A magyar kriminológiai szakirodalomban hiányt pótló mű Katona Géza könyve. A szervezett bűnözéssel foglalkozók vagy a témával foglalkozni akarók rendkívül nehéz helyzetben voltak korábban, mert a hazai kriminológiai kutatások nem tudták követni a bűnözés e legveszélyesebb formájának fejlődését, hiszen nem volt egy ilyen egységes szerkezetű mű, amiben részletesen e témához kapcsolódó kérdések kerültek volna kidolgozásra. Talán erre a tényre is vezethető vissza, hogy a szervezett bűnözés elleni fellépés számos esetben vakvágányra futott.2 Soha jobbkor nem születhetett volna meg ez a mű, hiszen pontosan abban a korban élünk, amikor szinte minden Európai Uniót érintő bel-biztonságpolitikai, valamint büntetőjogi konferencia, illetve számos nemzetközi szervezet foglalkozik a szervezett bűnözés kérdésével. Annál is fon-tosabb ennek a bűnözési formának a minél széles körűbb vizsgálata, mert Magyarország is az Európai Unióhoz szeretne csatlakozni, az Unió viszont olyan követelményeket állít többek közt a csatlakozni vágyó országok számára, melyben az Unió állampolgárait, intézményeit szeretnék megvédeni a bűnözés e rendkívül veszélyes formájától, azáltal hogy szigorú követelményeket támasztanak a tagfelvételre váró országok számára.
Mivel korábban - talán Dános Valér ebben a témában írt művét kivéve - nem létezett olyan kriminológiai mű, amely ilyen részletességgel, lényegre törő tömörséggel tárgyalta volna a szervezett bűnözés problémáját, és a kapcsolódó kérdéseket, ezért vitathatatlanul jelentős és maradandó alkotásnak számít a témához értők, és érteni kívánók számára.
Elsőként a formalitások tekintetében nyerhet megállapítást az a tény, hogy a tömör, logikailag teljes mértékben követhető tiszta stílusú eszmefuttatásokat szinte minden felmerülő kérdés tekintetében néhány, a mindennapi életből vett eset ismertetésével fűszerezi a szerző, ezzel is biztosítva az olvasó érdeklődésének, figyelmének éberen tartását, még akkor is, ha ezek az esetek kisebb betűkkel vannak szedve, mint a szöveg többi része. Ezzel is biztosítani kívánja a szerző a kriminológiai, kriminálstatisztikai és büntető jogi adatok, következtetések gyakorlatban történő realizálódásának, vagy annak hiányának tényét.
Teljesülni látszik az a nem titkolt célja a szerzőnek, hogy ezzel a művel a bűnszervezetek kriminális tevékenységének megelőzését, felderítését, és bizonyítását elősegítse. Ám ez a cél maradéktalanul csak is akkor teljesülhetne, ha nem csak a joghallgatók kapnának ízelítőt ebből a témából kriminológia előadások keretében, esetleg szakkriminológiai speciál kollégiumok témájaként, hanem ha a jogalkotók, illetve a bűnüldöző szervek tagjai is behatóbban tanulmányoznák azt a területet, amivel foglalkoznak vagy, amit szabályozni kívánnak az eredményes fellépés érdekében.
A tartalom elemzése előtt feltétlenül meg kell említeni, hogy a mű rövid címe tökéletesen fedi a könyv tartalmát. Maga a cím tükrözi egyúttal a szerző széles körű kutatótevékenységét, hiszen a szervezett bűnözés kialakulása és fejlődésének bemutatása tekintetében elengedhetetlenül szükséges e kriminológiai jelenségnek a büntető tudományokkal való kapcsolatának és vitás kérdéseinek a kihangsúlyozása. Ez egyben bizonyítja, hogy a szerző nem lehetett könnyű helyzetben a mű megírásakor, mert súlyoznia kellett a vitás kérdéseket és a rendelkezésre álló tényeket, úgy hogy ne legyen tartalmilag aránytalan eltolódás.
