Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéke (a továbbiakban: ELTE ÁJK) a Friedrich Ebert Stiftung (a továbbiakban: FES) támogatásával "Igen a nemek közötti egyenlőségre!" címmel konferenciát szervezett. A szakmai programon az előadók széles körben, munkajogi, közgazdaságtani és szociológiai megközelítéssel vizsgálták a nemek közötti bérszakadék problémáját és elemezték a férfiak és nők közötti egyenlő díjazás átláthatóságának biztosításáról szóló 2023/970 irányelvet.[1]
A rendezvény megnyitása során Horváth István tanszékvezető, Kajtár Gábor tudományos ügyekért felelős dékánhelyettes és Német Edit a FES munkatársa szólalt fel. Amint azt a szervezők kiemelték, az ELTE ÁJK és a FES is elköteleződik a nemek közötti bérkülönbségek megszüntetése mellett, és hangsúlyozták egyúttal a konferencia fontos társadalmi üzenetét. A köszöntést követően az első szekció Bod Péter Ákos professzor előadásával kezdődött, amelyben megtudhattuk, hogy valóban van különbség a nemek közötti bérezésben, azonban a probléma összetettebb közgazdaságtani szempontból. Ezt bizonyítja, hogy a béregyenlőtlenség mértékéről eltérő eredmények láthatók régiónként, életkoronként, továbbá a bérkülönbséget befolyásoló tényező a munkakör és a munkáltató mérete is. Megállapítható, hogy a szolgáltatási szektorban és a multinacionális vállalatoknál kevésbé figyelhető meg a bérek közötti eltérés. A közgazdasági elemzést követően Rácz Réka adjunktus mutatta be az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos korábbi és a hatályos szabályozást, majd Tánczos Rita kúriai bíró az ítélkezési gyakorlatot ismertette. A munkaügyi perek csökkenése ellenére a Kúria az egyenlő bánásmód megsértésével összefüggésben indított ügyekben is végzett joggyakorlat-elemzést. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatos munkaügyi perek egyes kérdéseiről szóló 4/2017. (XI. 28.) KMK vélemény alapján többek között megállapította, hogy a felső vezetői állásokban jelentős bérkülönbségek figyelhetők meg. További tapasztalat, hogy a bírósági eljárások során elsősorban a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása a kereseti kérelem, és csupán másodlagos az egyenlő bánásmód, azaz a bérkülönbség sérelme.
A második szekció a nemzetközi szabályozásról, az irányelv hatásáról, illetve a bérkülönbségek romániai állapotáról szólt. Petrovics Zoltán adjunktus felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi dokumentumokban alapvető elvárás a nemek közötti egyenlő bérezés, ennek ellenére a gyakorlatban mégis jelen lévő probléma. Ennek okai többek között a "ragadós padló", az "üvegplafon", a "női munkahely" és egyéb tényezők, mint például a nők magas aránya a részmunkaidőben foglalkoztatottak körében, amiből álláspontja szerint az következik, hogy önmagában az új irányelv nem fog jelentős változást eredményezni a nemek közötti bérkülönbségekben. Ezzel ellentétben Hungler Sára docens optimista hangvételű előadásában kifejtette, hogy az Európai Unió szabályozásában az egyenlő bánásmód egy progresszív terület, és ez mutatkozik az irányelv rendelkezéseiben is. A béradatok nyilvánosságára vonatkozó új előírások, a kollektív dimenziók és az azokra vonatkozó eljárási szabályok megalkotásával a munkáltatók proaktivitása elérhető a bérkülönbségek megszüntetése érdekében. A szekciót a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézetének docense, Vallasek Magdolna előadása zárta, amelyben kiemelte, hogy Romániában a bérszakadék jelentősen alacsonyabb az uniós és a magyar átlagnál. Ennek oka lehet a munkaerő mobilitása országon belül, illetve a jelentős munkaerő-kivándorlás is. A kedvező adatok ellenére Romániában is tapasztalhatók a korábbi előadók által megfogalmazott, a nemek béregyenlőtlenségét előidéző tényezők, úgymint a nők alacsony foglalkoztatottsági rátája, a női munkavállalók foglalkoztatása az alacsony presztízsű munkakörök többségében, a fizetetlen otthoni munkavégzés magas száma a nők körében, az üvegplafon stb.
A harmadik szekcióban Horváth István tanszékvezető az irányelv és a magyar munkajogi szabályozás összehasonlítását mutatta be, kitérve a bérek, a bérmegállapítás és bérnövekedési politika átláthatóságára. A konferencia utolsó előadásaiban a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviseletében hallhattunk előadásokat. A nők 80 százalékos "beárazásáról" és - a korábban már említett háttérproblémákat kiegészítve - a nők gyermekvállalást követő bizonytalan munkaviszonyáról, valamint a munkavállalók jogismeretének e témát érintő alulreprezentáltságáról is beszámolt a Magyar Szakszervezeti Szövetség Női Tagozatának vezetője, Hercegh Mária. Kiemelte bérkülönbségek feltárásának és
- 79/80 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
