1. Farkas Ákos kandidátusi disszertációjával ismerkedhet meg az olvasó, az Osiris Kiadó azon nemes és hasznos törekvésének köszönhetően, hogy a kiváló minőségű tudományos értekezések a szélesebb olvasóközönséghez is eljussanak. Már csak ezért is fontos volt a nagyobb nyilvánosság elérése, mert az elmúlt évtizedekben kedvezőtlenül alakult bűnözési tendenciák és az igazságszolgáltatás zavarai élénken foglalkoztatják a laikus érdeklődőket is.
A büntető igazságszolgáltatás hatékonysági problémáira a szerző egy új nézőpontból kísérelt meg magyarázatot találni, amikor a rendszerelmélet és azon belül a rendszerhatékonyság alapvető ismérveit alkalmazta vizsgálódásaihoz. Figyelmet szentelt a különböző országok kriminálpolitikáinak; azok esetleges közös jellemzőinek, meghatározó tényezőinek, továbbá a jogi dogmatika, a jogállami elvek és az igazságszolgáltatás hatékony működése közötti viszonynak. A kutatás eredménye sokak számára meghökkentő lehet, hiszen a büntető igazságszolgáltatás a szerző szerint egyedül arra képes, hogy megteremtse az elkövetett bűncselekményért való felelősségre vonás valószínűségét, egyensúlyt hozzon létre a társadalom biztonságérzete és a bűnözés között, és deklarálja a többség számára fontos értékeket.
2. Farkas három részre csoportosította gondolatait, így az első fejezet annak a már említett alapkérdésnek a körbejárása, hogy az igazságszolgáltatás vizsgálata során hasznosíthatók-e a rendszerelmélet eredményei
A szerző, szakítva a megszokott óvatos hozzáállással, egy idegen tudományterületre merészkedett, és ez az úttörő szemlélet számos új információt eredményezett. Bő szakirodalommal alátámasztva ismertet meg minket a rendszerelmélet jelentőségével, a rendszer tíz attribútumával, környezetével való kapcsolatával, zártságával, illetve nyitottságával.
Farkas a nyílt rendszer hat attribútumát találta meg az igazságszolgáltatásnál (1. a büntető igazságszolgáltatás energiát vesz fel környezetétől legitimáció, anyagi támogatás és a bűnözés révén is, 2. energiáit átalakítja, tehát eljárásokat kezdeményez, normát teremt, értelmez, stb., 3. a fentieket ciklikusan végzi, 4. a rendszer rendezett, krízis számára a káosz, azaz a bűnözés állandó változása, 5. az igazságszolgáltatási szervek differenciáltsága is jellemző, sőt egyre növekvő, 6. folyamatos kölcsönhatásban áll a környezettel, alkalmazkodik a változásokhoz). Az igazságszolgáltatás tehát a nyílt rendszerek körébe sorolható, s mint ilyen, folyamatos a kölcsönhatása környezetével, megpróbál egyensúlyra törekedni, emiatt állandóan változik, de anélkül, hogy alapjellege módosulna. Alrendszerei kölcsönös függőségi viszonyban vannak, amellett, hogy funkcionális autonómiára van szükségük, ebből következően sűrűn alakulnak ki konfliktusaik.
A szerző nem hallgatja el a tényt, hogy számos kritika megfogalmazódott az igazságszolgáltatás rendszerszemlélete miatt, de ezek cáfolata mellett arra mutat rá, hogy a büntető igazságszolgáltatás a funkcionalista rendszerek körébe tartozik, amelyek a belső ellentmondásokra és értékellentétekre, azaz a rendszer működésére, sajátosságaira koncentrálnak.
A fejezet végén az igazságszolgáltatás modelljeivel ismerkedhetünk meg. A legújabb tipológia szerint hierarchikus és koordinatív modell él egymás mellett. Előbbire az államhatalom gyakorlásának centralizáltsága, az egységes eljárás iránti igény, a szigorú, jól tagolt struktúra, és a döntéshozatal bürokratizáltsága jellemző. Ezzel szemben a koordinatív modell esetében kicsi az igény a központosításra, csökevényes a hierarchia és kevés a formalitás. Ez a két modell egyben a kontinentális és angolszász büntető igazságszolgáltatási rendszerét is leírja. Különösen figyelemre méltó az a megállapítás, amely szerint az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a növekvő szervezett és kábítószer-bűnözés miatt előtérbe került a hatékonyság növelésének kérdése, amelynek egyenes következménye a bürokratikus magatartás és szemlélet erősödése.
3. A kötet második részében Farkas Ákos az igazságszolgáltatási rendszer alrendszereinek, így a kriminálpolitikának, a jogdogmatikának és a jogállamiságnak a kérdéskörét fejti ki részletesen. Az a gondolat, hogy a fent említettek egyáltalán az igazságszolgáltatási rendszer elemeit képezik, egy telje-
- 215/216 -
sen új megközelítés, amely vitára is adhat okot. A szerző a büntető igazságszolgáltatás tárgyi feltételeiként joggal sorolja a reális elemek közé, hiszen döntő jelentőségűek a rendszer működésében, és az alrendszerek önérdekeinek korlátozásában. Részletesen kitér az egyes alrendszerekre; ezek a kriminálpolitikai fejtegetések nagyon aktuálisak napjainkban, amikor a Büntetőtörvénykönyv folyamatosan átalakulóban van és a könyv megjelenése óta már elkészült a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája is.
Találó a szerző azon megállapítása, hogy a büntető igazságszolgáltatással szembeni elvárások, a társadalom biztonságérzete és az igazságszolgáltatási rendszer teljesítőképessége közötti feszültség mértéke komoly befolyással bír a kriminálpolitika humánus, liberális, vagy éppen ellenkezőleg represszív-autoriter irányba történő elmozdulására. Természetesen a kriminálpolitikát alapvetően meghatározzák az egyes jogágak sajátosságai, az intézményi érdekek, és legfőképp az értékválasztás orientáltsága.
A kriminálpolitika céljainak szűrőjeként jelenik meg a másik alrendszer, a jogdogmatika, amely által jogszabály lesz a politikai törekvésből. Farkas felhívja a figyelmet a dogmatika válságára, régóta tartó küzdelmére, hogy megpróbálja utolérni a gyorsan változó, modern társadalom által előtérbe tolt problémákat. Az eleve kudarcra ítélt kísérletből annyi valósult és valósul meg, hogy a hatályos jogot képes legitimálni. További erőfeszítései a minőség rovására mennének, a krízis tehát állandósulni látszik. Ez a megállapítás természetesen a dogmatikán belül a büntetőjogi dogmatikára is érvényes, egyoldalúságának köszönhetően rosszul funkcionál szűrőszerepe a büntetőeljárásban, így csökkentve annak hatékonyságát.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
