Hazánkban az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (Eat.) teremtette meg a hiteles elektronikus nyilatkozattétel, adattovábbítás lehetőségét, az elektronikus dokumentumok "hagyományos" papír alapú dokumentumokkal való egyenjogúságát. A törvény 3. § (5) bekezdése értelmében a bírósági eljárások egyes típusaiban, illetve az államigazgatási eljárásokban, ha a vonatkozó jogszabály írásos formát ír elő, e követelménynek elektronikus irat használatával is eleget lehet tenni.
A területre vonatkozó jogszabályok, jogszabály-tervezetek többsége valamennyi írásos formához kötött eljárási cselekmény, nyilatkozat megtételét lehetővé teszik elektronikus formában, amennyiben az aláíró az adott nyilatkozatot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látta el.[1] Az elektronikus közbeszerzés egyes eljárási cselekményei is gyakorolhatók elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumok útján, a főszabály azonban a minősített aláírás, azaz olyan - fokozott biztonságú - elektronikus aláírás, amely biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel készült, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.
Ennek megfelelően írja elő az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó részletszabályokat tartalmazó, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) alapján kiadott - az előző részben már tárgyalt - 167/2004. Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése, hogy az elektronikus közbeszerzési eljárásban részt vevő szervek képviseletére feljogosított, vagy saját nevükben eljáró személyek elektronikus formában érvényes jognyilatkozatot csak minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban tehetnek, az egyes eljárási cselekményeket kizárólag ilyen dokumentumok útján gyakorolhatják, sőt az elektronikus közbeszerzés informatikai rendszerében, az EKR-ben valamennyi eljárási cselekmény kizárólag minősített elektronikus aláírással gyakorolható. A magasabb technikai követelményeket nem csupán a biztonság magasabb foka indokolja, hanem a közbeszerzési eljárás alapelveinek "demonstratív" biztosítása, az elektronikus üzleti kapcsolatokba, illetve elektronikus közigazgatásba vetett bizalom erősítése. A bizalom kérdése kulcsfontosságú az információs technológiák gazdasági viszonyokban, illetőleg állam- és közigazgatásban való alkalmazása szempontjából. Az elektronikus közigazgatás bevezetése sikerének egyik legfontosabb alapja az ügyfelek, állampolgárok, a köz bizalmának megnyerése.
Meg kell jegyeznünk, hogy bizonyos fokú terminológiai zavar, ütközés tapasztalható a rendelet és az Eat. előírásai között, hiszen az elektronikus okirat éppen elektronikus úton tett jognyilatkozatot tartalmaz, ennek megfelelően a minősített aláíráshoz fűződő jogszabályi vélelem az elektronikus közbeszerzési eljárás során tett jognyilatkozatok esetében nem érvényesül. Nincs viszont ellentmondás az Eat. 3. § (7) bekezdésének előírásával, amely rögzíti, hogy az adókötelezettség teljesítésének módját megállapító törvény kivételével az ügyfél részére az elektronikus aláírás felhasználása nem tehető kötelezővé.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, 1957. évi IV. törvény 3. § (4) bekezdése értelmében ügyfél az a magánszemélyjogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Itt térhetünk vissza arra a kérdésre, hogy az elektronikus közbeszerzés a polgári, illetve kereskedelmi jog, vagy a közigazgatási jog területéhez illeszkedik-e. A kérdést a jogalkotó egyértelműen megválaszolja, mikor az elektronikus aláírás elektronikus közbeszerzési eljárásban való alkalmazását kötelezővé teszi. Az ajánlattevő nem ügyfél,[2] tehát a közbeszerző közigazgatási szerv sem állam-
- 123/124 -
hatalmi minőségben vesz részt a jogviszonyban, hanem mellérendelt félként.
