A férfiak és a nők egyenlő díjazását számos történelmi, gazdasági és társadalmi akadály nehezíti. A sport világa, különösen az élsport szorosan összefügg a munka világával, ahol az egyenlőség megteremtése az átlagos törekvéseket is meghaladó kihívás. A fennálló egyenlőtlenségek mérsékléséhez - és talán jövőbeni megszüntetéséhez - komplex, jogilag megalapozott, ugyanakkor társadalmi szinten is támogatott szemléletváltás szükséges. Tényleg ilyen egyszerű lenne? Az élsport alapvetően férfiakra modellez, a nők pedig egy sajátos ördögi körben találják magukat: a női sportesemények alacsonyabb piaci értéke, kisebb médiafigyelme csak néhány azon tényezők közül, melyek a bértranszparencia és az "egyenlő munkáért egyenlő bér" elv maradéktalan megvalósulásában nehézséget okoznak.
Equal pay for men and women is hampered by numerous historical, economic, and social obstacles. The world of sport, especially elite sport, is closely linked to the world of work, where achieving equality is a challenge that goes beyond average aspirations. Reducing existing inequalities - and perhaps eliminating them in the future - requires a complex, legally sound, yet socially supported change in attitude. Would it really be that simple? Elite sport is fundamentally modelled on men, and women find themselves in a vicious circle: the lower market value of women's sporting events and less media attention are just some of the factors that make it difficult to fully implement wage transparency and the principle of "equal pay for equal work."
Die gleiche Entlohnung von Männern und Frauen wird durch zahlreiche historische, wirtschaftliche und soziale Hindernisse erschwert. Die Welt des Sports, insbesondere des Spitzensports, ist eng mit der Arbeitswelt verbunden, in der die Verwirklichung der Gleichstellung eine Herausforderung darstellt, die über das normale Maß hinausgeht. Um die bestehenden Ungleichheiten zu verringern - und vielleicht in Zukunft ganz zu beseitigen - ist ein komplexer, rechtlich fundierter und gleichzeitig auf gesellschaftlicher Ebene unterstützter Wandel der Denkweise erforderlich. Wäre das wirklich so einfach? Der Spitzensport ist im Wesentlichen auf Männer ausgerichtet, während Frauen sich in einem Teufelskreis wiederfinden: Der geringere Marktwert von Frauensportveranstaltungen und die geringere Medienaufmerksamkeit sind nur einige der Faktoren, die die vollständige Umsetzung der Lohntransparenz und des Grundsatzes "gleicher Lohn für gleiche Arbeit" erschweren.
A nők hátrányos megítélése már az ókori olimpiai játékokon is megfigyelhető volt, s a férfiak (él)sport területén tapasztalható felülreprezentáltsága számos megközelítésből ma is tetten érhető.[1] A nemi szocializáció évszázados fejlődésének köszönhetően a nők helyzete kedvező fordulatot vett. Jóllehet, bizonyos tapasztalatok és törekvések már általánosságban pozitív jövőképet vetítenek elő, mint például a politikai-közéleti szerepvállalás, növekvő munkaerőpiaci részvétel vagy épp az oktatáshoz való hozzáférés bővülése. Ugyanakkor még mindig akadnak olyan területek, melyek mindezt beárnyélkolják - a nők gyakran alacsonyabb díjazásban részesülnek, szűkebbre szabott a felépíthető karrierútjuk, ritkábban töltenek be vezető tisztségeket és kevésbé vesznek részt a döntéshozatalban. Ez a nemi egyenlőtlenségen alapuló különbségtétel továbbra is számos társadalmi feszültséget eredményez, melyek fenntartásához hozzájárul a modern technológia, a fejlett kommunikáció és a média különös érzékenységgel megválasztott fókusza.
- 40/41 -
A nemek közötti egyenlőtlenség nem új keletű jelenség, a hozzá kapcsolódó sztereotipikus megközelítés mindig az adott történelmi korszaknak megfelelően fogalmazta meg az aktuálisan ideálisnak vélt vagy az attól eltérő női és férfi jellemzőket. A társadalmi nemet vizsgáló elemzések főként a nők munkaerőpiaci helyzetét, vezetői pozíciókba kerülésének esélyét, a közéletben való részvételét, a családban és a gyermeknevelésben betöltött szerepét érintő témákat dolgozzák fel, de a vizsgált területek között a sport is egyre markánsabban megjelenik. Mindez azzal magyarázható, hogy a nők olyan mértékben képviseltetik magukat a sport különböző területein, hogy ezzel "egy korábban egyneműnek tartott társadalmi alrendszert formáltak binárissá".[2] A sport ezáltal a nemi sztereotípiák átalakulásának egyik fő színterévé vált. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a korábban egyértelműen maszkulinnak tartott sportágakba, mint a boksz vagy a labdarúgás, manapság egyre több nő kapcsolódik be, s a folyamat fordítva is megfigyelhető - ma már férfiak is kipróbálhatják magukat akár a szinkronúszás sportágban is. A nők fokozott megjelenése a sport különböző alterületein egyértelműsíti, hogy a nemi sztereotípiák mögött rejlő berögződések lazulni kezdtek, s ezzel párhuzamosan a nők társadalmi megítélése is változófélben van.[3]
A 2010-es évektől kezdődően tapasztalható látványos átrendeződés arra utal, hogy a női munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések a közgondolkodásban is egyre szélesebb teret nyernek. A nemi alapon történő, kifejezetten a díjazásban és a munkavégzéssel összefüggésben megvalósuló megkülönböztetés további, folyamatos csökkentése érdekében munkáltatók által hozott informális szabályozások mellett az EU 2023/970[4], azaz az ún. bértranszparencia irányelve is a változás generátoraként szolgálhat. A helyi szintű érdekérvényesítő és a határokon átívelő törekvések így hatékony kölcsönhatásba kerülnek egymással. A bérek átláthatóságának hiánya különösen a nemi elfogultság megvalósulási lehetőségével összefüggésben hosszú ideje a hátrányos megkülönböztetés melegágyaként értelmezhető. Az eljárás olykor nem is feltétlenül szándékolt céllal, de egyenlőtlenül és nemi szempontból minden semlegességet mellőzve értékeli a nők és a férfiak munkáját.[5]
A 2023-ban elfogadásra került és 2026 nyarán tagállami szinten kötelezően átültetendő irányelv legfőbb célkitűzései között szerepel az EU-n belüli bérdiszkrimináció elleni küzdelem és a nemek közötti bérkülönbség megszüntetésének minél hatékonyabb elősegítése. Az új szabályozás a transzparens információközlésre és intézkedési kötelezettségre, valamint a hatékony szankcionálási lehetőségekre építve kísérli meg keretek közé szorítani a bérezéssel kapcsolatos nemi alapú különbségtételt. Egy európai színtéren vizsgálódó 2020-as kutatás óránként átlagosan 13%-kal alacsonyabb bérezést állapított meg a nők hátrányára, melynek hosszú távon történő fennállása a nők életminőségének és pénzügyi kiszolgáltatottságának kockázatát erősítené.[6]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
