https://doi.org/10.59851/mj.72.03.2
Az elővásárlási jog alapján a jogosult egyoldalú jognyilatkozatával létrehozhatja az adásvételi szerződést. Ehhez azonban a tulajdonos részéről értékesítési szándéknak kell fennállnia. Ez egy lényeges különbség az elővásárlási jog és a visszavásárlási jog, valamint a vételi jog között.
A tanulmány megvizsgálja az adásvételi szerződés létrejöttének egyes lépéseit abban az esetben, ha a dolgot elővásárlási jog terheli. Kitér a tulajdonost terhelő közlési kötelezettségre és az alól tett törvényi kivételre is. Bemutatja, hogyan gyakorolható az elővásárlási jog akkor, ha a vétel tárgya dologösszesség, valamint hogy mi történik abban az esetben, ha az elővásárlásra jogosult nem gyakorolja ezt a jogát. Végül megvizsgálja azt is, hogy mit is jelent a relatív hatálytalanság az elővásárlási jog megsértése esetén.
Kulcsszavak: elővásárlási jog; ajánlati kötöttség; teljesítőképesség igazolása; dologösszesség; relatív hatálytalanság; jogátruházás
The right of pre-emption allows the obligee to establish a contract of sale by unilateral statement.
However, this requires an intention to sell on the part of the owner. This is an essential difference between the right of pre-emption and the right of repurchase as well as the call option.
The study examines the individual steps in the formation of a contract of sale in the event that the thing is subject to a right of pre-emption. We also analyze the obligation of disclosure imposed on the owner and the statutory exception to it. We demonstrate how the right of pre-emption can be exercised if the object of contract of sale is an aggregate of things, and what happens if the obligee of the right of pre-emption does not exercise this right. Finally, we also examine what exactly relative ineffectiveness means in the event of a breach of the right of preemption
Keywords: right of pre-emption; binding effect of an offer; verification of capacity to fulfill; aggregate of things; relative ineffectiveness; transfer of rights
Az elővásárlási jog az adásvétel egyik különös neme, egyoldalú alakító jog, hatalmasság. Ez azt jelenti, hogy a jogosult egyoldalú jognyilatkozatával létrehozhatja az adásvételi szerződést közte és az eladásra kínált dolog tulajdonosa (az elővásárlási jog kötelezettje) között.[1] Az elővásárlási jog gyakorlásának azonban az egyik fontos előfeltétele, hogy a tulajdonos részéről fenn kell állnia az értékesítési szándéknak, vagyis az eladás mellett kell döntenie. Ez egy lényeges különbség a visszavásárlási joghoz, valamint a vételi joghoz képest.
Ehhez kapcsolódóan írja elő a Ptk., hogy a tulajdonosnak harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kell kapnia, amelyet el kíván fogadni. Ha a tulajdonos részéről nincs értékesítési szándék, illetve a harmadik személytől kapott vételi ajánlatot nem kívánja elfogadni, az elővásárlási jogát a jogosult nem gyakorolhatja. A tulajdonos csak azt a vételi ajánlatot köteles közölni az elővásárlásra jogosulttal, amelyet el kíván fogadni, és amelynek tartalma szerint - azzal azonos tartalommal - szándékában áll az adásvételi szerződést megkötni.
