A pandémia kitörése óta - főleg külföldi sajtóban - gyakran lehet arról olvasni, hogy a munkáltatók különféle szoftverek segítségével virtuális irodákat alakítanak ki, amelyeknek része az otthonról dolgozó munkavállaló webkamerás megfigyelése. A cikk az adatvédelmi követelmények és a munkahelyi kamerás megfigyelésre már kidolgozott szabályozás tükrében vizsgálja, hogy a hazai szabályokkal összhangban lehetőség nyílik-e a munkavállalók webkamerás megfigyelésére.
1. Virtuális iroda és otthoni munkavégzés
2. A webkamerás megfigyelések alkalmazhatóságának vizsgálata
2.1. Az alkalmazandó (jog)szabályok
2.2. A célhoz kötöttség elve
2.3. Az adatkezelés jogalapja
2.4. Egyéb adatvédelmi megfontolások
3. Összegzés
2021 tavaszán röppentek fel hírek arról, hogy a világ egyik legnagyobb call center vállalatánál speciális webkamerákat szerelnek fel az otthonról dolgozó munkavállalók ellenőrzésére.[1] A hírek szerint, míg a webkamerákat részben csapattalálkozókra és tréningekre használnák, a kamerák egy mesterséges intelligencia rendszerhez is csatlakoznak, amely azt keresi, hogy a munkavégzés alatt történt-e valamiféle szabályszegés. A rendszer valós időben, véletlenszerűen figyeli és követi nyomon a munkavállalók viselkedését, észleli az előre meghatározott szabályszegő magatartásokat, és szabályszegés észlelése esetén valós idejű riasztást küld a vezetőknek. Ilyen szabályszegésnek minősül, ha a munkavállaló étkezik, elhagyja a munkaállomását (utóbbi esetben módosítania kell az állapotán, magyarázatot adva a távollétére - például "kiment a konyhába vízért"), továbbá a rendszer jelenti a tétlent felhasználót, a jogosulatlan mobiltelefonhasználatot, illetve ha egy harmadik személy tartózkodik a munkaterületen.[2] A kamerákat arcfelismeréssel is ellátják, így észlelni tudják, ha más személy ül a munkaállomásnál.[3]
Az ilyen és ehhez hasonló megoldások[4] a pandémia következtében elrendelt tömeges otthonról történő munkavégzésnek (home office, távmunka) köszönhetően egyre nagyobb mértékben nyernek teret. A fenti eset ugyanis nem egyedi, szerte a világban egyre több munkáltató alkalmaz olyan szoftvereket, melyekkel virtuális irodában történhet az otthoni munkavégzés - és a munkavállalók ellenőrzése. A vállalatvezetők szerint a rendszereket a hatékonyság növelése, valamint az otthonról dolgozó munkavállaló izolációjának csökkentése céljából vezetik be - miközben a rendszer a munkavállalók megfigyelésére is alkalmas.[5] A tanulmány a vonatkozó jogszabályi környezet, hatósági gyakorlat, valamint a jogirodalom áttekintése által azt vizsgálja, hogy a magyar (adatvédelmi) jogszabályok szerint lenne-e lehetőség ehhez hasonló munkáltatói gyakorlat kialakítására.
Valamennyi munkavállalói megfigyelés, így egy (web)kamerás megfigyelés esetében is, a munkáltató nem járhat el
- 14/15 -
korlátlanul: tekintettel kell lennie a munkavállaló jogaira. A kamerák alkalmazásának határt szabhat mind a magánélet tiszteletben tartásához való jog, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, valamint az emberi méltósághoz való jog. A magánélet tiszteletben tartásához való jog tartalmát nehéz pontosan meghatározni: magában foglalja az egyén önrendelkezési jogát, az életének azt a részét, amelyben elkülönülhet mindenki mástól, a privát szférát, ahol önmaga lehet, a jogot arra, hogy egyedül legyen, az igényt, hogy meghatározza, hogy a rá vonatkozó információk mikor, hogyan és milyen mértékben jutnak mások tudomására.[6] Az egyén otthona - melybe jelen esetben a kamerák bepillantást nyújthatnak - kiemelt védelemben részesül.[7] A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog a személyiségi jogok között védi a személyiség külső megjelenését.[8] A személyes adatok védelméhez való jog értelmezhető úgy, mint "a magánszféra-védelem sajátos jogi szabályozásban megnyilvánuló módja", "a magánszféra védelmének keretein belül mint a magánszféra-védelem adott társadalmi és technikai körülmények között létrejött jogi eszköze,"[9] amely rendelkezési jogot biztosít az érintett számára a személyes adatai felett.[10] A személyes adatain keresztül az érintett kiszolgáltatottá válhat, ezért lényeges, hogy tudja, kik vannak az adatai birtokában. A magánélet átláthatósága következtében pedig maga az emberi személyiség is megkérdőjeleződhet.[11] Mivel az érintett képmása személyes adatnak minősül,[12] így annak kezelése során alkalmazni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat.[13] Mindemellett a kamerás megfigyelés érintheti az emberi méltósághoz való jogot is: az Alkotmánybíróság szerint a kamerás megfigyelés óhatatlanul emberi magatartásokra, szokásokra, megnyilvánulásokra, illetőleg magára az emberi testre is irányulhat, így alkalmas lehet szenzitív élethelyzetek rögzítésére. Különösen, amennyiben az érintett nem tud a megfigyelésről, az a magánélethez való jog sérelmén túl - szélesebb és mélyebb értelemben - az emberi méltósághoz való jogot általában is érintheti.[14] Mind a magánélet tiszteletben tartásához való jog, mind a személyes adatok védelméhez való jog és az emberi méltósághoz való jog elismerésre került nemzetközi emberi jogi egyezményekben,[15] emellett alkotmányos védelmet is élveznek.[16]
Fentiekből következik, hogy garanciális fontosságú, hogy a munkavállaló jogosultságai megfelelő védelemben részesüljenek egy elektronikus megfigyelés során. A webkamerás ellenőrzésekre alkalmazandó szabályok meghatározásakor a "hagyományos", a munkahelyen történő kamerás megfigyelésre vonatkozó, már kidolgozott szabályok jelentik a kiindulópontot.
Ezekből vezethető le, hogy jogszerű-e és amennyiben igen, milyen feltételek teljesülése esetén a webkamerák alkalmazása. Az alkalmazandó szabályok áttekintését követően ezeket a feltételeket tárgyalja a cikk, különös tekintettel a célhoz kötöttség elvére, valamint az adatkezelés jogalapjára.
A magánélet tiszteletben tartásához való jogot és a személyes adatok védelméhez való jogot biztosító "általános" jogszabályi rendelkezéseken[17] túl kiemelt jelentősége van a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (a továbbiakban: Mt.), amely kifejezetten a munkaviszony tekintetében szabályozza, hogy a feleket milyen jogok illetik meg: a 9. § a személyiségi jogokról, a 10. § az adatkezelésekről, a 11/A. § a munkahelyi ellenőrzésekről rendelkezik. Az Mt.-n túlmenően a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvtv.) jelentős a téma szempontjából, amely kifejezetten rendelkezik az elektronikus megfigyelőrendszerekről, amely jogszabály a munkahelyi elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazása során is irányadó.
A jogszabályi alapokon túlmenően a munkavállalók elektronikus ellenőrzésére - így a "hagyományos", munkahelyen történő kamerás megfigyelésekre - vonatkozó részletszabályok is kidolgozottak: az absztrakt jogszabályi rendelkezések munkahelyi kontextusban történő értelmezése terén kiemelt jelentősége van a korábbi adatvédelmi biztos,[18] valamint a
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
