A létesítő okirat módosítása nem mindig jelentkezik olyan tiszta formában, hogy az cégjegyzéki adatot érint vagy nem érint, hanem gyakran olyan tartalmú, hogy annak egyik része érint, másik része nem érint cégjegyzéki adatot. A Ctv. 65. § (1) bekezdése és 70. § (1) bekezdése összevetésének eredményeként több jogalkalmazó jutott arra a meggyőződésre, hogy a Ctv. a létesítő okirat módosítását egységben kezeli, ami azt jelenti, hogy nem állhatnak fenn egyidejűleg a kétféle pertípus kezdeményezésének lehetőségei, tehát ha egy konkrét létesítő okirat módosításának egyik része cégjegyzéki adatot tartalmaz, akkor csak a Ctv. 65. § (1) bekezdése szerinti per kezdeményezhető. Ezzel összhangban a Ctv. 70. § (1) bekezdése szerinti per csak akkor indítható, ha a létesítő okirat egyetlen rendelkezése sem érint cégjegyzéki adatot, vagyis e két pertípus alkalmazhatósága ugyanarra a létesítő okirat módosításra kizárt.
Ettől eltérő álláspontot fejtett ki a Fővárosi Ítélőtábla a 13.Gf.40.202/2009/3. számú határozatában, amelynek egyik lényeges része, hogy amennyiben a társasági szerződésmódosítás egy része összefügg cégjegyzéki adattal, a másik része nem, akkor annak tükrében kell meghatározni az igényérvényesítéshez rendelkezésre álló pertípust, hogy a társasági szerződésmódosítás melyik részének érvénytelenségére kíván hivatkozni a perbeli legitimációval rendelkező felperes.
Van olyan jogi álláspont, amely szerint a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per kizárólag a cégjegyzéki adattal nem összefüggő módosítás esetén indítható a módosítás cégjegyzékbe történt bejegyzése után1, ha a létesítő okirat módosítás cégjegyzéki adattal összefügg és a cégbíróság a módosításon alapuló változást bejegyezte, akkor nem kezdeményezhető önálló létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per2. Ezt azzal indokolja, hogy ilyen perindítási lehetőség, illetve pertípus, sem a Gt.-ben, sem a Ctv.-ben nincs.
Az előbbi véleménnyel szemben álláspontom szerint a cégjegyzéki adattal összefüggő létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perindítást biztosítani kell a módosításon alapuló változás bejegyezését követően (a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perindítás lehetőségétől függetlenül).
Az utóbbi álláspont mellett szólnak az alábbiak:
2003. december 31-ig a cégnyilvántartásról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 48. § (1) bekezdése a létesítő okirat és az arra vonatkozó módosítás érvénytelenségének megállapítása iránt indítható perre vonatkozóan egységesen úgy rendelkezett, hogy a jogerős cégbejegyzést követően a létesítő okirat, illetve annak módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per csak a (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott érvénytelenségi ok fennállása esetében kezdeményezhető, azonban a perindítás határidejét nem határozta meg.
E rendelkezés helyébe lépett 2004. január 1-jei hatállyal a Ctv.-nek az európai egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított új 48. § (1)-(2) bekezdése. Az új 48. § (1) bekezdésében már csak a létesítő okirat maradt, létesítő okirat módosítása kikerült. A 2006. július 1-jéig hatályban volt 48. § (1) bekezdése szerint a jogerős cégbejegyzést követően a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránti per csak a (2) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározott érvénytelenségi ok fennállása esetében kezdeményezhető. A perindítás jogvesztő határideje a cég bejegyzését elrendelő végzés Cégközlönyben történt közzétételétől számított 6 hónap.
A 2003. évi XLIX. törvény 25. §-ához fűzött indokolás az Európai Közösségek Tanácsa 1. számú irányelvére (68/151/EGK) hivatkozott. Az indokolás szerint: "Az 1. számú irányelv 11. cikkének (2) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amelyek fennállása a társaság létrejöttének semmisségét eredményezi. ... A törvényben felsorolt okok tipikusan a cégalapításhoz kapcsolódnak, és a már bejegyzett cég esetében nem állnak fenn azok a fontos érdekek, amelyek a létesítő okirat tartalmának (harmadik személy által történő) vitatását kizárnák. Ha a létesítő okirat módosítása a Ptk. szerint indított semmisségi perben érvénytelennek bizonyul, ez nem érinti a cég létét, működését, hanem csak annyit jelent, hogy a létesítő okirat módosításával együttjáró változások nem érvényesíthetők. Ebben a körben legfeljebb annak lehet jelentősége, hogy az ilyen perindításra se határidő nélkül kerülhessen sor. A Ptk. soron lévő átfogó újraszabályozása azonban ebben a körben is tervezi perindítási határidő beépítését a Ptk.-ba." A törvényhozó tehát határozottan meg akarta szüntetni a társasági szerződésmódosítás érvénytelenségére való hivatkozás lehetőségének a törvényi korlátozását, illetve azt csak időbelileg akarta korlátozni.
2006. július 1-jén lépett hatályba a Gt., amely a 12. § (3) bekezdésében a jogerős cégbejegyzést követően a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránti perindítás lehetőségét korlátozza a (4) bekezdés a)-e) pontjaiban felsorolt okokra és a Ctv.-ben szabályozott pertípusra, tehát a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti igényérvényesítést nem korlátozza. Ebből az is következik, hogy a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti igény a Ctv.-ben nem nevesített pertípusban is érvényesíthető. A keresetben megjelölhető érvénytelenségi okok pedig - mivel a Gt. 12. § (3) bekezdése csak a létesítő okirat cégbejegyzése utáni időszakra szűkíti le a Ptk. érvénytelenségi okairól a Gt. 12. § (4) bekezdésében meghatározott okokra - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően alakulnak.