A rendelet további feltételeket, követelményeket támaszt az elektronikus dokumentumokkal és kommunikációval szemben. A közbeszerzési eljárás a Kbt. 7. §-a szerinti dokumentálása, és az eljárás előkészítésével, lefolytatásával, a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett iratok, dokumentumok megőrzési kötelezettségének teljesítése - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus úton is történhet. A Kbt. az ajánlatkérőket az általuk lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárás folyamatos, írásos, az előkészítéstől a kiválasztott ajánlattevővel megkötött szerződés teljesítéséig terjedő dokumentálására kötelezi. Az így keletkezett dokumentációt az eljárás lezárásától, illetve a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Amennyiben jogorvoslati eljárás indult, és az a megőrzésre előírt öt éven belül nem zárult le, a dokumentumokat a jogorvoslati eljárás jogerős befejezéséig kell őrizni. Az elektronikus közbeszerzés során a dokumentáció (vagy legalábbis annak jelentős része) elektronikus formában keletkezik. Az Eat. 4. § (3) bekezdése értelmében az elektronikus aláírással ellátott dokumentumok kinyomtatott változatához - a bizonyító erő tekintetében -nem ugyanazon joghatások fűződnek, mint magukhoz az elektronikusan létező dokumentumokhoz, így a közbeszerzési eljárással kapcsolatban felmerülő későbbi jogviták és az esetleges bizonyítási eljárások szempontjából különösen fontos, hogy a keletkezett dokumentáció elektronikus formában legyen megőrizve. A rendelet ennek megfelelően biztosítja az elektronikus megőrzés lehetőségét, utalva arra, hogy az archiválásra vonatkozó szabályokat külön jogszabály tartalmazza. Jelenleg ez a külön jogszabály még előkészítés alatt áll, így az archiválásra vonatkozó előírások az Eat.-ból, illetve az elektronikus számláról szóló 20/2004. (IV. 21.) PM rendeletből ismerhetők meg.
A közbeszerzési eljárásban papíralapú dokumentum formájában, kötelezően csatolandó igazolások, nyilatkozatok és egyéb iratok az elektronikus dokumentumok archiválására vonatkozó - jelenleg még nem létező - jogszabályban foglaltakon túl elektronikus út igénybevétele esetén akkor csatolhatók, ha azt az előírt tartalmi követelményeknek megfelelően, határidőn belül az azok benyújtására kötelezett, vagy annak képviselője elektronikus közokirat vagy magánokirat formájában, vagy közjegyző által hitelesített elektronikus másolat formájában nyújtja be.
A rendelkezés elsősorban az ajánlattevőkre vonatkozik, de mint látni fogjuk, a jogalkotó hasonló metódust követett a hirdetményt megküldő beszerző szervezet vonatkozásában is, annyi eltéréssel, hogy ott a minősített aláírással ellátott elektronikus irat elegendő. Felmerül a kérdés, hogy melyik bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző, vagy más hatóság állít ki ügykörén belül olyan elektronikus okiratot, amely a megszabott alakban, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Jelenleg igen kicsi a valószínűsége, hogy államhatalmi szervek ilyen okiratokat állítsanak ki, de vélhetően jelentősen megváltozik a helyzet az elektronikus cégeljárás teljes körű bevezetése, illetve az elektronikus közigazgatási szolgáltatások CLBPS-ben rögzített 4. szintjének elérése és széleskörű bevezetése után. 2004.július 1-től a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 137. § (3) - új - bekezdése értelmében a közjegyzők a másolatok hitelesítésére vonatkozó szabályokat alkalmazzák az okiratról, illetve az elektronikus úton vezetett adatbázisból a felügyeletük mellett elektronikus úton előállított, továbbá az elektronikus okiratról készített papíralapú másolat és kivonat hitelesítésére. A közjegyző az elektronikus úton készített másolatot és kivonatot minősített elektronikus aláírással látja el. Ennek megfelelően közjegyző által hitelesített, korábban materiális formában létezett okirat elektronikus formában történő benyújtásáról már lehet szó.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
