"A szerkesztők szándéka szerint a kötet egy megszakadt hagyományt, az antiszemitizmus-jelentések hagyományát kívánja feléleszteni, azért, hogy a 2000-ben sajnálatos módon újra a közbeszéd részévé vált antiszemitizmusról szóló diskurzust tárgyszerű alapokra helyezze."
A kiadó az 1843-ban New Yorkban alapított B'nai B'rith (a héber név jelentése magyarul: "Szövetség fiai") nevű zsidó szervezet magyarországi tagozata, mely 1990-ben jött létre egyesületi formában. Az egyesület 1999-ben a magyarországi zsidóság életének, valamint az antiszemitizmus közéleti megnyilvánulásainak dokumentálására létrehozta a Zsidó Dokumentációs Központot. Az elsősorban a nyomtatott sajtóra kiterjedő szemlézés több száz irat (cikkek, egyéb publikációk) összegyűjtését eredményezte 2000-ben. Ennek az adatbázisnak a feldolgozására, elemzésére vállalkozott három történész (Gerő András, Varga László, Karsai László), egy jogász (Schweitzer Gábor), egy filozófus (Tatár György) és két újságíró (Mihancsik Zsófia és Murányi Gábor). A szerkesztők szándéka szerint a kötet egy megszakadt hagyományt, az antiszemitizmus-jelentések hagyományát kívánja feléleszteni, azért, hogy a 2000-ben sajnálatos módon újra a közbeszéd részévé vált antiszemitizmusról szóló diskurzust tárgyszerű alapokra helyezze. A dokumentumok - mint például a Magyar Fórum és a Demokrata című folyóiratokból, valamint a Vasárnapi Újság nevű "közszolgálati" rádióműsorból vett idézetek - révén a gyűlölködő szavak fennmaradnak, visszakereshetővé és számon kérhetővé válnak, sőt akár jogi (büntető vagy polgári) eljárások alapjául is szolgálhatnak.
(Szerk. Gerő András, Varga László, Vince Mátyás. B'nai B'rith Első Budapesti Közösség/B'nai B'rith Budapest Lodge, Budapest, 2001, 232 oldal, 840 Ft. )
Petrik Ferenc könyvének első részében az embert megillető személyiségi jog tartalmával kívánja megismertetni az olvasót. A második rész a sajtó-helyreigazítási eljárással mint a személyiségi jogvédelem egyik eszközével foglalkozik. A kötet az egyes személyiségi jogokat viszonylag önállóan, a személyiségi jog lényege szerinti csoportosításban ismerteti. A szerző külön fejezetet szentel a szabadsághoz való jognak; a becsület, az emberi méltóság és a jó hírnév jogának; az élethez, a testi épséghez és az egészséghez való jognak; a névviseléshez való jognak; a képmáshoz és a hangfelvételhez való jognak; a titok- és adatvédelemnek; a magánlakáshoz és a jogi személy helyiségeihez való jognak.
Az egyes személyiségi jogok tárgyalásakor a szerző arra törekszik, hogy az egyes személyiségi jogok tartalmának részletezésén túl bemutassa az azokhoz kapcsolódó bírósági gyakorlatot is. A kötetben szereplő jogesetek ismertetésével közérthetővé válik, hogy a személyiségi jogok valójában mit is foglalnak magukban, hogyan is érvényesülnek a gyakorlatban. A bírósági tevékenység ismertetésén kívül bepillantást nyerhetünk az Alkotmánybíróság ez irányú gyakorlatába is. Az egyes személyiségi jogok polgári jogi védelmén túl szó esik egyéb jogvédelmi eszközökről is, úgy mint a büntetőjog, illetve a szabálysértési jog által nyújtott lehetőségekről.
A szerző külön fejezetet szentel a nem vagyoni kártérítés kérdéskörének. Az Alkotmánybíróság 1992-ben a nem vagyoni kártérítés alkotmányosságának vizsgálata során indokolatlannak és ezért alkotmányellenesnek ítélte azt, hogy a polgári jogi szabályozás (és az ennek nyomán kialakult gyakorlat) különbséget tesz az egyes személyiségi jogok között, illetve indokolatlannak és megalapozatlannak találta a személyiségi jogvédelem alanyai közötti különbségtételt is. Az alkotmánybírósági határozat után a jogalkotó kiemelte a Ptk.-ból a nem vagyoni kártérítésre vonatkozó szabályozást. Éppen ezért állítja azt Petrik Ferenc, hogy a Ptk. nem biztosít megfelelő jogvédelmet a személyiségi jogok megsértése esetén, hiszen csak a vagyoni károk megtérítését teszi lehetővé. A szerző részletesen foglalkozik a nem vagyoni kártérítés feltételrendszerének azon részével, amelyben az eltér a vagyoni kártérítésétől. Így részletesen tárgyalja a jogellenességet és a nem vagyoni hátrányt. A nem vagyo-
- 157/158 -
ni kártérítés részletes elemzése hasznos segítségül szolgálhat mindazon jogalkalmazók számára, akiknek személyiségi jogi perekben kell dönteniük a nem vagyoni kártérítés meg- vagy meg nem ítéléséről. A nem vagyoni kártérítés általános kérdéseinek tisztázása után bepillantást nyerhetünk abba, hogy a bírósági gyakorlatban az egyes személyiségi jogok milyen megsértése esetén ítélnek meg nem vagyoni kártérítést.
A kötet második része a sajtó-helyreigazítás mint különleges személyiségi jogvédelmi eszköz anyagi és eljárásjogi kérdéseivel foglalkozik. Ez az eljárás éppen gyorsasága miatt lehet hatékony eszköze a személyiségi jogvédelemnek.
A kézikönyv nem törekszik elméleti megalapozását adni a személyiségi jogoknak, nem foglalkozik ezen jogok alapjogi jellegével, azonban mindennek ellenére hasznos lehet mindazok számára, akik szeretnének megismerkedni a személyiségi jogokkal és azok védelmi rendszerének gyakorlati oldalával. Segítségül szolgálhat mind gyakorló jogászok, mind joghallgatók számára.
(HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001. november 20, 301 oldal, 4480 Ft.) ■
Visszaugrás
