Ha röviden - egy szóval - kellene meghatározni a megyei jogú városok helyét és szerepét a magyar közigazgatás rendszerében, akkor azt mondhatnánk, hogy kulcsfontosságú. Kulcsfontosságú volt, most is az, és a jövőben is az lesz, függetlenül az éppen aktuális igazgatásszervezési elvek érvényre juttatásától és a szervezeti struktúrától.
A megyei jogú városok szerepe hazánk történelmében - elődeik, a törvényhatósági jogú városok szabályozását tekintve - már évszázadok óta tükrözi azt a kiemelt státuszt, amelyet a nagyobb városok sajátosságaiból adódó szabályozási környezet, az e környezetben élő lakosság és a környező településekkel való sajátos kapcsolat indokol.
A megyei jogú státusznak - közigazgatási szempontból - leginkább szembetűnő előnyei a következők:
• Az állami és önkormányzati feladatokat széleskörűen ellátó, egységes hivatalokat tartanak fenn, és működtetnek.
• Feladataikat magas szintű szakértelem, szakmai felkészültség és infrastrukturális háttér biztosításával látják el. Ezekben a hivatalokban specialisták dolgoznak, nem univerzalisták.
• Költséghatékonyan egy szervezetrendszer keretein belül látják el mindazon feladatokat, amelyek a nagyvároson kívül a környező települések lakosságának ellátását is jelentős mértékben érintik.
A megyei jogú városok hangsúlyos szerepe kiemelkedő abból a szempontból is, hogy az ország lakosságának közel egynegyed részét teszik ki, meghatározva ezzel az országgyűlési választások esetleges eredményét. A többségében megyeszékhely települések központi fekvéssel rendelkeznek, közlekedési központok, igazságszolgáltatási centrumok, a gazdasági élet (ipar, kereskedelem) központjai, centrumai a felsőoktatásnak, az egészségügyi szakellátásnak, a tudományos, kulturális, művészeti életnek és a sportnak.
A megyei jogú városok más városokéhoz nem hasonlítható módon hatnak a vonzáskörzetükben lévő települések és a környezetükben élők mindennapjaira. Az általuk nyújtott szolgáltatások és fenntartott intézmények révén alapjaiban meghatározzák nemcsak a saját közigazgatási területükön élők, hanem a környező községekben, városokban élők életét is. Nem véletlen, hogy területi és feladatellátási szempontból betöltött kiemelt szerepük okán a hatályos önkormányzati törvény jelenleg is indokoltnak látja ezen városok kiemelését a közigazgatás rendszerének többi eleme közül.
A megyei önkormányzat és a megyei jogú város önkormányzatának jogszabályban nevesített feladat- és hatásköre tekintetében számos anomália tapasztalható, amely megszüntetésre vár. A teljesség igénye nélkül ide sorolhatóak például az alábbiak:
• A megyei jogú város jegyzője nem tagja a megyei védelmi bizottságnak - még tanácskozási joggal sem rendelkezik - bár a megyei védelmi bizottság illetékességi területe kiterjed a megyei jogú város közigazgatási területére is.
• A megyei főjegyző - jogorvoslati eljárás alapján - dönt a megyei jogú város közgyűlése megválasztható tagjainak számát megállapító helyi választási iroda vezetőjé-
- 7/8 -
nek határozatáról oly módon, hogy további jogorvoslatnak nincs helye.
• Az önkormányzati törvény rendelkezései alapján kötelezően működő egyeztető bizottságoknak nincs valós hatásköre, nem rendelkeznek eszközökkel a hatékony együttműködés kialakításához, így működésük jelentéktelen.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
