Idén az a hatalmas megtiszteltetés érte a magyar közjegyzőséget, hogy a 2004-ben és azt követően az Európai Unióhoz csatlakozott - Málta és Ciprus kivételével közép- és keleteurópai - tagállamok (13 ország) közül elsőként adhat az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (közismertebb nevén a CNUE), és ezzel az európai közjegyzőség számára alelnököt, dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke személyében. Számos körlevélben és cikkben bukkant már fel az európai közjegyzői szervezet neve, azonban mélyebben még nem került ismertetésre, hogy mi is valójában maga a CNUE. Írásomban az európai közjegyzői együttműködés és a szervezet kialakulásának történetét, működését, európai és nemzetközi szinten elért eredményeit és vívmányait igyekszem összefoglalni, és azt, hogy mi vár ránk a 2020-as alelnöki, illetve az azt követő elnöki évünkben. Emellett megismerkedhet az Olvasó azzal a két szervezettel is, melyek nem léteznének a CNUE nélkül és melyek nélkül a CNUE sem lenne ugyanaz, mint ma. Ez a két szervezet a Végrendeleti Nyilvántartások Európai Hálózatának Egyesülete (ismertebb nevén az ARERT) és az Európai Közjegyzői Hálózat. A tanulmány az elmúlt 10 év során szerzett ismereteim és gyakorlati tapasztalataim felhasználásával készült.
A CNUE elnevezés a szervezet francia nevéből kialakított mozaikszó: Conseil des Notariats de l'Union Européenne, azaz az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa. A szervezetnek két hivatalos munkanyelve van, melyek közül az egyik az angol, a másik a francia. Ennek megfelelően a CNUE hivatalos angol névvel is rendelkezik (Council of the Notariats of the European Union), mozaikszó formájában ez az elnevezés azonban nem használatos.
- 5/6 -
A közjegyzőség európai szervezete nem keverendő össze a közjegyzői világszervezettel, a római székhelyű, 1948-ban alapított UINL[1]-lel (UINL: Union Internationale du Notariat Latin/International Union of Latin Notaries/Union Internacional del Notariado Latino; magyarul: a Latin Típusú Közjegyzőség Nemzetközi Uniója). A világszervezetnek jelenleg 4 kontinens 89 közjegyzősége (köztük a Magyar Országos Közjegyzői Kamara) a tagja. Misszióját és prioritásait tekintve különbözik a CNUE-tól, azonban a két szervezet kapcsolatát szoros együttműködés jellemzi (az UINL mindenkori elnöke például rendszeres résztvevője a CNUE nyári Közgyűlésének).
A CNUE székhelye megalakulásától kezdve az "Európai Unió fővárosa", az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament székhelye, Brüsszel. Az EU intézményekkel és más hasonló érdekképviseleti szervekkel történő hatékony együttműködés és kapcsolattartás érdekében a CNUE irodája a belga főváros Európai Negyedében található.
A CNUE a belga jog alatt működő önálló jogi személy, szervezeti formája "nonprofit egyesület" (franciául ASBL: association sans but lucratif; flamandul: VZW - vereniging zonder winstoogmerk[2]). A szervezet mai formájában (eltérő névvel) 2002-ben alakult meg, belga közjegyzői okiratban, bejegyzésére a rákövetkező évben került sor. Célja a latin-típusú közjegyzői tevékenység fejlesztése Európában, tagjai közös álláspontjának ismertetése az EU intézményeivel (érdekképviseleti és lobbitevékenység), a tagok közti együttműködés szorosra fűzése, szakmapolitikai tevékenységük harmonizálása, az európai közjegyzőséget érintő adatok gyűjtése, cseréje, közlése, valamint tanulmányok készítése és szakmai kutatások lefolytatása. Fontos megjegyezni, hogy a CNUE nem válaszol külső (állampolgároktól vagy vállalkozásoktól származó) megkeresésekre, azokat minden esetben az illetékes nemzeti kamarák részére továbbítja.
A CNUE tagjai az egyes országok közjegyzői kamarái, mely tagok jelenleg két kategóriába sorolhatók. A EU tagállamok csatlakozott kamarái a CNUE rendes tagjainak (membre/ member) minősülnek. Megfigyelő tagként (membre observateur/observer member) azon országok kamarái vehetnek részt a szervezet működésében, melyek még nem tagjai az Európai Uniónak, de már tagjelölt státusszal bírnak. Lényeges feltétel ezen kívül, hogy az adott közjegyzőségnek - csakúgy, mint a rendes tagok esetében - latin típusúnak kell lennie. Országuk csatlakozási szerződéseinek hatályba lépését követően ezen kamarák státusza automatikusan rendes tagságra változik (2004. május 1. előtt megfigyelő státusszal rendelkezett a Magyar Országos Közjegyzői Kamara is).