Az elővásárlási jog egy szempontból korlátozza a tulajdonos szerződéses szabadságát. Amennyiben ugyanis a jogosult élni kíván az elővásárlási jogával, a tulajdonos a szerződő partnere személyét nem választhatja meg szabadon, a dolgot csak a jogosultnak adhatja el. Más tekintetben azonban nincs korlátozva a tulajdonos szerződési szabadsága, sem pedig a rendelkezési joga. Így az elővásárlási jog alapján azt nem lehet kikényszeríteni, hogy a tulajdonos adja el a dolgot.[2]
Az elővásárlási jog tehát mindig három személyt feltételez: a tulajdonost, aki el akarja adni a dolgot, egy harmadik személyt, aki azt meg kívánja venni és az elővásárlásra jogosultat. Ebből következően nem az elővásárlási jog gyakorlásáról van szó akkor, ha a tulajdonos el kívánja adni a dolgot, és elsőként az elővásárlásra jogosultnak tesz ajánlatot - neki ajánlja fel a dolgot megvételre -, amit a jogosult elfogad, hiszen ahhoz egy harmadik személytől származó vételi ajánlatnak is lennie kellene. Ebben az esetben az általános szabályok szerint kerül sor az adásvételi szerződés megkötésére. Ugyancsak az általános szabályok szerint történik a szerződéskötés, ha az elővásárlásra jogosult által tett vételi ajánlatot a tulajdonos elfogadja. Mindkét esetben hiányzik az a harmadik személy, akihez, illetve akinek a vételi ajánlatához képest az elővásárlásra jogosultat az előjog megilletné.[3]
Ha a tulajdonos a harmadik személytől kapott vételi ajánlatot el kívánja fogadni, az elővásárlásra jogosult az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére. Ezzel azonos elbírálás alá esik az az eset is, amikor nem a tulajdonos kap vételi ajánlatot harmadik személytől, hanem ő tesz eladási ajánlatot harmadik személy részére.[4]
Fontos azt is kiemelni, hogy az elővásárlási jog csak adásvétel jogcímén történő tulajdonátruházás esetén gyakorolható, vagyis ha a tulajdonos adásvételi szerződést kíván kötni. Más szerződés - így például csere, ajándékozás, tartási vagy életjáradéki szerződés - vagy apportálás esetén az elővásárlási jog nem gyakorolható.
Ez felveti azt a kérdést, hogy hogyan kell megítélni azokat a vegyes szerződéseket, amelyek csak részben tartalmaznak adásvételi elemet. A bírói gyakorlat ezeket a szerződéseket akkor tekinti adásvételnek, ha a másik szerződéses elem (például csere, ajándékozás, tartás) szerződésbe iktatására az elővásárlási jog kijátszása végett
- 139/140 -
került sor.[5] Amennyiben azonban ilyen szándék nem állapítható meg, az elővásárlási jogot az adásvétellel vegyes szerződések esetén nem lehet gyakorolni.[6]
Az elővásárlási jog - miként a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog is - dologi vagy kötelmi jellegű/hatályú lehet. A dologi hatályú elővásárlási jog a jogosultat mindenkivel szemben megilleti. Ez azt jelenti, hogy a dologi hatályú jogosultságot, annak gyakorlását nem érinti a dolog tulajdonosának személyében bekövetkező változás, mivel az elővásárlási jog a dolog mindenkori tulajdonosát kötelezi. Emellett a dologi hatályú elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményei harmadik személyre is kihatnak.[7]
Kötelmi hatályú elővásárlási jog szerződéssel jöhet létre, amely csak a másik szerződő féllel, vagyis azzal a kötelezettel szemben illeti meg a jogosultat, aki a jogot alapította. A kötelmi hatályú elővásárlási jog ebből következően csak a jog eredeti kötelezettjével és annak általános jogutódjaival (például örököseivel) szemben érvényesíthető, és megsértésének jogkövetkezményeit is csak velük szemben lehet levonni; azok harmadik személy helyzetére nem hatnak ki.[8]
Az elővásárlási jogot alapító szerződést a Ptk. 6:226. § (1) bekezdése alapján írásba kell foglalni. A szerződésben az elővásárlási joggal terhelt dolgok körét és az elővásárlásra jogosult személyét pontosan meg kell határozni.[9] Az elővásárlási jogot alapító szerződés kötelező írásbelisége nem hat ki az annak alapján létrejövő adásvételi szerződésre. Ez utóbbit csak akkor kell írásba foglalni, ha arról jogszabály külön rendelkezik, így például ingatlan-adásvételi szerződés esetén a Ptk. 6:215. § (2) bekezdése.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
