A Civilisztikai Tudományok Intézete, a Polgári Jogi Tanszék és a Kereskedelmi Jogi Tanszék, a Novotni Alapítvány és a BAZ Megyei Ügyvédi Kamara támogatásával tavaly a Miskolci Egyetem fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretében kétnapos rendezvényt tartott.
A találkozó témája jogharmonizációs törekvések bemutatása volt, középpontba helyezve az új Ptk. megalkotásának folyamatát.
A vitaindító előadást Vékás Lajos akadémikus, egyetemi tanár, a Polgári Jogi Kodifikációs Bizottság elnöke tartotta, aki a következőket hangsúlyozta ki.
1. Mindenképpen egy új Polgári Törvénykönyv megalkotására van szükség, melynél fel kell használni a jelenleg hatályos Ptk.-ban jól bevált megoldásokat. Ez két formában történhet: részben a jelenlegi szöveg változatlan átvételével, részben a bírói gyakorlattal dúsított új szöveganyag beépítésével.
2. Az új Polgári Törvénykönyv megalkotásánál tisztázni kell, hogy milyen az a társadalmi modell, amelynek meg kíván felelni az új kódex. S bár a mai fejlett nyugat-európai társadalmi mintát szeretné követni a jogalkotás, ennek realitását nemcsak a Kodifikációs Főbizottság, de még maga a Kormány sem tudja jelenleg garantálni.
3. A jogi modell keresése kapcsán Vékás professzor kihangsúlyozta, hogy az a tény, hogy egy magánjogi kódex nemzeti keretek között készül, nem menti fel egy, a mi helyzetünkben lévő állam jogalkotását sem az európai egységes jog átvételére vonatkozó, sem a további európai jogegységesítési folyamatokban való részvétel kötelezettsége alól.
4. Az új törvénykönyv terjedelme tekintetében problémaként vetette fel az előadó annak eldöntését, hogy a családjog, a társasági jog és a szellemi alkotások joga kapjon-e helyet, és ha igen, milyen formában és mértékben a polgári kódex keretei között. Abban a kérdésben, hogy szükség van-e külön kereskedelmi magánjogra, vagy a gazdasági élet polgári jog által szabályozott kérdéseit egy egységes Ptk.-val lehet-e rendezni, a Kodifikációs Főbizottságban a monista szabályozás elve nyert elsőbbséget. Ez utóbbi, a gazdasági életet középpontba állító, a Ptk.-hoz kapcsolódó megoldás természetesen nem zárja ki a kereskedelmi jog számos területének viszonylagosan önálló szabályozását.
5. Bár a Kormány meghatározott részhatáridőket tűzött a kódex elkészítésére, ki kell emelni, hogy egy új polgári törvénykönyv megalkotásához - annak elkerülése érdekében, hogy a következő évezred első évtizedeiben azt állandóan módosítani kelljen - szükség van egy megfelelő idejű előkészítő munkára, egy kellő "kihordási idő"-re.
6. A kodifikáció módszerének ismertetése körében Vékás professzor előadta, hogy a kodifikációs munka első mozzanata az elméleti előkészítés, melynek körében elkészült tanulmányok a Ptk. alapvető kereteinek meghúzásához szükségesek. Ennek a szakasznak a feladata a problémák felismerése, melyhez alkalmazandó különböző módszerek közül ki kell emelni a jogfejlesztő bírói gyakorlat felhasználását. Ezt követné egy konkrét szövegtervezet elkészítése, melynek előzetes tervek szerint 2002-re kellene befejeződnie.
7. A professzor úr végül az új Polgári Törvénykönyv megalkotásának szervezeti hátteréről beszélt. Létezik egy Kodifikációs Főbizottság, melynek tagjai a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, az Országos Közjegyzői Kamara elnöke is. A testület a szerkesztőbizottság által kidolgozott kérdésekben ad elvi állásfoglalást. Felállításra kerül hét munkabizottság különböző létszámú taggal, mely fórumok az egyes részterületeket gondoznák. A munkabizottságok vezetőiből áll az a szakmai szerkesztőbizottság, melynek alapvető feladata a különböző munkabizottságokban, illetve a munkabizottságok közötti fórumokon lezajló viták összehangolása lesz.
