Új jogdíjat szedne a kábelszolgáltatóktól a DIGITALFILM Egyesület. Nagy a valószínűsége, hogy az Artisjus és a Filmjus mellett egy új, a szerzők érdekeit képviselő közös jogkezelő is megjelenhet Magyarországon DIGITALFILM Egyesület néven. Az SZTNH már vizsgálja az indulás feltételeinek való megfelelést. Amennyiben a közös jogkezelő működését engedélyezi a hatóság, a korábban benyújtott tarifatáblázat alapján a kábelszolgáltatóknak csatorna- és előfizetőszám alapján kellene jogdíjat fizetniük. A hazai szerzői jogi életben évek óta jelen lévő DIGITALFILM a kábelszolgáltatóktól szedné a jogdíjat, amelynek mértéke csatornánként és előfizetőnként 2-4 forint lenne. Az SZTNH-val folytatott korábbi egyeztetések alapján évi 6,5-7 milliárd forint bevételre számít az egyesület, melynek jelentős részét természetesen továbbítaná a szerzői jogi jogosultaknak. Az újabb közös jogkezelő megjelenése egyúttal aggályos is, hiszen a kábelszolgáltatók az Artisjusnak és a Filmjusnak már fizetnek jogdíjakat, így felmerül a kérdés, hogy a DIGITALFILM jogosult-e ugyanazon a jogcímen jogdíjat szedni. Az SZTNH jóváhagyása esetén nehéz helyzetbe kerülhetnek a kábelszolgáltatók és közvetve az előfizetők, hiszen ha a terjesztők nem tudják levonni a jogdíjat a tévécsatornáknak fizetett műsortovábbítási díjakból, a fejlesztésekre fordítandó összegek csökkentésére, vagy akár a díj előfizetőkre történő áthárítására kényszerülhetnek. (hwsw.hu - http://www.hwsw.hu/hirek/54953/jogdij-tevecsatorna-tv-digitalfilm-teveszolgaltato-filmjus-artisjus.html)
Elkészült az adatvédelmi rendelet végleges változata. A Bizottság, a Tanács és a Parlament hármas egyeztetése (trilogue) nyomán elkészült a rendelet végleges szövege. A reformkezdeményezést még az előző Bizottság indította el 2012-ben, de az uniós csúcsszervek közötti egyetértés mostanra született meg. Az elfogadott szabályozás két fő elemből áll: az általános adatvédelmi rendeletből (General Data Protection Regulation, GDPR), illetve az új adatvédelmi irányelvből (Data Protection Directive, DPD), amely a rendőrség és a bűnüldöző szervek adathozzáférését szabályozza, továbbá megteremti a lehetőséget a tagállami hatóságok közötti hatékonyabb adatmegosztásra és adatigénylésre. A végleges szabályozás kihirdetésétől (amelyre várhatóan 2016 első negyedévében kerül sor) számítva a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy azt saját jogrendszerükbe is átültessék. Míg az irányelv esetén szükség lesz tagállami jogba való implementálásra, a rendelet esetében a közvetlen alkalmazhatóság szabályai fognak érvényesülni. (hwsw.hu - http://www.hwsw.hu/hirek/54917/eu-adatvedelem-szabalyozas-keretrendszer.html)
Elkészült az első átfogó Uniós hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv végleges tervezete. A kritikus infrastruktúrák üzemeltetőire vonatkozó szabályok egységesek lesznek, különös figyelmet fordítva a biztonsági incidensek bejelentésére. Az irányelv hatályba lépését követően a kritikus infrastruktúrák (energiaszektor, szállítás, bankok, pénzügyi szolgáltatók, egészségügy, vízellátók) üzemeltetőire közel azonos tartalmú, IT-biztonsággal kapcsolatos megfelelőségi szabályok fognak vonatkozni. Az üzemeltetőknek a jövőben biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatások komoly támadásoknak is ellenálljanak. Ennek ellenőrzéséről még folynak az egyeztetések a felek között, de szakértők szerint az irányelv részét fogja képezni egy audit keretrendszer is, melynek részleteit a tagállamok saját maguk határozhatják meg. A tagállamok saját hatáskörben dönthetnek majd arról is, hogy mely szolgáltatások és üzemeltetők számítanak kritikusnak. Az irányelv gyakorlati implementációját egy ún. stratégiai együttműködési csoport fogja segíteni, valamint minden tagállamnak létre kell hoznia egy IT-biztonsági incidenseket kezelő csapatot (Computer Security Incidents Response Team, CSIRT) is az ilyen típusú események állami szintű kezelésére. (hwsw.hu - http://www.hwsw.hu/hirek/54890/europai-unio-kiberbiztonsag-szabalyozas-csirt.html)