A CNUE ma 22 rendes taggal rendelkezik (a rendes tagok listáját a lejjebb található táblázat tartalmazza). A létszám furcsának tűnhet, mivel maga az Európai Unió 27 tagállammal rendelkezik. Ennek magyarázata az európai jogrendszerek és közjegyzői rendszerek közti különbségekben található. Írországban, bár létezik közjegyzőség, az nem a kontinensen ismert latin típusú, hanem az angolszász "notary public", eltérő tevékeny-
- 6/7 -
ségi körökkel. Svédországban, bár hivatalosan létezik a közjegyzőség (notar) intézménye, az egy rendkívül specifikus, a kontinentális típustól eltérő skandináv hivatásrendet takar. Finnországban a közjegyzői feladatokat önkormányzati tisztségviselők (maistraatti) látják el. Cipruson csupán hitelesítési feladatokat ellátó, ún. hitelesítési tisztviselők (certifying officer) működnek, Dániában pedig egyáltalán nem található olyan szerv vagy hivatásrend, mely a kontinentális közjegyzőségnek megfeleltethető lenne, emellett Dánia az Európai Unió bel- és igazságügyi együttműködésben sem vesz részt. Rövid említést érdemel a február 1-jei Brexitet követően már nem EU-tag Egyesült Királyság is. A szigetországban kétféle közjegyzőség létezik (a notary public-ok és a kizárólag Londonban tevékenykedő scrivenerek). A két közjegyzői típus közti különbség magyarázata nélkül egyértelműen megállapítható, hogy azok (az írekhez hasonlóan) angolszász típusúak, ennek következtében az EU elhagyását megelőzően sem voltak tagjai a CNUE-nak.
Bár a szervezet Alapszabálya lehetővé tenné más tagállamok közjegyzőségeinek közvetlen (a megfigyelő jogállású periódus kihagyásával történő) csatlakozását (melyhez a Közgyűlésen szavazati joggal rendelkező tagok 4/5-ének jóváhagyására lenne szükség), erre kizárólag két esetben kerülhetne sor: amennyiben a fenti államok valamelyikében latin-típusú közjegyzőség kerülne bevezetésre, vagy akkor, ha valamely, már latin-típusú közjegyzőséggel rendelkező ország (pl. Andorra, Monaco, Svájc vagy San Marino) csatlakozna az Európai Unióhoz. (Az Alapszabály alapján lehetőség van bármely tag kizárására is - szintén 4/5-ös többséggel - amennyiben az adott tag rendszeresen megszegi az Alapszabályban, illetve a szervezet Belső Szabályzatában meghatározott kötelességeit [pl. éves tagdíjfizetés], illetve ha bármely okból már nem minősül latin-típusú közjegyzőségnek. A CNUE története során eddig sem kizárásra, sem pedig annak kezdeményezésére nem került sor.)
A CNUE 4 megfigyelő státuszú taggal rendelkezik. Ezek a következő országok közjegyzői kamarái (csatlakozási sorrendben): Törökország, Szerbia, Montenegró és Észak-Macedónia. A megfigyelő státusz elnyerése a közgyűlési szavazatok 3/4-ének megszerzéséhez kötött (kizárásukra - melyre a szervezet történetében még szintén nem került sor - ugyanezen szavazati arány az irányadó). A megfigyelők jogosultak részt venni a CNUE nyári Közgyűlésén (meghívás alapján további Közgyűlésein is), tanácskozási joggal igen, szavazati joggal azonban nem rendelkeznek, és nem tölthetnek be a szervezeten belül alelnöki, valamint elnöki tisztséget. A CNUE a megfigyelőkkel rendszeresen megosztja a rendes tagok részére eljuttatott szakmai információkat, ezzel elősegítve integrációjukat és felkészülésüket a rendes tagságra.
Az utóbbi időben számos olyan állam közjegyzői kamarájától kaptunk megkeresést, mely földrajzi értelemben Európához tartozik, de nem rendelkezik EU-tagjelölt státusszal (így nem lehetnek megfigyelő tagok a CNUE-ban pl. Fehéroroszország, Ukrajna, Grúzia). Ezen országok közjegyzőségei szorosabb kapcsolatot szeretnének kialakítani az európai közjegyzőséggel, így a jövő egyik feladata ennek lehetővé tétele. Ez akár már a jövő évben, elnökségünk alatt megvalósulhat, egy új, speciális "partner" státusz bevezetésével.
