A Gt. rendelkezése szerint a cégbíróság tőkeleszállítást elrendelő határozatának kézhezvételét követően az igazgatóság köteles kétszer harminc napos időközökkel felhívást közzétenni a Gt. 262. §-ában írt szabályok szerint a hitelezők számára. A jogorvoslati (fellebbezési) lehetőségre figyelemmel e kötelezettség értelemszerűen csakis a jogerős határozatra vonatkozhat. A határozat jogerőre emelkedését követően tehát jogszabályi határidő hiányában nyomban (haladéktalanul) intézkedni kell a közzététel iránt. A hitelezői igénybejelentésre nyitva álló, a második közzétételt követő harminc napos határidő jogvesztő. Ha a társaság (igazgatóság; vezérigazgató) a hitelező biztosítéknyújtása iránti igényét elutasítja, a hitelező az elutasítás kézhezvételét követő nyolc napon belül a cégbírósághoz fordulhat e társasági határozat felülvizsgálata iránt. Bár a jogszabály e tekintetben rendelkezést nem tartalmaz, nyilvánvaló, ha a társaság (igazgatóság; vezérigazgató) a hitelezői igénybejelentésre az ésszerű, elvárható határidőn belül nem válaszol, úgy e hallgatást tartalmában elutasításnak kell tekinteni, s ilyen esetben is biztosítani kell a hitelező számára a cégbírósághoz fordulás lehetőségét. [Ellenkező esetben a válasz nélkül hagyott hitelező hátrányosabb helyzetbe kerülne azzal a hitelezővel szemben, aki alakszerű (írásos) határozatot kapott.]
A hitelezői kérelmet a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás szabályai szerint bírálja el, az ilyen eljárás tehát kétpólusú, kontradiktórius eljárás, a hitelezői kérelmet a Ctv. 53. § (2) bekezdésében írtak szerint észrevételezésre meg kell küldeni a társaságnak. Amennyiben a kérelem alaptalannak bizonyul, a cégbíróság a társaság határozatát helybenhagyja, (a hitelezői kérelmet elutasítja), megalapozott kérelem esetén pedig a határozatot megváltoztatja és kötelezi a társaságot biztosítéknyújtásra. A cégbíróság határozatával szemben fellebbezésnek van helye, fellebbezési jogosultság természetszerűleg a hitelezőt, mint kérelmezőt, és a társaságot, mint ellenérdekű kérelmezettet is egyaránt megilleti.
A tőkeleszállítás azon eseteiben, amelyeknél a hitelezői felhívásra és a biztosítéknyújtásra vonatkozó, a Gt. 262. §-ában írt szabályok alkalmazandók, a társaság a felhívást és a biztosítéknyújtásra vonatkozó esetleges eljárás lefolytatását követően haladéktalanul köteles jogi képviselővel szabályszerű változásbejegyzési kérelmet benyújtani a cégbírósághoz az alaptőke-leszállítás bejegyzése iránt, eljárási illeték lerovása, közzétételi díj megfizetése mellett. A kérelemhez mellékelni kell a hitelezői felhívást tartalmazó lappéldány-kivonatokat, igazolást arra nézve, hogy a biztosítéknyújtás az arra jogosult hitelezőknek megtörtént (- értelemszerűen így kell eljárni akkor is, ha a biztosíték nyújtására cégbírósági határozat alapján került sor -), illetve az igazgatóság (vezérigazgató) nemleges nyilatkozatát, amennyiben hitelezői igényt nem jelentettek be. Ugyancsak csatolni kell a kérelemhez a Ctv. rendelkezéseinek megfelelően az ellenjegyzéssel ellátott, egységes szerkezetű (hatályosított) létesítő okiratot is, valamint a jogi képviselő meghatalmazását.
Amennyiben a Gt. 262/A. §-ában írt rendelkezések szerint a hitelezői felhívás és biztosítéknyújtás szabályai nem alkalmazandók, a társaságnak az elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően már csak a tőkeleszállítás bejegyzése iránti kérelem benyújtása tekintetében van intézkedési kötelezettsége. A kérelmet szabályszerűen, változásbejegyzési kérelem nyomtatványon, illeték lerovása, közzétételi költségtérítés megfizetése mellett, meghatalmazott jogi képviselő útján kell benyújtani, s ugyancsak mellékelni kell az ellenjegyzett, egységes szerkezetű létesítő okiratot, s a jogi képviselő meghatalmazását.
Az alaptőke-leszállítás végrehajtására annak cégbejegyzését követően kerülhet sor, nyomdai előállítású részvények esetében a 263. §-ban írt szabályok szerint, míg dematerializált részvények esetében az értékpapír számlákon történő átírással (módosítással). (Ismét megjegyzendő, hogy a Tpt. 6. §-a és 408. §-a szerint legkésőbb 2004. december 31-éig valamennyi nyilvánosan működő részvénytársaság nyomdai részvényeit köteles volt dematerializált részvényekké átalakítani.)
A nyomdai részvények esetében a tőkeleszállítás lebélyegzéssel, cserével, illetve a részvények számának csökkentésével valósulhat meg, értelemszerűen az egyes leszállítási "fajták" sajátosságait és a cégbírósági határozatban foglaltakat is figyelembe véve. Így például nyilvánvaló, hogy saját részvénybevonás esetén sem lebélyegzés, sem csere nem történik, csupán a részvényszám csökkentése, és ugyanez a helyzet visszaváltható részvények esetében is.
Amennyiben a leszállítás tőkekivonással jár együtt, visszafizetésre is csak a tőkeleszállítás bejegyzését követően kerülhet sor. ■
Visszaugrás