Két éven belül megszűnnek a roamingdíjak az Európai Unióban. Az Európai Parlament elfogadta azt a jogszabálycsomagot, amely az Unión belül megszünteti a roamingdíjakat és amelyben meghatározták a netsemlegesség szabályait. A díjak két fázisban fognak megszűnni. 2016. április 30-tól egy perc beszélgetés és egy megabyte adatforgalom legfeljebb öt centbe fog kerülni, SMS-enként pedig legfeljebb két centet kérhet el a szolgáltató. 2017. június 15-től ezek a díjak is megszűnnek. A szolgáltatóknak ez egyértelműen bevételkiesés, de kiskaput jelenthet a számukra annak bizonyítása, hogy a roamingdíjak megszűnésével kapcsolatos, újonnan felmerülő költségeket nem tudják fedezni, ezért a belföldi tarifákat kellene emelniük. Ebben az esetben a tagállami hírközlési hatóság engedélyt adhat roamingdíjak felszámítására, legfeljebb a jelenlegi összeggel azonos értékben. A netsemlegességet illetően a csomag célja az internetszolgáltatók által a különféle szolgáltatások közötti különbségtétel megakadályozása, amelynek következtében lehetőségük lenne bizonyos tartalmak, appok, vagy szolgáltatások blokkolására vagy lassítására a feladó és fogadó féltől függően. Ettől függetlenül a szolgáltatóknak lehetőségük lesz arra, hogy egyes szolgáltatások igénybevételéhez gyorsabb internetkapcsolatot kínáljanak azzal a feltétellel, hogy az internetszolgáltatás általános minősége ezáltal nem romlik. Ezen-felül az ügyfeleket tájékoztatni kell a hirdetésben szereplő értékkel szembeni tény-leges le- és feltöltési sávszélességről. Jelentős mértékű eltérés esetén az ügyfél kompenzációra, kárpótlásra jogosult, de akár a szerződést is felmondhatja. (sg.hu - https://sg.hu/cikkek/115485/elfogadtak-az-unios-netsemlegessegi-szabalyokat)
A német országgyűlésben a nagykoalíció megszavazta a telekommunikációs információk megőrzéséről szóló új törvényt. A Német Alkotmánybíróság ezt megelőzően már két alkalommal is megsemmisítette a parlament által elfogadott hasonló jogszabályokat, mindez azonban nem zavarta a CDU/CSU és az SPD képviselőit és elfogadták az új törvényt, amely elsősorban a távközlési szolgáltatókra ró komoly terheket. A jogszabály alapján a telekommunikációs vállalatoknak és az internetszolgáltatóknak minden előfizető adatait tárolniuk kell, függetlenül attól, hogy kapcsolatba hozhatók-e bármilyen bűncselekménnyel. Az adatmegőrzés ideje tíz hét lesz. Az adatok köréhez tartoznak a hívott telefonszámok, az SMS-ek tartalma és a használt IP-címek egyaránt. A mobilszolgáltatások információit négy héten keresztül kell tárolni. Az e-mailek tartalma nem kerül rögzítésre. A parlament úgy döntött, hogy a törvényt, valamint annak alkalmazhatóságát később, gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva fogják kiértékelni. A koalíció szerint a törvény összhangban van a Német Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bíróságának korábbi döntéseivel, ajánlásaival. Szakmai szervezetek ugyanakkor kritizálják a jogszabály elfogadásának körülményeit: egyrészt a kívánt nyomozati sikerek nem feltétlenül teszik jogossá az állampolgárok életébe történő ilyen mértékű beavatkozást, másrészt a törvény elfogadását nem előzte meg megfelelő szakmai párbeszéd. (sg.hu - https://sg.hu/cikkek/115316/nemetorszag-harmadszor-is-jon-a-tavkozlesi-adattarolas)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
