Az Alkotmányt módosító 2003. évi LXI. törvény változtatott a választójog alkotmányos szabályain. Az EU csatlakozással hatályba lépett szöveg az országgyűlési választások tekintetében már nem írja elő azt a feltételt, hogy a választás napján az ország területén kell tartózkodni: "A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.". [Alkotmány 70. § (1) bek.] Az Európai Parlament tagjainak választásán ugyan biztosítva van a külképviseleteken való szavazás, az országgyűlési választásokra vonatkozóan viszont csak ideiglenes szabályok születtek, amelyeket 2006. március 31-e után már nem lehet alkalmazni. Tehát hosszú távon nincs lehetővé téve az, hogy külföldön tartózkodó állampolgár szavazhasson.
Az országgyűlési választásokon igazolással szavazhatnak azok, akik lakóhelyüktől távol, de belföldön tartózkodnak. A lakóhelytől távol történő szavazás fogalmába azonban a külföldi szavazás is beletartozik, semmi sem indokolja ugyanis az ott tartózkodó állampolgárok ebből való kizárását. A távollét esetén való szavazásra többféle megoldás ismert: a postai levél útján, a meghatalmazott útján való szavazás, a külképviseleteken történő szavazás, az igazolással való szavazás, a mozgóurnás szavazás, de ide tartozik még a telefonon, illetve az elektronikus módon történő szavazás is.
Az európai választásokon alkalmazott külképviseleti szavazás mellett megfontolandó lehet más módszerek követése is, mert lehet, hogy elősegíthetik a választások könnyebb lebonyolítását vagy a választópolgárok fokozottabb részvételét is. Ilyen lehet a postai levél útján való szavazás, aminek alkalmazása már többször is felmerült Magyarországon. Vizsgálatomat azonban nem csupán a külföldön, hanem a belföldi szavazásra is összpontosítom.
Postai levél útján való szavazás esetén a választópolgár valamilyen oknál fogva nem tud megjelenni a szavazókörben, nem tud élni választójogával, és számára lehetővé teszik ezt a szavazólap postai levél útján történő elküldésével.
Magyarországon már többször felvetődött ennek a szavazási módnak az alkalmazási lehetősége. Először a választási eljárási törvény előkészítő munkálatai során (1995-96), azután a Választási Rendszer Reformját Előkészítő Eseti Bizottság (1999-2001) ülésein, legutóbb pedig az európai parlamenti választások magyar szabályairól szóló egyeztetéseken (2002-2003). Az 1995-ös előkészítő munkálatok során készült egy konkrét szövegjavaslat1, a 2003-as egyeztetéseken pedig egy törvényjavaslat-tervezet2. Törvény nem lett belőlük, mivel a pártok között az elfogadásához szükséges egyetértés hiányzott.
A postai szavazásban mintának Nyugat-Európát és az Egyesült Államokat tekintették. Előnye, hogy lehetővé tenné a külföldön tartózkodó, és Magyarországon tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárok, pl. magyar diplomaták, katonatisztek, munkavállalási engedéllyel rendelkezők szavazását. Emellett olyan választási intézmények, amelyek esetenként bizalmatlanságra adtak okot (igazolással szavazás, mozgóurnás szavazás), kiiktathatók lennének. Az igazolással szavazás esetén a nyilvántartás, a névjegyzékek többszöri ellenőrzése komoly adminisztratív terhet jelent, a moz-góurnás szavazás pedig gyakran adott okot gyanúsítgatásokra, illetőleg a titkos szavazás körülményei problémásak voltak.3 A mozgóurnás szavazásnál a törvényességi feltételek betartása sem minden esetben vezetett megfelelő eredményre, s úgy látták, hogy szabályainak nagyobb fokú garanciákkal kellene rendelkezniük. Emellett radikálisan csökkenthető lenne a többször szavazás ellenőrzésével járó adminisztratív munkateher.4
Ahhoz, hogy megtudjuk, hogy valójában fennállnak-e ezek a pozitív hatások, meg kell vizsgálnunk azt, hogy a postai úton való szavazás hogyan valósul meg. Ehhez az 1995-ös és a 2003-as tervezeteket, illetve a külföldi példák közül a német, a svéd és a brit megoldást hívom segítségül.
Az 1995-ös tervezet a postai szavazás alkalmazását két esetben engedte volna meg. A választás napján a mozgásában gátolt vagy a lakóhelyüktől távol tartózkodó választópolgárok élhetnek vele.5 Láthatjuk, hogy az első eset a mai mozgóurnás, a második pedig az igazolással szavazás intézményét helyettesítené, és még a külföldön tartózkodók számára is biztosítaná a szavazást.
A 2003-as tervezet viszont tágabban fogalmaz: "Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tud megjelenni a szavazóhelyiségben, levél útján szavazhat.". (27. §) Ez jobb megoldást biztosít, hiszen a mozgásban való korlátozottságnál tágabb kört érint, beletartozik az országon belüli és azon kívüli lakóhelytől való távollét is, pl. lakóhelyen kívüli munka vagy tanulás, külföldön tartózkodás (pl. külföldi munka, ösztöndíj), a mozgáskorlátozott, mozgásképtelen személyek esete; akik betegség miatt egészségügyi intézményben tartózkodnak, és a büntetés-végrehajtási intézetekben nem jogerősen fogva tartottak. Emellett a szabadidő eltöltésének számtalan variációja képzelhető el, ami okot adhat a távollétre.
Mely választásokon élhet ezzel a lehetőséggel a választópolgár? Nagy-Britanniában minden választás esetén alkalmazható, különösen, ha külföldön tartózkodik.6 A svéd választási törvény szerint is mind a parlamenti, mind a helyhatósági, mind pedig az európai parlamenti választásokon is alkalmazható. (9. fejezet 3. szakasz) Az 1995-ös magyar tervezetre is igaz ez, hiszen a választási eljárási törvény (a továbbiakban: Ve.) az általános részébe helyezte volna a postai szavazásról szóló szabályokat. A 2003-as tervezetben ezt már az önkormányzati választásokra nem terjesztette ki, hiszen a Ve. országgyűlési választásokról szóló fejezetében az igazolással szavazásról szóló rendelkezések helyébe kerülnek a levél útján szavazók névjegyzékébe való felvételről szóló szabályok, s nem a Ve. általános részébe. Ehhez igazodik az önkormányzati választásról szóló fejezet, ami továbbra is mozgóurnás szavazást biztosít a mozgásában gátolt választópolgár szavazása érdekében.
Mi lehet az oka annak, hogy a postai szavazást az önkormányzati választásokon nem akarták alkalmazni? A 2002-es alkotmánymódosítás részben választ adhat erre: "A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen". [Alkotmány 70. § (2) bek.] Tehát a szavazáshoz itt feltétel az ország területén való tartózkodás.
Felvetődhet az a kérdés, hogy postai szavazást ettől még lehetne biztosítani azoknak, akik az ország területén belül, de a lakóhelyüktől távol szeretnének szavazni. A különbségtételt viszont az indokolja, hogy az önkormányzati választás megkövetel egyfajta településhez kötődést. Jelenleg ezt támasztja alá az is, hogy ezen igazolással csak a lakóhelyén kívüli tartózkodási helyén szavazhat a választópolgár, de ekkor is csak a tartózkodási hely szerinti jelöltekre. Ebben az esetben viszont nyugodtan alkalmazni lehetne az igazolással szavazás helyett a levélben való szavazást, hisz nincs semmi indoka mellőzésének.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