- 7/8 -
Ausztria (Österreichische Notariatskammer)
Belgium (Fédération Royale du Notariat belge)
Bulgária (Нотариална Kамара нa Република България)
Csehország (Notarska komora Ceske republiky)
Észtország (Eesti Vabriigi Notarite Koda)
Franciaország (Conseil Supérieur du Notariat)
Görögország (Συντονιστική Επιτροπή Συμβολαιογραφικών Συλλόγων Ελλάδος)
Hollandia (Koninklijke Notariële Beroepsorganisatie)
Horvátország (Hrvatska javnobiljeľnička komora)
Lengyelország (Krajowa Rada Notarialna)
Lettország (Latvijas Zverinatu notaru padome)
Litvánia (Lietuvos Notaru Rumai)
Luxemburg (Chambre des Notaires du Grand-Duché de Luxembourg)
Magyarország (Magyar Országos Közjegyzői Kamara)
Málta (Kunsill Notarili ta' Malta)
Németország (Bundesnotarkammer)
Olaszország (Consiglio Nazionale del Notariato)
Portugália (Ordem dos Notarios Portugal)
Románia (Uniunea Nafionala a Notarilor Publici din Romania)
Spanyolország (Consejo General del Notariado)
Szlovákia (Notárska komora Slovenskej republiky)
Szlovénia (Notarska Zbornica Slovenije)
Észak-Macedónia (Нотарска комора на Република Северна Македонија)
Montenegró (Notarska Komora Crne Gore)
Szerbia (Javnobeleľnička Komora Srbije)
Törökország (Turkiye Noterler Birligi)
A CNUE körülbelül 40 000 közjegyző és közel 200 000 közjegyzői munkatárs európai érdekképviseleti és szakmai együttműködési szerve. Az európai közjegyzői együttműködés szervezetének, szerkezetének bemutatását megelőzően tekintsük át röviden annak történetét, mely szorosan kapcsolódik az Európai Gazdasági Közösség, majd az Európai Unió létrejöttéhez.
- 8/9 -
1976-ban a Párizsi Jegyzőkönyv (Protocole de Paris/Paris Protocol) aláírásával létrejött a Közjegyzőségek Elnökeinek Konferenciája (Conférence des Présidents des Notariats). A maihoz képest laza együttműködés tagjai az Európai Gazdasági Közösség 6 alapító államának (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország) közjegyzőségei voltak. Ez a szervezet tekinthető a mai CNUE előfutárának, melyhez 1981-ben hetedik tagként csatlakozott a görög, majd 1986-ban az Európai Gazdasági Közösség bővítésével a portugál és a spanyol közjegyzőség is.
1989-ben az Elnökök Konferenciája átalakult, új neve: az Európai Közösség Közjegyzőségeinek Állandó Konferenciája (CPNC - Conférence Permanente des Notariats de la Communauté/Conference of the Notariats of the European Union), mely egy szupranacionális jellemzőkkel rendelkező egyesület volt. 1993-ban a Maastrichti Szerződés hatályba lépésével megalakult az Európai Unió, ezzel együtt pedig az európai közjegyzőség brüsszeli irodája. 1995-ben a szervezet neve és taglétszáma ismét változott: az immár Európai Unió Közjegyzőségeinek Állandó Konferenciája (Conférence des Notariats de l'Union Européenne) nevű szervezethez csatlakozott az osztrák közjegyzőség is.
2002-ben a Konferencia kiadta a Jog Európája (L'Europe du Droit) című kiadványt és elfogadta a közjegyző deontológia európai kódexét (Code européen de déontologie notariale/European Code of Notarial Professional Ethics). A fentiekben említetteknek megfelelően a szervezet 2003-ban a belga jog szerinti közhasznú egyesületté alakult. A szervezet az európai közjegyzők képzésében/továbbképzésében is szerepet vállalt, melynek első állomása a 2003-2004-ben elindított "Formanote" program volt. 2004-ben, az Európai Unió bővítésével 9 ország: Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia kamarái is rendes tagjai lettek a CNUE-nak (ahogy korábban említettem, a 10. csatlakozó országban, Cipruson nem létezik közjegyzőség).
2005- ben a szervezet Rómában megtartotta első, nagy szabású európai kongresszusát, melyet napjainkig három további követett: 2008-ban Varsóban, 2011-ben Brüsszelben és 2017-ben az északnyugat-spanyolországi Santiago de Compostelában. 2005-ben alakult meg ezen kívül az ARERT (Association du Réseau Européen des Registres Testamentaires, magyarul: a Végrendeleti Nyilvántartások Európai Hálózatának Egyesülete; kevésbé gyakran használt angol nevén: ENRWA: European Network of Registers of Wills Association), melyet a későbbiekben részletesebben is bemutatok.
2006- ban a szervezet felvette a CNUE elnevezést, melyet a mai napig visel. 2007-ben az Európai Unió bővítésével a CNUE 21 tagúvá vált: Bulgária és Románia közjegyzőségei rendes tag státuszt nyertek. Ugyanebben az évben alakult meg az európai közjegyzőség projektjeként az Európai Közjegyzői Hálózat (mely a későbbiekben szintén részletesen ismertetésre kerül). A szervezet első jelentős alkotása a 2010-ben nyilvánossá tett európai öröklési jogi honlap (Successions en Europe/Successions in Europe[3]), mely akkor 27 EU-tagállam öröklési jogi rendszereinek legfontosabb jellemzőiről adott naprakész és hasznos információkat az Unió összes hivatalos nyelvén. Ezen információs weblapot
- 9/10 -
követte a későbbiekben a házassági vagyonjogi (Couples en Europe/Couples in Europe[4]), a kiskorúak és kiszolgáltatott helyzetben lévő felnőtt személyek jogaival foglalkozó (Personnes vulnérables en Europe/The Vulnerable in Europe[5]), az európai ingatlanvásárlásról szóló (Acheter un bien immobilier en Europe/Buying Property in Europe[6]), valamint a közokiratokkal kapcsolatos (Actes authentiques en Europe/Authentic Acts in Europe[7]) weboldal. Az információs lapok az Európai Bizottság társfinanszírozásával készültek, és rendkívüli mértékben növelték a CNUE szakmai elismertségét, lehetőséget teremtve az EU-szervekkel történő további aktív együttműködésre.
Reagálva az európai állampolgárok és vállalkozások egyre növekvő mobilitására, a CNUE 2011-ben elkészítette az Európai Közjegyzői Névjegyzéket (Annuaire européen des notaires/European Directory of Notaries[8]), melynek második, felújított és bővített verziója 2018-tól áll rendelkezésre. A honlap egységes szerkezetben tartalmazza az összes CNUE ország közjegyzőjét. A honlap a nyelvi nehézségeket is segít leküzdeni: egyrészt az EU összes hivatalos nyelvén elérhető, másrészt pedig lehetőséget ad arra, hogy egy adott ország adott idegen nyelvet beszélő közjegyzőjére keressünk rá. Segítségével például Németországban is találhatunk magyarul beszélő közjegyzőt, így adott esetben német nyelvet nem beszélő magyar állampolgárok az anyanyelvükön vehetik fel a kapcsolatot a német közjegyzővel. Magyarország esetében a honlap az összes nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyzőről tartalmazza, hogy mely nyelven/nyelveken jogosult eljárni. A keresést ezen kívül a közjegyzőkre vonatkozó elérhetőségi adatok, valamint interaktív térkép segítik. A két évvel ezelőtti fejlesztés eredményeképp pedig a honlapon keresztül is felvehető a kapcsolat bármely közjegyzővel, melynek során előre megadható azon jogterület, melyen a közjegyző segítségére szükség van.
2011- ben a CNUE az Európa Tanács alá tartozó CEPEJ (Commission européenne por l'efficacité de la justice/European Commission for the efficiency of justice; magyarul: Az Igazságszolgáltatás Hatékonyságával Foglalkozó Európai Bizottság[9]) megfigyelő tagjává vált, mely szervezetben azóta is aktívan részt vesz, hasznos információkat szerezve és nyújtva.
2012- ben a CNUE létrehozta az EUFides-t. Az EUFides célja a közjegyzői közreműködés előmozdítása a határon átnyúló jelleggel bíró ingatlanügyletek esetén. Abban az esetben, ha egy külföldi, más államban élő állampolgár valamely EUFides-tag országában ingatlant szeretne vásárolni, akkor elegendő csupán saját államának valamely közjegyzőjéhez fordulnia, aki együttműködésben az ingatlan fekvése szerinti tagállam valamely közjegyzőjével elkészíti az adásvételhez szükséges okiratot, annak aláírását követően pedig utóbbi intézkedik annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. A szükséges okiratok továbbítására az EUFides biztonságos elektronikus rendszerén keresztül kerül sor. A CNUE tagok nem válnak automatikusan EUFides tagokká (maga a szervezet
- 10/11 -
is önálló, belga székhelyű jogi személy). Jelenleg kizárólag Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország és Spanyolország kamarái vesznek részt ebben az együttműködésben. Ezekben az országokban az ingatlanügyletek közokiratkényszer alá esnek, a rendszer jelenleg csak ezen ügyletekre alkalmazható, azonban számos, tagsággal még nem rendelkező közjegyzőség részéről merült fel az igény az EUFides egyéb jogterületekkel történő bővítésére. Az európai öröklési rendelet 2015-ös hatályba lépése erre megfelelő okot is adott, hiszen a határon átnyúló hagyatéki ügyek esetén nem elhanyagolható a külföldi együttműködés iránti igény.
A CNUE 2013-ban, Horvátország EU csatlakozási szerződésének hatályba lépésével nyerte el mai rendes létszámát (22). Ugyanebben az évben indult el a szervezet képzési programja, az Európa a Közjegyzőkért - A Közjegyzők Európáért (L'Europepour les Notaires - Les Notaires pour l'Europe/Europe for Notaries - Notaries for Europe), mely Európa-szerte tette és teszi a mai napig lehetővé a közjegyzők európai szintű továbbképzését, többek közt öröklési, házassági vagyonjogi, valamint pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos szemináriumok szervezésével.
Most nézzük meg, hogyan is épül fel az európai közjegyzőség legfontosabb szervezete, kik annak tisztviselői, legfőbb tagjai, és hogyan zajlik a szervezeten belüli döntéshozatal.
