Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

Kadlót Erzsébet: Búcsúbeszéd (MJ, 2023/2., 124-125. o.)

Tisztelt Gyászoló család és bánatukban osztozó megjelentek!

Mindannyiunk számára lejárt az idő, amit családja mellett, kollégaként, munkatársként, barátként, közelebbi vagy távolabbi ismerősként Erdei tanár úr körében tölthettünk. A megrendültségen a szavak nehezen lesznek úrrá, amikor nem csupán egykori tanítványként, barátként, hanem az alkotmánybíróság munkatársaként a volt kollégái nevében is búcsút veszek alkotmánybíró úrtól.

Erdei Árpád professzor urat az Országgyűlés 1998. március 10-én választotta alkotmánybíróvá és ugyanezen a napon - immár - másodszor: az Országos Választási Bizottság tagjává, továbbá ugyanekkor fogadta el azt a büntetőeljárási törvényt, amelynek megszületésében kodifikátorként oroszlánrésze volt. Egy ilyen nap az ember életében - ritka kiváltság, ez már szinte "kegyelem".

Tanár úrnak választania kellett a két - önmagában is kiemelkedő - közjogi tisztség között és számára a döntés nem volt könnyű. Az OVB-ben eltöltött korábbi ciklusát élete végéig az egyik legszebb, legtanulságosabb időszakaként emlegette, ahol - politikai hovatartozásra tekintet nélkül - az együttgondolkodás iskolájában (ahogy ő emlegette) - nagyszerű ismeretségek, barátságok köttettek.

Alkotmánybíróként sokat jelentett számára, hogy kezdetben még a testület alapító tagjaival közösen gondolkodva járhatott el, fajsúlyos ügyekben.

A klasszikus büntetőeljárási feladatokon túl kezdettől fogva "megtalálták" őt a frekventált közjogi ügyek, de kálvinista öntudata ezekben sem engedett az alkotmányossági mércéből. Hitvallása minden nehéz ügyben az volt, hogy az alkotmánybíróság dolga az indítványokat megszabadítani a politikai és egyéb sallangoktól, majd a jogi tények teljes körű áttekintését követően, megfontoltan meghozni az alkotmányos eszméknek és mércének megfelelő döntést. Ennek során függetlenítenie kell magát attól, hogy határozatát - jó vagy rosszindulatú megközelítések - milyen kontextusban öltöztetik "új ruhába". A lényeg a függetlenség, félelemnélküliség és a körülmények tisztességes felderítését magában foglaló, alaposság.

Az elé kerülő ügyek iránt elkötelezett alázattal, kollégái iránt véghetetlen tisztelettel járt el. Mindig minden ügyből felelősségérzettől átitatva készült fel. Előadó alkotmánybíróként azt tekintette küldetésének, hogy a teljes ülést átfogóan készítse fel a döntésre és ennek érdekében velünk, munkatársaival szemben is úgy volt maximalista, hogy semmit nem éreztünk állítólagos szigorából, de mindent megtanultunk alaposságból, körültekintésből, döntéshozói fegyelemből és felelősségből. Időnként azzal hozta vissza a leggondosabban előkészített tervezeteket, hogy "kész van ez már, csak még meg kell írni". Ilyenkor tudtuk, hogy most jönnek azok a törzskari beszélgetések, amelyekből 10 perc alatt többet tanulunk, mintha három egyetemen végeztünk volna összehasonlító jogi kurzust.

Szemléletet, gondolkodásmódot, ügy- és feladattiszteletet tanított. Az esténként elcsendesült Donáti utcában folytatott kurzusokon legalább hetente kétszer "megváltottuk a világot", ahogy ő nevezte a minikonferenciának beillő szakmai megbeszéléseket.

Vérbeli tanárember volt, aki bennünket szakmailag mindig egyenrangú félként kezelve, ránk odafigyelve nem egyszerűen tűrte a vitákat, de kifejezetten biztatott az értelmes szakmai diskurzusokra. Nem csak formálisan kérte a véleményünket, azt meg is hallotta, miként mindig megkövetelte azt is, hogy bármely alkotmánybírótársa teljes ülésen elhangzott felvetésének tüzetesen utána járjunk. Minden véleményt tisztelt és magával szemben tartotta követelménynek, hogy a kollégái kérdéseire teljeskörűen válaszolhasson. Vallotta, hogy nincs jelentős vagy jelentéktelen kérdés, nincsenek eleve jó vagy rossz, régi és új, hazai vagy külhoni megoldások. Alkotmányossági kérdésekben, jogágaktól függetlenül csak ügy- és embertisztelet iránti felelősség létezik. Hitte, hogy nagy hatalmat jelent értékítéletet mondani helyes vagy helytelen alkotmányjogi megoldásról, és ez a válaszok során is kötelez a teljeskörűségre.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére