A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének Eljárásjogi Tanszékét vezető egyetemi docens asszonynak köszönhetően újabb művel gyarapodott a kánonjogi irodalom.[1] A szerző a doktori értekezése témáját a perjog területéről választotta, s a keresetlevél, mint az egyik legfontosabb eljárásjogi beadvány képezte a kutatásainak a tárgyát. Már a disszertáció bevezetéséből is nyilvánvalóvá válik, hogy a kánoni per fontosságának és szükségességének illetve az eljárás hatékonyabbá tételének a vizsgálata szervesen összekapcsolódik a peres eljárás megindulását elősegítő beadvány elemzésével.
A mű első fejezete a keresetlevél kialakulásának történetét tekinti át. Az olvasó megismerkedik a római jogi peres eljárás három formájával, a legis actiós, a formuláris és a cognitiós eljárással. Történetileg tovább haladva, a szerző itt tárgyalja a klasszikus, a trentói és a kodifikált egyházjog és a keresetlevél összefüggéseit is. A fejezet második része a keresettel és a keresetlevéllel kapcsolatos alapfogalmakat - a kereset alanya, címzettje, a keresethalmazat - tisztázza.
A következő fejezetben a kötet írója a kereset és a perindítás témakörét járja körül. A keresetjogi elméletek elemzése után a keresetek fajtáit határozza meg, majd a keresetváltoztatást és a keresetkiterjesztést a viszontkeresettel és a kifogásokkal együtt tárgyalja. Mint minden fejezet, ez is összefoglalással és a következtetések megfogalmazásával zárul. Meg kell említeni, hogy a mű első két része szintetizáló jellegű, de ez szükséges is, mert az olvasó csak így érti meg a harmadik szakasztól a keresetlevéllel kapcsolatos kánonjogi peres problémákat.
A harmadik fejezetben a keresetlevélnek a peres eljárásban betöltött szerepét elemzi a disszertáns. Betekintést nyer az olvasó a keresetlevélre vonatkozó általános szabályok közül a peralapító keresetlevél tartalmába, a különleges és a büntető perekben alkalmazott, az eljárás megindításához szükséges beadványok (keresetlevél, vádirat) formai és tartalmi elemeibe. Szintén itt kerülnek kifejtésre a keresetlevél benyújtásához fűződő joghatások, a keresetlevél elfogadásával és a visszautasításával kapcsolatos eljárások és a restitutio in integrum kérdéskörével összefüggő gondolatok.
A záró fejezetben a házassági perek sajátos keresetjogi problémáira helyezi a hangsúlyt a szerző. Bepillantást nyer az olvasó a házassági perek struktúrájába, a kontradikció nélkül is lefolytatható peres eljárásba. Hársfai Katalin figyelmet szentel a bíró illetékességével, illetve 3 házasság megtámadásával kapcsolatos érveknek és ellenérveknek. Nem hagyja figyelmen kívül a keresetlevél elfogadásával vagy visszautasításával kapcsolatos határozatok jogi természetének a vizsgálatát sem.
Erezhető, hogy a szerző otthonosan mozog a kánoni perjognak ezen a területén, mert a két utolsó fejezet tanulmányozása során szinte szárnyal az olvasó a szakavatott író kalauzolásával. A peres eljárásra jellemző dinamika jellemzi ezeket a részeket!
Végül összegzésként a Kánonjogi Posztgraduális Intézet egyetemi docens asszonya megfogalmazza de lege ferenda javaslatait. Véleménye szerint növelni kellene a keresetlevél jelentőségét a kánoni perben, mivel jelenleg ez a beadvány azt a fontos szerepet, amire "perbeli helye és tartalma predestinálja", nem tudja betölteni. Megítélése szerint a hatályos kánoni jogban, a perindítás által kiváltott anyagi és eljárásjogi hatásokat - a világi perjogokhoz hasonlóan - a keresetlevél benyújtásához kellene kapcsolni. Így a keresetlevél beadásakor, s nem az idézéskor vagy a perfelvételkor rögzülne a bíróság illetékessége, szakadna meg az elévülés és az elbirtoklás. Ezeket a joghatásokat a hiányosan benyújtott keresetlevél esetén is érdemes egy ideig fenntartani, ezért a szerző beillesztené a hiánypótlás intézményét a kánoni peres eljárásba. Az ajánlások között nem szerepel, de itt kell megjegyezni, hogy a bármilyen okból (alaptalan, a hiánypótlási felszólításnak nem megfelelő, az alperes halála miatt) elutasított keresetlevél természetesen nem válthatja ki a fenti joghatásokat, mivel ezekben az esetekben a keresetlevél benyújtásához fűződő anyagi és eljárásjogi joghatások elenyésznek. Garanciális szabályként kívánja továbbá beiktatni a kötet írója, hogy a keresetlevél - minden esetben történő - kézbesítése váltsa ki a perindítás joghatásait. Ez azért indokolt, mert így az alperes védekezési joga nem sérül, mivel lehetősége van megismerni a keresetlevél tartalmát, s így fel tud készülni a perre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
