A jogorvoslat új rendszertani elhelyezése a jogorvoslatról összeállított kérdésekkel és az azokra adott válaszokkal kerül bemutatásra. Az anyag kitér a jogorvoslati eljárásokba beépített új elemekre, valamint az új fogalmak bemutatására is. Az összeállítás a döntéssel szemben érkező jogorvoslati kérelem, illetve a hivatalbóli jogorvoslati eljárás során nyújt segítséget.
A "Közigazgatás és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020" a hatósági eljárásokra vonatkozó szabályozás irányát a korszerű ügyfélbarát eljárásrendben, az egyszerűbb eljárásokban, a rövidebb bruttó eljárási időtartamban és az eljárások túlszabályozottságának csökkentésében szabta meg.
Cél a jogalkalmazást segítő, az ügyfelek által is átlátható szervezeti rendszerben rövid eljárási idő alatt meghozott döntésekhez szükséges szervezeti struktúra és eljárási szabályok kialakítása, az ügyfélteher és eljárási költségek csökkentése, az erőforrások hatékony kihasználása, rugalmas, felkészült személyi állomány munkájával az ügyféli elégedettség növelése.
A bürokráciacsökkentés igényét a széttagolt szervezetek időnként elhúzódó eljárásai, az eljárási szabályok nem rendeltetésszerű használata (pl.: felfüggesztés, szünetelés, parttalan jogorvoslat mint klasszikus időhúzási eszköz az érdemi döntéshozatal, illetve a meghozott döntések végrehajtásának elkerülése érdekében) motiválta.
Szükségessé vált átláthatóan, gyorsabban, hatékonyabban működő szervezeti struktúrához (széttagolt szakigazgatási szervek helyett kormányhivatalba, járási hivatalba integrált feladatok, szervezetek) új eljárási szabályokat rendelni az anyagi és ügyviteli szabályozással terhelt, folyamatosan módosított, ezáltal nehezen áttekinthető közigazgatási eljárási kódex helyett.
Fenti célok végrehajtása nem járhat alapjogok korlátozásával, így az Alaptörvényben is rögzített jogorvoslati jogukat az eljáró hatóság döntésével, avagy mulasztásával közvetlenül érintett ügyfelek, érdekeltek a 2018. január 1-jén hatályba lépett általános közigazgatási eljárásrend és közigazgatási perrendtartás szerint gyakorolhatják. Nem előzmény nélküli a rendszertani módosítása a kérelemre induló jogorvoslatoknál a fellebbezés és a közigazgatási per közötti hangsúly változásának; hatósági statisztikai adatok támasztják alá, hogy az elsőfokú döntésekkel szemben átlagosan 0,33% volt a fellebbezések aránya, míg a másodfokon hozott döntésekkel szemben 20-25% közötti arányban éltek a bírósági felülvizsgálat lehetőségével. Az európai tendenciákhoz jobban igazodik a jogállamiság elvét szem előtt tartó, a nyilvánosság elvéből fakadó döntések átláthatóságát, megismerhetőségét biztosító, a közigazgatási szervezeten kívüli kiszámíthatóbb jogorvoslati rend. A jogalkotó közigazgatási per megindítása során lehetőséget biztosít az eljáró hatóságnak az önkorrekcióra azzal, hogy a jogsérelem orvosolható a közigazgatási per alatt is, természetesen nem elvonva a bíróság döntési jogkörét. Nem tartalmaz lényeges változást a hivatalból induló jogorvoslat szabályozása (másodfokon, illetve bíróság által el nem bírált, jogszabálysértő, egy éven belüli döntésnél egy ízben) azon túl, hogy az eljárási szabályok kikerültek a törvényből.
A jogorvoslatról összeállított kérdésekkel és azokra adott válaszokkal kerül bemutatásra a jogorvoslat új rendszertani elhelyezése (közigazgatási per elsődlegessége, semmiség Ptk. és Ákr. szerinti különbsége, döntés kijavítása, kiegészítése nem jogorvoslat), kitér az anyag a jogorvoslati eljárásokba beépített új elemekre (új semmisségi okok), új fogalmak (érdekelt, védirat, véglegesség, anyagi jogerőhatás) bemutatására. Mivel a hatósági eljárásnak eshetőleges szakasza a jogorvoslat, az összeállított anyag a döntéssel szemben érkező jogorvoslati kérelem, illetve hivatalbóli jogorvoslati eljárás során nyújt segítséget, ad támpontokat.
Az Ákr. IX. fejezete tartalmazza a jogorvoslatra vonatkozó szabályokat. A 111. § akként rendelkezik, hogy a törvény rendelkezéseit a fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az Ákr. többi fejezetében foglaltakat is alkalmazni kell a IX. fejezetben foglalt eltérésekkel. Vannak olyan szabályok, amelyek valamennyi eljárási szakaszra vonatkoznak, így például az alapelvek, az Ákr. hatályára vonatkozó rendelkezések, az alapvető rendelkezések, illetve az elsőfokú eljárás egyes szabályai. A hatósági ellenőrzésre vonatkozóan a VI. fejezetben ugyanezt a megoldást alkalmazza a jogalkotó, amikor a 98. §-ban úgy rendelkezik, hogy a hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A törvényjavaslat indokolása utal arra, hogy az Ákr. fenntartja a jogorvoslat Ket.-ben kialakított két fő fajtáját: az ügyféli aktivitást feltételező, kérelemre induló jogorvoslati eljárásokat és az ügyfél passzivitása mellett vagy akár az ügyfél akarata ellenében, hivatalból indított döntés-felülvizsgálati formát. Az Ákr. azonban a terminológiát módosítja: mindkét jogorvoslási formát jogorvoslatnak tekinti, csupán a kezdeményezésük mikéntje más, így a kérelemre induló jogorvoslati eljárásokat és a hivatalból induló jogorvoslati eljárásokat különbözteti meg.
A közigazgatási hatósági eljárásnak alábbi szakaszait különböztetjük meg: Alapeljárás vagy elsőfokú eljárás, amelynek funkciója az elsőfokú döntés előkészítése és meghozatala. Ez az eljárási szakasz minden hatósági aktus meghozatala során nélkülözhetetlen. Jogorvoslati szakasz, amely nem szükségszerű eleme az eljárásnak, csak akkor kerül rá sor, ha a döntést az ügyfél, illetve az, akire a döntés rendelkezést tartalmaz, jogorvoslati kérelemmel megtámadja, vagy ha a döntést jogszabálysértés megszüntetése érdekében hivatalból felülvizsgálják.
Az Ákr. 113. § (1) bekezdése a közigazgatási pert és a fellebbezési eljárást jelöli meg. A kérelemre induló jogorvoslati eljárások közös jellemzője egyrészt, hogy alanyi jog, hogy a jogorvoslati kérelmet az arra jogosult bíróság vagy hatóság érdemben elbírálja, másrészt felülvizsgálatá-
- 20/21 -
nak eredményét akkor is döntésbe foglalja, ha a jogorvoslati kérelemben foglaltaknak nem ad helyt, harmadrészt ugyanakkor a jogorvoslathoz való jog nem korlátlan, hanem kötött. Kötött a jogorvoslatok rendje, jogorvoslati kérelem tárgya, benyújtásának határideje, valamint az elbírálásukra jogosult fórumok köre tekintetében is.
Az Ákr.-ben az elsődleges jogorvoslat a 113. § (1) bek. a) pontban szabályozott közigazgatási per.
2018. január 1-jétől az Ákr. és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) tartalmazza a közigazgatási per alapvető szabályait.
Az Ákr. csak a legfontosabb, a közigazgatási hatósági eljárás szempontjából jelentős kérdéseket és az Ákr. és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény közti kapcsolódási pontokat - a jogorvoslat igénybevételének lehetőségét, hogy mit tehet a döntést hozó hatóság a keresetlevél alapján - részletezi.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