A CNUE munkájának alapját a munkacsoportok (groupes de travail/working groups) alkotják. A munkacsoportokba a tagkamarák delegálnak küldötteket, figyelembe véve a delegáltak szakértelmét, nyelvtudását, valamint a téma jellegét. A munkacsoporti küldöttek száma nincsen korlátozva, a gyakorlatban tagországonként 1-3 küldött vesz részt az üléseken. A munkacsoportok összehívását az adott munkacsoporti elnök kezdeményezi. A munkacsoporti elnökök javarészt közjegyzők, azonban egyes munkacsoportok (pl. kommunikációs stratégia, adatvédelem) esetén, területük speciális jellege miatt nem feltétel a közjegyzői státusz. Az ülések összehívásának gyakoriságára nincsen konkrét szabály. A legfontosabb állandó munkacsoportok legalább fél évente egyszer összeülnek, azonban léteznek általam csak "nyugvó munkacsoportnak" hívott egységek is, melyek akkor üléseznek, ha európai vagy tagállami szinten témájuk "aktivizálódik". A nagy létszámú részvétel megkönnyítése érdekében a szervezet használja a technológiai vívmányokat: a tagállami szakértőknek lehetőségük van a munkacsoport üléseinek munkájába videókonferencia útján is bekapcsolódni. A munkacsoportokban nem kerül sor szavazásra, a delegáltak legfőbb feladata az egyes szakmai és szakmapolitikai kérdésekben olyan konszenzus kialakítása és határozattervezetek elkészítése, melyek az Igazgatótanács, illetve a Közgyűlés elé terjeszthetők döntéshozatal céljából.
A legfontosabb állandó munkacsoportok a következők: öröklési jogi munkacsoport, házassági vagyonjogi munkacsoport, társasági jogi munkacsoport, közokiratok munkacsoport, ingatlanjogi munkacsoport, új technológiák munkacsoport, szerződési jogi munkacsoport, adatvédelmi (GDPR) munkacsoport, pénzmosás elleni küzdelemmel foglal-
- 11/12 -
kozó munkacsoport és kommunikációs stratégia munkacsoport. Itt meg kell említenem az ún. Futurológia Fórumot, mely magyar kezdeményezésre létesült, és melyet megalakulásától kezdve dr. Parti Tamás, a MOKK egyik elnökhelyettese vezet. A Fórum lényegében egy állandó CNUE munkacsoport, de annál mégis több: célja a jelen és a jövő technológiai fejleményeinek szakértők segítségével történő feltérképezése, valamint az azokkal kapcsolatos jövőbeli, európai szinten koordinált stratégia kialakítása.
Állandó, ugyanakkor "nyugvó munkacsoport"-nak minősül például a Szakmai képesítésekkel foglalkozó munkacsoport, melynek célja a Szakmai képesítésekről szóló irányelv[10] felülvizsgálata során a közjegyzőségek álláspontjának egyeztetése, valamint stratégia kidolgozása. A munkacsoport tevékenységének eredményeképpen a közjegyzői hivatásrendet az irányelv kifejezetten kizárja saját hatálya alól, lényegében megakadályozva azt, hogy a tagállamok közjegyzői idegen államok területén fejtsék ki tevékenységüket. Az irányelv újabb, előre ütemezett felülvizsgálatára a közeljövőben fog sor kerülni, így a téma "re-aktiválódásával" a munkacsoport is "reaktiválódik".
Egy adott, viszonylag rövid távú és elszigetelt téma, probléma kezelésére ad hoc munkacsoportok hozhatók létre. A múltban ilyennek minősült például az alapító szerződés felülvizsgálatára létrehozott munkacsoport, mely munkájának gyümölcse többek közt a CNUE jelenlegi szervezeti struktúrája.
A 2019-es francia CNUE elnökség célja a munkacsoportok működésének még hatékonyabbá tétele volt. Ennek érdekében a munkacsoportokat ún. pólusokba (pôles/clusters) rendezték. A tavalyi év végén hatályba lépett új struktúra szerint 6 pólus - civiljogi, gazdasági jogi, kötelmi jogi, digitalizációval foglalkozó, közjegyzői státusszal kapcsolatos és kommunikációs - alakult. Egy adott pólushoz azon munkacsoportok tartoznak, melyek témái egymással összefüggenek. A digitalizációs póluson belül található például az általunk vezetett Futurológia Fórum, az új technológiák munkacsoport, illetve az adatvédelmi (GDPR) munkacsoport. Minden pólus élén az adott év igazgatótanácsi tagjainak (7 tag/év, egyikük a CNUE elnök, aki nem lát el póluselnöki tisztséget) egyike áll, feladatuk az irányításuk alá tartozó munkacsoportok tevékenységének koordinálása, valamint a munkastratégia meghatározása a munkacsoporti elnökökkel egyeztetve. A magyar közjegyzőség - igazgatótanácsi tagságának és kompetenciáinak köszönhetően - tavaly és idén a digitalizációs pólust vezeti, és előreláthatólag elnöki éve alatt is nagy szerepe lesz a téma vezetésében.
A CNUE folyamatos vezetését az Igazgatótanács (Conseil d'Administration/Board) látja el, a legfontosabb döntések pedig a Közgyűléseken (Assemblée Générale/General Assembly) kerülnek meghozatalra. A CNUE egyszemélyes képviselője emellett a mindenkori elnök (Président/President).
Az Igazgatótanács minden évben 7 tagból áll, megbízatásuk egy teljes naptári évre szól. Hivatalból minden évben tag az adott évi elnök és az alelnök. (A szervezet 2013-as reformja előtt tag volt az előző évi elnök is, ún. kilépő alelnökként, ez mára megszűnt, azonban a mindenkori "kilépő" alelnök tanácskozási jogkörrel részt vehet az Igazgatótanács bármely ülésén.) Az egyes évek tagjait egy előre meghatározott képlet adja meg,
- 12/13 -
melyben a francia ábécének és a közjegyzőségek létszám alapján történő 3 csoportba (A-B-C csoport) történő besorolásának van szerepe. Az "A" csoport minden évben 2, a "B" 3, a "C" pedig 2 igazgatótanácsi tagot ad. Az "A" csoporthoz a legtöbb közjegyzőt számláló 4 ország: Németország (Allemagne), Spanyolország (Espagne), Franciaország (France) és Olaszország (Italie) tartozik[11]. Ennek eredményeképpen tavaly az "A" csoportból Franciaország és Olaszország, idén pedig Németország és Spanyolország országos kamarái adhattak igazgatótanácsi tagokat. Idén mellettük az elnök Görögország ("B" csoport), az alelnök Magyarország ("B" csoport), Lengyelország ("B" csoport), Észtország ("C" csoport) és Horvátország ("C" csoport) kamarái adnak igazgatótanácsi tagokat. Egy ország közjegyzősége egy igazgatótanácsi tagot adhat, akik minden esetben közjegyzők, és legtöbbször az országos kamarák hivatalban lévő elnökei, azonban volt már arra példa, hogy egy adott közjegyzőség más közjegyzőt delegált ebbe a pozícióba.
Az Igazgatótanács évente legalább 4, a gyakorlatban viszont 8 alkalommal ülésezik, az első ülés minden alkalommal az ünnepélyes elnökségátadás, melyre az aktuális elnökség országában kerül sor. A CNUE évente 3 rendes Közgyűlést tart, ezek hónapjaiban nem ülésezik az Igazgatótanács, illetve az EU-szervek éves szabad hónapjában, augusztusban sem kerül sor az igazgatók formális találkozójára. Az Igazgatótanács üléseit a CNUE elnöke vagy alelnöke hívja össze (legalább 2 igazgató kérésére kötelező összehívni), és a szervezet elnöke vezeti le. Az ülések határozatképességéhez a tagok egyszerű többségének jelenléte, a döntések érvényességéhez pedig szintén a szavazatok egyszerű többsége szükséges (a döntéshozatal megkönnyítése érdekében a tartózkodás "nem" szavazatnak minősül). Bármely igazgatótanácsi tag akadályoztatása esetére jogosult bármely másik igazgatótanácsi tagnak vagy közjegyzősége bármely tagjának meghatalmazást adni. Egy személy részére csak egy meghatalmazás adható, a meghatalmazott közjegyzői státusza - eltérően a Közgyűlések szabályaitól - azonban nem követelmény.
Az Igazgatótanács üléseinek nyelve az angol és a francia, illetve a mindenkori elnök anyanyelve (idén tehát a görög), a gyakorlatban azonban számos esetben előfordul, hogy valamelyik nyelv használatára egyáltalán nem kerül sor. Erre példa az idei év, amikor is a francia - anyanyelvű tagok hiányában, és az angol nyelv tagok általi preferálása miatt - nem alkalmazott.
Az Igazgatótanács látja el a CNUE ügyvezetését, és adott esetben képviseli a szervezetet peres és nemperes ügyekben. Minden olyan ügyben jogosult döntést hozni és eljárni, melyet jogszabály vagy a szervezet Alapszabálya nem utal kifejezetten a Közgyűlés hatáskörébe. Az Igazgatótanács határozatait harmadik személyekkel szemben az elnök vagy 2 igazgatótanácsi tag (melyek közül az egyik mindig az alelnök) hajtja végre.
- 13/14 -
A CNUE legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, mely évente legalább 2, a gyakorlatban viszont általában 3 alkalommal (márciusban, júniusban és decemberben) ülésezik (sürgős esetben, illetve a tagok 1/5-ének kérésére rendkívüli közgyűlés összehívására kerülhet sor). A Közgyűlést hivatalosan az Elnök hívja össze, legkésőbb 6 héttel annak időpontja előtt, a szervezési nehézségek leküzdése érdekében a rendes közgyűlések időpontja és helyszíne már a tárgyévet megelőzően ismert. A hagyományok alapján a júniusi Közgyűlést a mindenkori elnök országa szervezi, a többi Közgyűlés lebonyolítására Brüsszelben kerül sor. Az Alapszabály lehetővé teszi a Közgyűlések telekommunikációs eszközökkel történő megtartását is, azonban erre a szervezet életében összesen egy alkalommal, a tavalyi évben, egy egyszerű, de nagy horderejű kérdés eldöntése (egy igazgatótanácsi tagságot ellátó közjegyző leköszönése) miatt megszervezett rendkívüli Közgyűlésen került sor. A Közgyűlések hivatalos nyelve némiképp eltér a CNUE duális (francia-angol) nyelvi rendszerétől: az angolon és francián kívül használható a német, az olasz és a spanyol nyelv is, illetve a mindenkori elnök itt is jogosult saját anyanyelvét (idén tehát a görögöt) használni.
A Közgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai az országos kamarák elnökei. Valamely kamarai elnök akadályoztatása esetén meghatalmazással képviselhető. Meghatalmazás adható a saját ország bármely közjegyzője, illetve más ország kamarai elnöke részére, csupán egyetlen megkötést kötelező figyelembe venni: a meghatalmazottnak közjegyzőnek kell lennie (tehát Magyarországról közjegyzőhelyettes vagy jelölt nem képviselhetné a MOKK elnökét akadályoztatása esetén). Kizárólag tanácskozási joggal a megfigyelő tagok elnökei (illetve akadályozásuk esetén azok meghatalmazottjai) szintén jogosultak a nyári Közgyűlésen (meghívás alapján - melyre szinte minden esetben sor kerül - a többi rendes Közgyűlésen is) részt venni.
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a szervezet általános politikájának és stratégiájának meghatározása, az Alapszabály módosítása, az Igazgatótanács tagjai, az Elnök, az Alelnök, valamint a Főtitkár megválasztása és visszahívása, a költségvetés jóváhagyása, a tagdíjak meghatározása, valamint határozathozatal a szervezet megszüntetéséről. Az ülések minden esetben az Igazgatótanács tagjai által előzetesen meghatározott napirend szerint zajlanak le. A Közgyűlést a CNUE mindenkori elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök vagy a rendes tagok által meghatározott igazgatótanácsi tag vezeti le. A Közgyűlés határozatképességéhez minden esetben a tagok legalább 2/3-ának jelenléte szükséges (a szervezet történetében még nem volt határozatképtelen a Közgyűlés). Egyes, meghatározott kérdések (pl. az Alapszabály módosítása) kivételével a szavazás egyszerű szótöbbséggel történik. Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben a CNUE elnöke nem valamely tag országos kamarájának elnöke, akkor szavazati joggal nem rendelkezik.
A mindenkori CNUE elnököt és alelnököt a Közgyűlés választja egy éves (január 1-től december 31-ig terjedő) időszakra, annak utolsó rendes ülésén, a Közgyűlésen megjelent tagok szavazatának 3/4-es többségével, titkos szavazás útján. Az elnök és alelnök újraválasztására a CNUE Alapszabálya szerint nincsen lehetőség Az elnökséget és az alelnökséget betöltő tagországok a francia ábécé szerinti sorrendben követik egymást. Például 2020-ban a görög közjegyzőség tölti be az elnökséget - Georgios Rouskas athéni köz-
- 14/15 -
jegyző vezetésével - az ország francia elnevezése (Grèce) alapján, az alelnöki feladatokat pedig Magyarország (Hongrie) látja el. 2021-ben a magyar CNUE elnökség mellett az olaszok (Italie) teljesítik majd az alelnöki feladatokat. Láthatjuk tehát, hogy rendes körülmények között az elnöki tisztséget az előző évi alelnök (Vice-Président/Vice-President) tölti be (a szervezet életében ez még nem történt másként). A 22 tagból álló szervezetben tehát egy ország alelnökségére és elnökségére rendes körülmények között 22 évente kerül sor. Többször előfordult azonban, hogy valamely közjegyzőség megfelelő személy vagy szervezeti lehetőségek hiányában, vagy egyéb okokból képtelen volt alelnököt/elnököt állítani. Ebben az esetben a jelölés joga a francia ábécé szerinti következő állam országos kamarájára szállna. A gyakorlatban azonban ez sosem történik így, mivel az adott kamara diszkrecionális jogkörrel rendelkezik arra, hogy jelölési jogát átruházza az általa választott bármely kamarára. Mivel ebben az esetben az alfabetikus rotáció elvének alkalmazása nem kötelező, legtöbbször valamely "nagy" (azaz a négy legnagyobb humán és anyagi erőforrással rendelkező) közjegyzőség (Franciaország, Németország, Olaszország vagy Spanyolország) valamelyikének felkérésére kerül sor. Így fordulhatott elő például, hogy a bolgár elnökség helyett 2014-ben francia, a horvát elnökség helyett 2015-ben olasz, valamint az észt elnökség helyett 2018-ban német elnökségre került sor. Mivel ezen országok az ábécé sorrend szerinti rotáció alapján 2012-ben (Németország), 2019-ben (Franciaország) és 2022-ben (Olaszország) is betöltötték/be fogják tölteni a CNUE elnökséget, esetükben a 22 évenkénti elnökség nem érvényesül/érvényesült. Amennyiben az évtized elnökségeit számokban nézzük, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy eddig kizárólag egy olyan ország adott CNUE elnököt, mely Magyarországnál kisebb közjegyzői létszámmal rendelkezik: ez pedig a 36 közjegyzőt számláló, ugyanakkor évszázados hagyományokkal és jelentős anyagi bázissal bíró Luxemburg. A magyar közjegyzőség számára tehát az idei alelnöki, illetve a jövő évi elnöki pozíció betöltése nem csupán hatalmas megtiszteltetés, hanem egyben bizonyíték is a hivatásrend hazai szervezettségére és hatékonyságára.
