, ha egyidejűleg több vonal metszi egymást, és abból összességében egy csillagkép látványa bontakozik ki.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére