2002. május 10-12. között, a dobogókői Hotel Pilisben immáron negyedik alkalommal találkoztak az igazságügyi fogalmazók. A közel 150 résztvevő közül legnagyobb arányban a bírósági fogalmazók képviseltették magukat, de majdnem minden megyéből voltak ügyészségi fogalmazók, valamint számos közigazgatásban, rendőrségen dolgozó jogász kolléga is.
Az ELTE Jogi Karának épületében Zanathy János, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője tartotta a konferencia megnyitó beszédét. Őszintén méltatta a kezdeményezést, majd - a választott címnek megfelelően - szólt a bíróságok jövőjéről, helyzetéről az uniós csatlakozás fényében.
Már Dobogókőn került sor Zinner Tibor egyetemi tanár nyitóelőadására, a bíróság és a hatalom viszonyáról. Az elmúlt 10-12 esztendő történetére, az 1989-ben végbement folyamatokra utalva egyetlen gondolatot emelt ki, ez pedig a bírói függetlenségnek a kérdése. A jövőre vonatkozóan a pozitívumok közé sorolta - a kormányprogram alapján - a bírói életpálya rendszert, amihez az ügyészek is csatlakoztak. Ez egy komplex program: nem csak arról szól, hogy emelkednek majd a bérek, hanem beletartozik a nyugdíj, a lakáshoz jutás lehetősége is. Összességében elmondható, hogy az 1997-ben elindult igazságügyi reformnak a végére pontot lehet tenni. Nem a reform folytatásáról kell most már vitázni, hanem az eredmények hasznosításáról. Nagy előrelépés, hogy elkezdődött a bírák európai uniós felkészítésének utolsó fázisa. Ahol nagyon nagy elmaradás van, és ahol nagyon sokat kell tenni, az az állampolgári gondolkodásmód megváltoztatása.
Bogsch Attila ügyvéd a szabadalmi törvény jogharmonizációs módosításáról szólt. Előadásának bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a jog eszköz, és nem cél, így nem szabad, hogy felülmúlja a segítségével elérni kívánt cél jelentőségét, és öncélúvá váljon. Rátérve a konkrét tárgyra, először is a változás tényét ismertette. Az első lényeges esemény, hogy az 1998. évi IX. törvénnyel Magyarország csatlakozott a GATT Egyezményhez. Ennek különös jelentősége az, hogy hazánk tagjává vált a szellemi tulajdon egyes kereskedelmi vonatkozásairól szóló un. TRIPS Egyezménynek, amely speciális rendelkezéseket fogalmaz meg a szabadalmak oltalma terén is, és rendelkezéseit a szabadalmi törvény alkalmazása során nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A szabadalmi törvény ismertetést érdemelő lényegesebb változásai között először is azt a rendelkezést említette, amely szerint a találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha hasznosítása közrendbe vagy közerkölcsbe ütközik.
Az eljárási szabályok között újdonság, hogy ismét mód van a Fővárosi Bíróság végzése ellen a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezést benyújtani.
Verebics János előadása "Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások" címet viselte. Az előadó azzal kezdte mondanivalóját, hogy történt valami az utóbbi 5 esztendőben a nagyvilágban, ami nagyon sok mindent megváltoztatott. Ez pedig az infokommunikációs technológiák megjelenése, aminek hatására az Európai Unióban már az elektronikus Európa-koncepciót is kidolgozták.
Bár korábban is volt az Európai Unió tagállamai között fogyasztói kereskedelem, de az internet megjelenésével megteremtődött a távvásárlásnak a lehetősége, aminek következtében az európai uniós fogyasztóvédelmi jog a ’90-es évek elejére már eljutott arra a szintre, hogy megszülettek bizonyos távértékesítéssel kapcsolatos alapvető irányelvek. 1996-ban pedig már politikai szinten megfogalmazták, hogy a nemzeti jogokban az elektronikus kereskedelem útjában még fennálló jogi akadályokat el kell bontani. Mindez azt jelentette, hogy hozzá kellett nyúlni klasszikus, jól bevált, a hétköznapi életben működőképes jogintézményekhez, pl. az írásbeliséghez.
A magyar jogfejlődés szempontjából két dolgot kell feltétlenül megemlíteni. Az egyik, hogy sok minden átjött már a magyar jogba, jelen vannak nagyon lényeges, az elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos jogintézmények. A másik, hogy maga a magyar jogtudomány ráébredt, hogy ezzel a kérdéssel komolyan kell foglalkozni. Az új Ptk. koncepciójában ezeket a gondolatokat a kodifikátorok felvetették, már számolnak az európai jogalkotásnak az eredményeivel.
Kiss Daisy az ELTE adjunktusa az elektronikus aláírásról szóló törvénnyel kapcsolatos gondolatait osztotta meg a hallgatósággal. Aggodalmát fejezte ki a törvény egyes rendelkezéseit illetően, mivel az általuk támasztott követelményeknek nem minden magyar bíróság tud maradéktalanul megfelelni (pl. elektronikus okirat hitelessége tárgyalóteremben való megvizsgálásának lehetősége, az elektronikus számla költségként való elszámolhatósága stb.).
A törvény háromféle elektronikus aláírást különbözetet meg, az egyszerűt, valamint a minősítettnek két fajtáját. Ezek mindegyike arra szolgál, hogy az aláíró személyt azonosítsa, és különböző biztonságú hitelességgel rendelkezzen. Ahhoz, hogy az elektronikus irat és az elektronikus aláírás hitelesnek tekinthető legyen, két elem szükséges. Az egyik a biztonságos aláíró eszköz, a másik pedig a minősített tanúsítvány.
Hogy mi várható a jövőben az elektronikus iratokkal kapcsolatban? Bizonyos hogy a földhivatalokkal kapcsolatban jogszabályra várhatunk, és a cégbejegyzési eljárásról is feltétlenül kell, hogy új jogszabály keletkezzék.
Simicskó István, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a nemzetbiztonság aktuális kérdéseiről tartott előadást Titkaink és biztonságunk címmel. Azzal indított, hogy mit is jelent ma általában az emberek számára a biztonság fogalma, majd rövid áttekintést kaptunk az elmúlt 10-12 évben lezajlott, biztonságpolitikai szempontból igen jelentős változásokról, amilyen pl. a Varsói Szerződés széthullása, hazánk NATO-csatlakozása. Létrejött Magyarországon a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, amely már másfél éve működik, és jelentős eredményeket tudhat maga mögött, hiszen számos szervezett bűnözői bandát sikerült megfigyelés alatt tartani, és a megszerzett információkat hatékonyan felhasználni a velük szembeni munkában. A másik fontos tényező, hogy a Btk. ez év április 1-jétől jelentős mértékben módosult, több mint 80 szakasz szigorítását hajtották végre.
A 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények kapcsán az ENSZ szerepét kell felerősíteni, és a legbölcsebb megoldás, ha a terrorizmus fogalmát is ez a világszervezet adja meg. A jelenséget csak komplex módon lehet kezelni, és elsősorban a kiváltó okok megszüntetésére kell törekedni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