Ezt az álláspontot támasztja alá továbbá az is, hogy a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perindításra feljogosított személyi kör rendkívül szűk (az ügyész és az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, illetve a törvényességi felügyeleti eljárás kérelmezője) és a határidő is rövid (30 nap), továbbá a Ctv. még az indokoltan szigorúan szabályozott cégalapításnál is biztosít perindítási lehetőséget a cégbejegyzést követően a létesítő okirat érvénytelenségére alapítottan a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti pertípus megteremtésével, amely pert viszonylag tágabb személyi kör (az ügyész és az, aki a jogi érdekét valószínűsíti) hosszabb határidőn belül (6 hónap) kezdeményezheti. Arra figyelemmel, hogy a cégjegyzéki adattal össze nem függő - a törvényhozó által kisebb jelentőségűként értékelt - létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per kezdeményezésére a Ctv. 70. § (1) bekezdése 6 hónapot biztosít, a cégjegyzéki adattal összefüggő létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per kezdeményezésére nyitva álló határidő sem lehet 6 hónapnál hosszabb.
A fent ismertetett kétféle álláspont és annak logikusan levezetett indokai is azt bizonyítják, hogy a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perindítás lehetősége egyértelmű jogszabályi rendezést igényel.
A társasági szerződés módosítása a gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik3.
A társasági szerződés felhatalmazhatja a társaság ügyvezetését arra, hogy meghatározott tárgykörben a társasági szerződést módosítsa4. Az ügyvezetést egy vagy több vezető tisztségviselő látja el, de a több vezető tisztségviselő nem feltétlenül alkot testületet (pl. az rt. igazgatósága testület, amelynek tagjai a vezető tisztségviselők). A társasági szerződés módosítására feljogosított ügyvezetés határozattal módosíthatja a társasági szerződést, amely határozat akkor is a társaság szerve által hozott határozatnak minősül, ha a társaságnál egy vezető tisztségviselő van.
A legfőbb szerv határozatának, illetve a társaság szervei által hozott határozatnak a bírósági felülvizsgálata iránt per indítható a Gt. 45. § (1)-(2) bekezdése alapján.
A társaság szervei által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát bármely tag (részvényes) kérheti, míg a legfőbb szerv határozatának bírósági felülvizsgálatát a társaság bármely vezető tisztségviselője és a felügyelőbizottságának bármely tagja is.
A keresetet a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül (szubjektív és elévülési jellegű határidő), illetve a határozat meghozatalától számított 90 napon belül (objektív és jogvesztő határidő) kell előterjeszteni, és 90 napon túl akkor sincs helye keresetindításnak, ha a határozatot a perlésre jogosulttal nem közölték.
A kereseti kérelemben arra lehet hivatkozni, hogy a társasági határozat a Gt.-be vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközik. Nem illeti meg a keresetindítás joga azt a személyt, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve a tévedés, megtévesztés és jogellenes fenyegetés esetét. Ezek fennállásának bizonyítási terhe a felperesre esik, s ha ez a bizonyítás sikertelen, akkor a felperes, aki a szavazatával hozzájárult a határozat meghozatalához, nem jogosult a társasági határozat megtámadására5 (BH 2003. 165).
A társasági határozattal megvalósult társasági szerződésmódosítás jogszabálysértése körében a határozat tartalma vagy meghozatala során megvalósult eljárási szabálysértésre lehet hivatkozni. A keresetben a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének alapjául az érvénytelenségi okok körében a Ptk. vagy más jogszabály rendelkezéseibe ütközésre lehet hivatkozni.
Ilyen per megindítására sor kerülhet a társasági határozaton alapuló változás bejegyzése előtt és után.
A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki6.
Ha a bíróság a kereseti kérelemnek helyt ad, a társasági határozatot hatályon kívül helyezi (kasszációs jogkör).
A társasági jog gyakorlatában régóta vitás kérdés, hogy a társasági határozat végrehajtásának jogerős felfüggesztése (nem fellebbezhető végzés) esetén a felfüggesztésig eltelt idő alatt hatályos volt-e vagy sem a perrel támadott társasági határozat, amelynek alapján - ha annak cégjegyzéki adatot érintő tartalma van - az adat bejegyzése foganatosítható-e?
A Gt. egyértelmű rendelkezése szerint a perindításnak a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, továbbá a határozat végrehajtásának felfüggesztése csak ex nunc hatályú lehet, így a határozat végrehajtásának felfüggesztéséig a határozat hatályban volt, tehát ha a tartalma cégjegyzéki adatot érint (társasági szerződésmódosítás pedig mindig érint cégjegyzéki adatot, legalább a 8. rovatot), az a cégjegyzékbe bejegyzendő. A perben hozott jogerős határozat újabb változásbejegyzés alapjául szolgálhat (változásbejegyzési kérelemhez vagy törvényességi felügyeleti eljáráshoz).
A társasági határozat esetében nem érvényesülhet a Ptk.-nak a semmisségre vonatkozó az a szabálya7, hogy a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség, ugyanis ennek alkalmazhatóságát a Gt. speciális rendelkezései8 kizárják (EBH 2001. 435). ■
JEGYZETEK
2 A gazdasági társaságok nagy kézikönyve Complex Kiadó Jogi és üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Bp. 2007. 274. o.
Visszaugrás
