A távmunka kérdéskörének dinamikusan változó szabályozása újabb mérföldkőhöz érkezett a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény megalkotásával, amely úgy módosította - többek között - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt, hogy a rendkívüli jogrend távmunkára megalkotott speciális rendeleti szabályozása a veszélyhelyzet megszűnését követően is hatályban marad az említett két törvényben. Hogyan befolyásolja mindez a távmunka és a home office gyakorlatát? Tisztábbá vált a távmunka és a home office elhatárolása? Elrendelheti a munkáltató egyoldalúan munkavállalója számára, hogy munkáját kifejezetten az otthonában végezze? Összhangban van mindez az Európai Távmunka Keretmegállapodással? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Magyar Munkajogi Társaság tagjai az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán tartott vitán.
A vitaülés Dr. Dudás Katalin ügyvéd, az ELTE oktatója előadásával indult. A távmunka munkavédelmi vonatkozásairól tartott előadásában hangsúlyozta a munkáltató koronavírussal összefüggésben fennálló kockázatértékelési kötelezettségét, valamint a fertőzés munkabaleseti minősítésében továbbra is érzékelhető bizonytalanságokat. Az új munkavédelmi szabályozás kapcsán kiemelte a számítástechnikai és a nem számítástechnikai eszközzel végzett munka közötti törvényi különbségtételt, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/G. §-a által engedett eltérési lehetőséget. Ugyancsak vitaindító előadást tartott Dr. Bankó Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense, aki a távmunka fogalmi problémáiról beszélt, hangsúlyozva, hogy a távmunka Mt. szerinti új fogalma lényegében összemossa a jogintézményt a bedolgozói munkaviszonnyal. Kiemelte továbbá, hogy a távmunka és a home office elhatárolása leginkább abból fakad, hogy előbbit mindenképp a munkaszerződésben kell kikötni.
A vita során a résztvevők egyetértettek az előadásokban elhangzottakkal. Kérdésként merült fel, hogy az Mt. 53. §-a szerinti eltérő foglalkoztatás alkalmazásával a munkáltató elrendelheti-e egyoldalúan a munkavállaló számára, hogy az kifejezetten az otthonában végezzen munkát. Az ilyen tartalmú rendelkezés jogellenességével mindenki egyetértett, azt ugyanakkor vitatták a jelen lévők, hogy ez pusztán a méltányos mérlegelés követelményét, vagy akár a munkavállaló és a vele együtt élők alapjogait is sértené-e.
A távmunka és a home office elsősorban az eltérő munkavédelmi jogkövetkezmények szempontjából releváns elhatárolása kapcsán felmerült az Európai Távmunka Keretmegállapodás szerepe, amely a távmunkát munkaszervezési kérdésnek tekinti. Ezzel szemben az Mt. változatlanul fennmaradó szabálya szerint a távmunkavégzés egy a munkaszerződésben rögzítendő, atipikus munkaviszony. Az Mt. ezen megoldása miatt például kizárt a jelenlevők szerint a jogviszony egyéb elemeinek érintetlenül hagyásával a távmunkára vonatkozó kikötés önálló felmondása.
Ugyancsak a Távmunka keretmegállapodás[1] rögzíti a távmunka fogalmi elemeként az önkéntességet. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a magyar szabályozás ennél szűkebbre szabja a távmunka körét, a puszta önkéntesség még nem elegendő a már említett atipikusság miatt. Így ha például a munkáltató szabályzatában teszi lehetővé a munkavállalók számára az otthoni munkavégzést, a munkavállaló hiába él ezzel a lehetőséggel, az még önmagában nem minősül az Mt. értelmében távmunkavégzésnek (mivel nem a munkaszerződés tartalmazza a kikötést), noha ilyenkor is megvalósul a keretmegállapodás szerinti önkéntesség. Az atipikus munkaviszonyként történő szabályozást kritizálók szerint az elhatárolás örökzöld problémájára megoldást nyújthatna az általánosabb szemléletű Távmunka keretmegállapodás megközelítésének implementálása a magyar jogba.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