A vitaindító előadást számos hozzászólás követte.
Prugberger Tamás egyetemi tanár szükségesnek tartja, hogy a nyugat-európai jogrendszerekhez hasonlóan a munkaszerződés, a közszolgálati szerződés, illetve a kollektív szerződés - ha keret-jellegűen is, de - kerüljön be a Ptk. mint a munkajog anyajogága keretei közé. Ugyanezt javasolta a szellemi alkotásokkal kapcsolatos szerződések tekintetében is.
Szalay László docens kiemelte, hogy mihamarabb el kellene készíteni a koncepcionális modellt vagy tézist, melyet előzetesen jóvá kellene hagyatni az Országgyűléssel. Ezt követően, a már elfogadtatott tézisek alapján kezdődne meg a részletes szakmai munka. Ezzel a technikai lépéssel meg lehetne előzni azt, hogy a már elkészült tervezetet az akkor már újraválasztott Országgyűlés visszadobja vagy teljesen átdolgoztassa.
Harmathy Attila akadémikus, egyetemi tanár, alkotmánybíró alapproblémának tartotta hozzászólásában annak eldöntését, hogy milyen gazdasági, társadalmi jelenségek alakítója kíván lenni az új Ptk., hiszen ennek megfelelően kell majd kidolgozni a konkrét polgári jogszabályanyagot. Ezen túlmenően Harmathy professzor a jogi személyek szabályozását érzi különösen fontosnak a polgári jogi kodifikáción belül, mivel véleménye szerint a társasági jogászok nem gondolnak másfajta jogi személyre a társaságokon túl, míg a közjogi jogi személyekben gondolkodók nem gondolkodnak polgári jogi személyekben. Kérdés, hogy a szabályozásnak milyen közös elvei, tételei alakíthatók ki.
Jobbágyi Gábor egyetemi tanár felszólalásában kihangsúlyozta, hogy a jelenlegi Ptk. személyi jogi része teljesen idejétmúlt. A nyugat-európai példához hasonlóan a családjogot a Polgári Törvénykönyv keretei között kell szabályozni ugyanúgy, mint a gyámság és gondnokság kérdéskörét is. Kiemelte még, hogy a jogi személyek részben nincsenek szabályozva alapvető jogi személyek - mint a helyi önkormányzatok, az egyházak vagy a politikai pártok -, míg benne vannak gyakorlatilag már nem létező jogi személyek. A professzor hangsúlyt fektetne a jogi személyek személyiségvédelmére is, mely jelenleg hiányzó terület a Ptk.-ban. Felhívta a figyelmet az orvosi jogra, mely véleménye szerint már önálló jogággá nőtte ki magát. Végül kiemelte, hogy véleménye szerint az új Ptk. megalkotásakor a jogalkotóknak nem elsősorban gazdasági alkotmányban kellene gondolkodni, hanem személyi jogi és családjogi alkotmányban.
Ezt követte Lévainé Fazekas Judit egyetemi docens előadása A Ptk. kodifikáció és a fogyasztóvédelmi jogharmonizáció kapcsolódási pontjai címmel.
Az előadó előadásában megállapította, hogy bár a '90-es évektől mind a fogyasztóvédelmi szabályok tekintetében, mind pedig a polgári jogi kodifikáció során elindult egy modernizációs folyamat, ennek összhangja nem igazán érvényesült. A törekvések eredményei inkább, mint a párhuzamos vonalak, elfutottak, illetve elfutnak egymás mellett. Ugyanakkor a polgári jogi szabályozás egységességének megtartása érdekében szükséges lenne, hogy a legfontosabb kapcsolódási pontokon a két szabályozás összhangja megvalósuljon. Ilyen kapcsolódási pontok az előadó szerint az általános szerződési feltételek, a tisztességtelen szerződési feltételek és a fogyasztói szerződések köre, a szavatosság, jótállás területe, az elállás jogintézménye, a termékfelelősség, valamint a sajátos fogyasztói szerződések köre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
