A Magyar Köztársaság legfelsőbb Bírósága Közjegyzői Fegyelmi Bírósága Dr. B. A. közjegyző fegyelmi ügyében az elsőfokú Fegyelmi Bíróság határozata ellen az eljárás alá vont közjegyző által benyújtott fellebbezés folytán, tárgyalás alapján, határozatában az elsőfokú Fegyelmi Bíróság által hozott határozatot helybenhagyta.
Az indokolásból:
A területi közjegyzői kamara elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezett Dr. B. A. közjegyző ellen, mert vagyonnyilatkozatát a 2001. évi CII. törvényben meghatározott 2002. március 22-i határidő helyett csak 2002. április 9-én terjesztette elő és késedelmét nem mentette ki.
Az elsőfokú Fegyelmi Bíróság határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont közjegyző a 2001. évi CII. törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét vétkesen megszegte és ezért őt figyelmeztetés fegyelmi büntetésben részesítette.
A határozat ellen a közjegyző fellebbezett. Késedelmét nem vitatta, csak azt sérelmezte, hogy a fegyelmi bíróság megemlítette ugyan, de nem értékelte az általa felhozott méltányolandó személyes körülményeket. A vagyonnyilatkozatból is kitűnően a tulajdonában más megyében elhelyezkedő ingatlanok állnak, melyek adatainak beszerzése - figyelemmel betegségére és orvosi kezelésére is - nehézségekbe ütközött és ez okozta a késedelmet. Erre tekintettel az elsőfokú határozat megváltoztatását és a fegyelmi büntetés kiszabásának mellőzését kérte a Ktv. 71. §-ára hivatkozással, mely lehetővé teszi a fegyelmi büntetés kiszabásának mellőzését, ha a vétkesség enyhébb fokú és kötelezettségszegés nem jár vagy csekély mértékben jár következménnyel.
A fellebbezés nem alapos.
Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló 2001. évi CII. törvény módosította a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény egyes rendelkezéseit. A 17. § (1) bekezdés g) pontja szerint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése a közjegyzővé történő kinevezés feltétele, míg a 7. § (5) bekezdés szerint a közjegyzőnek kinevezésekor, majd azt követően három évente kell vagyonnyilatkozatot tennie. A 48. § e) pontja a területi elnökség feladatkörébe sorolta a közjegyző vagyonnyilatkozatának nyilvántartását és ellenőrzését, illetve a hivatalvesztést kimondó eljárás kezdeményezését a Közjegyzői Fegyelmi Bíróságnál, ha a közjegyző vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a nyilatkozatban szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.
A 2001. évi CII. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a nyilatkozattételre kötelezetteknek a törvény 2001. december 24-ei hatálybalépését követő kilencven napon belül kell első alkalommal vagyonnyilatkozatukat megtenniük. Az eljárás alá vont közjegyző ennek a kötelezettségének nem tett eleget, mulasztásának tényét nem vitatta.
A Ktv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az a közjegyző, aki a más jogszabályban meghatározott kötelezettségét vétkesen megszegi, vagy elmulasztja.
Nem vitás, hogy az eljárás alá vont közjegyző az előzőekben már hivatkozott 2001. évi CII. törvényben előírt kötelezettségét megszegte azzal, hogy vagyonnyilatkozatát nem határidőben adta le. Fellebbezésében lényegében a vétkességét vitatta. Arra hivatkozott, hogy a vagyonbevallásban feltüntetendő ingatlanok más megyében vannak és betegsége akadályozta azok adatainak beszerzésében.
Az eljárás alá vont közjegyző vétlenségének bizonyítására az általa hivatkozottak nem alkalmasak. A csatolt orvosi igazolás kizárólag azt bizonyítja, hogy 2002. március hónapban orvosi kezelés alatt állt. Önmagában az orvosi kezelés nem bizonyít olyan betegséget, vagy helyhez kötött állapotot, mely a földhivatali adatok beszerzését akadályozta volna figyelemmel arra is, hogy ahhoz a személyes ügyintézés sem feltétlenül szükséges.
Nem lett volna akadálya annak sem, hogy a közjegyző a földhivatalnál nyilvántartott adatok nélkül adjon számot vagyonáról.
A fentiek alapján az eljárás alá vont közjegyző vétkes kötelezettségszegése megállapítható. Helytállóan állapította meg tehát az elsőfokú Fegyelmi Bíróság azt, hogy a közjegyző fegyelmi vétséget követett el.
Nem tévedett akkor sem, amikor a közjegyzővel szemben a Ktv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján figyelmeztetés fegyelmi büntetést szabott ki. A 2001. évi CII. törvény 6. § (3) bekezdésével módosított Ktv. 22. § k) pontja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásához a hivatalvesztés fegyelmi büntetést fűzi. Ezért a másodfokú Fegyelmi Bíróság álláspontja szerint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a legenyhébb fegyelmi büntetés, a figyelmeztetés alkalmazása mindenképpen indokolt.
A másodfokú Fegyelmi Bíróság az eljárás alá vont közjegyző által megjelölt Ktv. 71. §-ában foglaltak alkalmazására nem látott lehetőséget, mert a vétkesség valóban enyhébb fokú, azonban a kötelezettségszegés a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség késedelmes teljesítésével megvalósult.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság Közjegyzői Fegyelmi Bírósága a Ktv. 102. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú Fegyelmi Bíróság határozatát helybenhagyta. ■
Visszaugrás