Anélkül, hogy egy rezümé jellegű könyvismertetésre kerüljön sor, elkerülhetetlen a lényeges és érdekes megállapítások, gondolatok ismertetése fejezetenként.
A szerző a könyvében hat nagyobb lélegzetvételű kérdéskör köré csoportosította a gondolatait, egy logikus felépítésen keresztül, mely megnyilvánul abban a tényben is, hogy a szerző a szervezett bűnözés fejlődését időintervallumokon keresztül vizsgálja, valamint a szervezett bűnözéssel szembeni intézkedéseket és e jelenség háttértényezőit állítja a vizsgálódás középpontjában, kiemelvén e terület jogszabályi hiányosságait.
Kiindulási alapként a szervezett bűnözés kialakulását elősegítő tényezőket választotta, melyben fontos szerepet kapnak a hazai és a nemzetközi politikai, társadalmi viszonyok rövid ismertetése, ami elengedhetetlen egy kriminológiai mű megalkotásakor, hiszen ezek a tényezők indukálják azokat a folyamatokat, amelyek minőségi változásként jelennek meg a bűnözés területén (pl. a bűnözés szervezettségének megjelenése).
A kialakulást elősegítő tényezők ismertetését követően, a szerző áttér a szervezett bűnözés hazai megjelenésének ismertetésére, ami a feltárt nyomozati anyagokon keresztül 1980-as évekre datálható. A szerző egy a "Presztízs" fedőnéven ismerté vált ügyön keresztül mutatja be a szervezett bűnözés fejlődése tekintetében e korai fázist, a bűncselekmények elkövetésének szervezettségi foka, a nemzetközi kapcsolatok, a gazdaságba történő behatolás (ekkor még lényegesen kisebb mértékben történt, mint napjainkban), valamint az illegális játékautomaták elterjedésén keresztül.
A következő időszak, amelyben folytatódik a szervezett bűnözés kérdésével kapcsolatos problémakör vizsgálata az a rendszerváltozás időszaka (1990-1995). Ebben az időszakban elsősorban az összbűnözés tekintetében bekövetkezett változásokat vezeti vissza a szerző a bűnözés helyzetének megváltozását kiváltó folyamatokra, mint például a megfelelő jogi háttér nélkül elkezdett privatizáció, amely megfelelő alapot jelentett a korábbi években szerzett illegális tőke, a szórakoztató ipar, illetve a vendéglátás területén eszközölt befektetésekre. De ugyancsak nagy jelentőséggel bírt az a tény is ebben az időszakban, hogy a politikai rendszerváltozás a jogszabályi módosítások révén egyre magasabb követelményeket támasztott az állami apparátus szerveivel szemben, amely bizonyos fokig elbizonytalanította az államigazgatás, különösen a bűnüldözés szerveit. Ám nemcsak a belső politikai, társadalmi, gazdasági viszonyok szolgáltattak alapot a szervezett bűnözés fokozottabb térnyerésére, hanem a külső tényezők is, mint a határok megnyitása után szabaddá vált utazási lehetőségeken keresztüli külföldi kapcsolatok térnyerése, külföldi elkövetők és sértettek megjelenése. A glo-balizációs folyamatok révén - ami a technikai, gazdasági fejlettség ugrásszerű növekedésében nyilvánult meg - új lehetőségek nyíltak meg a szervezett bűnözés számára, gondolhatunk itt az ásványolaj-kereskedelemmel kapcsolatos, ún. olajbűnügyekre vagy a megemelkedett gépjárműlopásokra. Az ún. olajbűnügyek terén, részletes összefoglalást kapunk a szerzőtől az elkövetési módozatokról, illetve a szorosan kapcsolódó bűncselekményekről. E tekintetben is megállapítást nyert az a tény, hogy a büntető-igazságszolgáltatás ismét nem tudott mit kezdeni a szervezett bűnözéssel, hiszen a példaként hozott Csongrád megyei ügyben a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság ítéletét új bizonyítás felvételére utasítva az első fokot.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
