Megrendelés
Magyar Jogi Nyelv

Fizessen elő a Magyar Jogi Nyelvre!

Előfizetés

Liziczay Sándor: A jegyzőkönyvezés problémái a büntetőeljárásban* (MJNY, 2019/1., 12-24. o.)

1. Bevezető

Napjainkban az emberi erőforrások szerepe újraértékelődik, ugyanis a munkavállalók képezik a szervezetek legfontosabb erőforrását, csak a motivált, innovatív, megfelelő tudással és készségekkel rendelkező dolgozók hatékony és eredményes munkája által valósíthatóak meg a szervezeti célok. (Szlávicz 2010: 1) Ezt fogalmazta meg az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági szervezet stratégiai céljai között. Az elsődleges stratégiai célkitűzés az, hogy a bíróságok az alkotmányos kötelezettségüket teljesítsék, a független bírók magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek. Ahhoz, hogy a bírók a fenti céloknak megfelelő ítélkezési tevékenységüket megvalósíthassák, elengedhetetlen a bírák mellett dolgozó igazságügyi alkalmazottak magas színvonalú munkája is.

A büntető ítélkezési tevékenység az ügyfelek felé elsődlegesen a bíróság által hozott határozatokban jelenik meg. A határozatokon keresztül közvetíti a bíróság a döntését az ügyfelek és a közvélemény felé. A bírósági határozatok - különösen az ügydöntő határozatok - alapját az eljárás során keletkezett iratok képezik. Ezek az iratok egyrészt a nyomozás során, másrészt pedig a bírósági eljárásban készülnek. A bírósági határozatokon kívül a bírósági eljárásban keletkezett legfontosabb irat a bírósági jegyzőkönyv, hiszen a bíróság eljárásáról - rendszerint azzal egyidejűleg - a jegyzőkönyvvezető jegyzőkönyvet készít.[1] Természetesen a bírósági eljárás során készült jegyzőkönyvekkel kapcsolatban is feltehető a kérdés, hogy "érthetőek-e és elérhetőek-e" a bírósági jegyzőkönyvek.

A bíróság oldaláról nézve a kérdést, a válasz egyértelmű: a jegyzőkönyvek érthetőek, hiszen a jegyzőkönyvek - különösen a tárgyalásról készült jegyzőkönyvek - képezik az ítélkezés alapját mind első, mind pedig másodfokon. Ezen túlmenően a jegyzőkönyvek elérhetőek is, hiszen mind a magasabb szintű bíróságok, mind pedig az ügyfelek megismerhetik őket. Bár meg kell jegyeznem, hogy a bíróság oldaláról is észszerű kételyek merülhetnek fel az érthetőséggel kapcsolatban abban az esetben, ha a jegyzőkönyvekben ilyen és ehhez hasonló mondatok szerepelnek:

"Tanú: mielőtt a külső munkatárs önálló munkára kapna megbízást a Kft egy .... ????? (nem értem) lefolytatása szükséges."

"Eljáró bíró: A rendőrség hivatalból tett ???????"

"Ügyész: kiállította ezt azt az auditot és ugye a Nagy Gyula aláírásával (Nem értem amit az Orsi mond)"

"Vádlott: Gyanúim vannak ???? túlzottan sok értelme nem volt, egy 35 nm-es lakásnak a 2 nm-es konyhájában ?????, találkoztunk ?????. Az egyébként, hogy én végignézzem a ?????????? gyártásáról van szó."[2]

A fenti elrettentő példáktól eltérően a bíróságok által végzett ügyfél-elégedettségi felmérések során arra a kérdésre, hogy "A bíróság által megküldött iratok és egyéb dokumentumok érthetőek voltak?", az ügyfelek 52,85%-a maximális, 26,42%-a pedig jó értéket adott. Ebből következően az ügyfelek 79,27%-a vélekedik úgy, hogy a bíróság által megküldött iratok - ide értve a tárgyalási jegyzőkönyveket is - számukra érthetőek voltak. Csupán a megkérdezettek 1,59%-a nyilatkozott a teljes érthetetlenségről, és 1,82%-a adott elégséges értéket. Amennyiben a közepes értéket és a nem válaszolók körét is a kedvezőtlen eredményhez számítjuk, akkor is csupán az ügyfelek 21,23%-a volt elégedetlen a megküldött iratok érthetőségével.[3]

- 12/13 -

Feltehetően a fenti 21,23%-ba tartoznak azok az ügyfelek, akik a bíróság által megküldött jegyzőkönyvekről az alábbi véleményeket fogalmazták meg:

"Ha valakinek van épelméjű magyarázata, elképzelése arról, hogy a bírósági jegyzőkönyvek miért olyanok, mintha az, aki leírta, nem tudott volna eljutni az általános iskola 5. osztályáig, akkor azt kérem ossza meg velem. Most nyelvtanról beszélek. A jegyzőkönyvet a bírónak jóvá kell hagynia. Kontrollként még ott van egy bírósági jegyző. Itt nem elvárható, hogy különbséget tegyen alany, állítmány és tárgy között?"

"Tulajdonképpen nem cikket, nyilvánosságot akarok, csak hangfelvételt a bírósági tárgyaláson. Elutasították. Azt szeretném elérni, hogy a tárgyalás jegyzőkönyve legalább lényegét tekintve hasonlítson az elhangzottakra."

"A saját nyilatkozataidat eleve érdemes úgy kezdeni, hogy szó szerint kéred a jegyzőkönyvi rögzítést. Én pl. csak azonnali kinyomtatást kértem, átvettem, így nem lehetett utólag változtatni. Mit mondjak: tömény baromságok maradtak benne, de legalább nem lehetett teljesen átértelmezhetővé tenni. Fogalmam sincs, hogy a jegyzőkönyvek miért olyanok, mintha az elmarasztalni kívánt fél egy értelmes magyar tőmondatot sem tudna kimondani."[4]

"...az utolsó két tárgyalásról készült jegyzőkönyvet nem kaptam meg..., de miért ne tehetné meg, mikor előttem is volt pofája mást jegyzőkönyvezni, mint ami elhangzott. Illetve korábban is rajtakaptam, hogy nem az van a jegyzőkönyvben, mint ami elhangzott, ezért is telt be a pohár és jelentettem be elfogultságot."

"Hangfelvételt kellett volna készítened a bírónő megkérdezése nélkül."[5]

"Ismerős a történet, én is későn jöttem rá, hogy nem hangfelvételt kell kérni, hanem a tárgyalás vége előtt a jegyzőkönyv visszaolvasását, és szükség esetén azonnali kijavítását, majd azonnali átvételét. Ez az egyetlen módja, hogy elkerülje az ember az utólagos manipulációt."

"Én a korábbi tárgyaláson hangfelvétel készítését kértem, visszautasította, a szó szerinti jegyzőkönyvezést is. Így magam védelmében én feljegyeztem szó szerint a mondottakat. Ezt csatoltam is."

"...a bíróságon van egy bírónő, aki minősíthetetlen hangon beszél a felekkel és ez természetesen nem szerepel a jegyzőkönyvben. Illetve további fontos dolgok nem szerepelnek a jegyzőkönyvben."

"Az ügyvéd szerint okunk volt feltételezni, hogy a jegyzőkönyv nem tartalmazza majd pontosan a tárgyaláson elhangzottakat. A jegyzőkönyvben az általunk elmondottaknak nem volt nyoma. Beadtuk a hangfelvételt, amely egyértelműen bizonyította a bírónő állításainak ellenkezőjét, csakhogy a megyei bíróságon kiálltak a bírónő mellett." (Bakóczy)

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére