Mielőtt ténylegesen beleássuk magunkat a társadalombiztosítási jog járulékrendszerének részletszabályaiba. célszerűnek látszik elsőként magának a társadalombiztosításnak fogalmi meghatároza. amely nélkül vizsgálódásunk is parttalanná válna. s a Kedves Olvasó sem rendelkezne világos. áttekinthető koncepcióval a témát illetőleg.
Mivel e tanulmány feladata nem a jogintézmény jogelméleti-dogmatikai feldolgozása. ezért nem mutatok be több társadalombiztosítás-fogalmat lándzsát törve egyik vagy másik mellett. hanem a legobjektívabb meghatározást. a törvényi definíciót hívom segítségül.
A társadalombiztosítás a Magyar Köztársaság állampolgárait. illetve bizonyos követelmények teljesülése esetében a Magyar Köztársaság területén tartózkodó más természetes személyeket felölelő társadalmi kockázatközösség. amelyben törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező. E rendszerben a biztosítási elv. a társadalmi szolidaritás és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen érvényesül.1
A fogalom felvázolása után. tekintsük át milyen értelemben is használható eme szakkifejezés.
Gondolkodhatunk róla mint alanyi jogról-kötelezettségről. melynek alapvető szabályait maga az Alkotmány tartalmazza. s mint ilyen. alkotmányjogi vizsgálat tárgya is lehet. Ha közigazgatási szempontból vizsgálódunk. a társadalombiztosítás. mint sajátos szervezetrendszer értelmezhető. mely illeszkedik a közigazgatásba. s mely rendszert a közigazgatás apparátusa tart állandó mozgásban. A magánjogász látcsövével nézve valószínűleg a társadalombiztosítás polgári jogi vetülete. a magánnyugdíj fog felsejleni előttünk. A pénzügygyei foglalkozók elsődlegesen az államháztartás egyik alrendszerét fogják a fogalom mögött látni és vizsgálni. Számomra azonban a társadalombiztosítás szociális jogi jogintézményt jelent. A jogintézmény tartalmát - és pénzügyi jogi vonatkozásait is - elsődlegesen a társadalombiztosítással foglalkozó szakember. a "szociális jogász" szemszögéből fogom megvilágítani.
Azt hiszem. nem nehéz belátni. hogy a társadalombiztosítás rendkívül markáns pénzügyi jogi kötődéssel rendelkezik. Gondoljunk csak bele. hogy a jogviszony tartalmát döntően pénzügyi jogi viszonyok alkotják: az állami (adó)elvonás mikéntje. kezelése. újraelosztása. elmulasztásának jogkövetkezményei. eljárás stb.
A tanulmány során eltekintek a jogviszony tartamának részletes ismertetésétől. hiszen e keretek között elsődlegesen a társadalombiztosítás finanszírozását szeretném megvizsgálni. A finanszírozáson belül is a járulékrendszer szabályozása a legérdekesebb. hiszen ezen kötelezettség jelenti a legmarkánsabb jövedelemelvonást mind a munkavállalók. mind pedig a munkáltatók részére.
A fizetendő járulék konkrét összegén felül célszerű megvizsgálni a járulékköteles jövedelmet. illetve a járulékfizetésre kötelezett jogalanyok körét.
Annak érdekében. hogy összehasonlítható legyen járulékrendszerünk. a dolgozat végén bemutatásra kerül a magyar jogfejlődésre - kétséget kizáróan - nagy hatást tévő ország: Ausztria társadalombiztosítási járulék-szabályozásának általános rendszere.
Tekintettel arra. hogy a járulékoknak az adókhoz igen közelálló természetük van a tanulmány során az adók vizsgálatára jellemző módszert fogom alkalmazni. melynek értelmében elsőként a járulék alanyait fogom megvizsgálni. majd a járulék alapját. és az esetleges mentességeket. kedvezményeket. végül pedig járulékok mértékét fogom bemutatni.
A társadalombiztosítás széles rétegeket felölelő intézményes biztosítás2. mely jogviszony egyik legjelentősebb intézményeként a járulékrendszer értékelhető. A járulékrendszer mindazon jogi normák összességét jelenti. amely meghatározza a társadalombiztosítás fenntartásához szükséges anyagi javak elvonásának módját. körülményeit. alanyait és az erre vonatkozó eljárási rendet. Annak érdekében. hogy részleteiben megvizsgáljuk tételes szabályait célszerű röviden megvilágítani a társadalombiztosítási jogviszonyon belül elfoglalt helyét és jogi jellegét.
A társadalombiztosítási jogviszonyt alkotó jogok és kötelezettségek rendszere két nagy csoportra bontható: adminisztratív jellegű és pénzügyi jellegű jogok. és kö-telezettségek.3 Az előbbiekről elmondható. hogy a jogviszony megfelelő nyilvántartását segítik elő. A jogalkotó azért kodifikálta őket. hogy a társadalombiztosítás rendszere mindig pontos és naprakész legyen. Mindazonáltal egy precíz társadalombiztosítás a jogbiztonság fokozásához is hozzájárul. Ide tartozik a bejelentési. a tájékoztatási. a nyilvántartási kötelezettség. A pénzügyi jellegű jogok-kötelezettségek legfontosabbika a járulékfizetés.
A jogalkotó egyik legfőbb kötelessége a társadalombiztosítási jog terén. hogy jogbiztonságot teremtve. a járulékfizetés szabályait pontosan. előrelátható módon. az állampolgár számára is kiszámíthatóan szabályozza.
Azért is nagy szükség van a precizitásra. mivel e kötelezettség jövedelem-elvonásként jelenik meg a biztosított oldalán. s így e területre sokkal nagyobb figyelem összpontosul.
Az Államháztartásról szóló jogszabály (Áht.) a járulékról. mint előírható kötelezettségről beszél.4 A társadalombiztosítás általános szabályai (Tbj.) között sem találhatunk materiális. azaz tartalmi megfogalmazást. habár a jogalkotó a "fogalmak" között helyezte el a járulék meghatározását. Ennek megfelelően járuléknak minősül a nyugdíjjárulék. a magánnyugdíjpénztári tagdíj. az egészségbiztosítási járulék. a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék (a továbbiakban ez utóbbi kettő együtt: társadalombiztosítási járulék). a táppénz-hozzájárulás. a baleseti járulék.5
A fenti felsorolás. ha lényegi definíciót nem is ad számunkra. de a "járulék" fogalmát máris kiterjesztő-leg értelmezi. A jogszabály által a járulék tág fogalmába soroljuk a táppénz-hozzájárulást.
A társadalombiztosítási járulék nem más - ha egy általános definíciót kívánunk megfogalmazni -. mint egy. a biztosított. illetve foglalkoztató oldalán fennálló fizetési kötelezettség. melynek értelmében a biztosított meghatározott kereső tevékenysége folytán keletkezett jövedelmének bizonyos részét jogszabályban meghatározott módon és időközönként. meghatározott ideig állami akarattal elvonják és azt a társadalombiztosítás működtetésére fordítják. A járulék felhasználási módja szerint céladóként értékelhető.6
A járulék alanyai kategória azt fejezi ki. hogy az állam kitől von el közhatalmi eszközeivel anyagi javakat a társadalombiztosítás fenntartása érdekében. Vagy más szemszögből vizsgálva. kiket terhel a társadalombiztosítási rendszer fenntartásának kötelezettsége.
Célszerűnek mutatkozik visszakanyarodnunk a járulék Tbj.-ben megfogalmazott definíciójához. mivel az annak ellenére. hogy nem ad tartalmi megfogalmazást. felsorolja azon járuléktípusokat. melyek beletartoznak a járulék törvényi megfogalmazásába. "Járulék: a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék (a továbbiakban ez utóbbi kettő együtt: társadalombiztosítási járulék), a táppénz-hozzájárulás, a baleseti járulék. "7
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