A mindenkori elnök a CNUE képviselője, harmadik személyek irányában a szervezet nevében jár el. Ez a képviselet a gyakorlatban elsősorban az EU intézmények (Tanács, Parlament, Bizottság) felé értendő, hiszen az európai közjegyzői szervezet munkáját, prioritásait elsősorban ezen szervek tevékenysége határozza meg. Emellett gyakran előfordul más érdekképviseleti szervekkel, az ENSZ meghatározott egységeivel, illetve szakmai kamarákkal történő egyeztetés is. Az elnök határozza meg ezen kívül a szervezet éves munkaprogramját (mely az európai jogalkotás programjához igazodik). Az elnök pártatlanul köteles képviselni a szervezet valamennyi érdekét, nem tanúsíthat részrehajlást egy tag felé sem. Tevékenységét munkaprogramján kívül a Közgyűlés és/vagy az Igazgatótanács döntései szerint végzi. Gyakran előfordult a szervezet történetében, hogy az európai elnök egyben országos kamarájának elnöke is volt. A szervezet demokratikus hagyományainak és a lehető legnagyobb mértékű konszenzusra törekvő döntéshozatali szisztémájának köszönhetően ez a kettős tisztség még soha nem járt a fenti pártatlansági elv sérelmével. Az egykori elnökök a mai napig nagy tiszteletet és megbecsülést élveznek, tevékenységükkel mindannyiuk aktívan hozzájárult a szervezet jó híréhez és az európai kapcsolatok erősítéséhez. Az egykori CNUE elnökök mandátumuk lejártát követően
- 15/16 -
tiszteletbeli elnökök (Président honoraire/Honorary president) lesznek, további funkcióval azonban nem rendelkeznek. Ez alól egyetlen kivétel létezik (mely a fentiekben már említésre került): mandátumuk lejártát követő évben tanácskozási joggal jogosultak részt venni az Igazgatótanács ülésein. Ennek célja egyes, hosszú távú projektek és témák hatékony kezelése érdekében a kontinuitás és a szakértelem biztosítása.
Láthatjuk, hogy az alelnökség, az elnökség, valamint az Igazgatótanács összetétele éves periódusokban váltakozik. Egy ekkora szervezetnél természetesen szükség van az állandóságra, melyet a CNUE brüsszeli irodája (Bureau/Office) biztosít. Az iroda élén a Főtitkár (General Secretary/Secrétaire Général) áll, akit határozatlan időtartamra a Közgyűlés választ (visszahívása szintén a Közgyűlés hatásköre). A Főtitkár látja el a szervezet napi szintű vezetését, és aktívan részt vesz annak szakmai működtetésében. A Főtitkár készíti elő az Igazgatótanács és a Közgyűlés üléseit, és segíti az Elnököt azok határozatainak végrehajtásában. Konzultatív jogkörrel részt vesz az Igazgatótanács és a Közgyűlés ülésein (valamint gyakorlatban a munkacsoporti üléseken is). Megalakulása óta a CNUE életében összesen két személy töltötte be a főtitkári pozíciót: 2014-ig a francia Clarisse Martin, 2015-től pedig a román Raul Radoi, aki korábban évekig a Román Közjegyzők Nemzeti Uniója (a román országos kamara) brüsszeli képviselői tisztségét töltötte be.
A brüsszeli iroda a Főtitkáron kívül öt állandó munkatársból áll, akik közül hárman szakmai, szakmapolitikai ügyekért felelnek (rajtuk kívül egy titkárnő és egy angol-francia fordító tevékenykedik teljes munkaidőben). A szakmai felelősök előre leosztott területeken követik az európai jogalkotás és a nemzeti jogrendszerek fejleményeit, és látják el az adott témák képviseletét a munkacsoportokban, valamint az Igazgatótanács ülésein és a Közgyűléseken. Az EU intézményekben dolgozó kulcsszemélyekkel való szoros kapcsolataik révén mély és naprakész ismeretekkel rendelkeznek az európai témákról, mely információkat a modern kori technikának, és a brüsszeli iroda felszereltségének köszönhetően villámgyorsan juttatnak el a tagok részére. Mindegyikük már több, mint egy évtizede a szervezet alkalmazásában áll, így tudásuk felbecsülhetetlen értékkel bír a szervezet számára. A CNUE állandó stábja 1-2 ideiglenes projektmenedzserrel egészül ki minden évben, akik az Európai Bizottság támogatásával indított projektek kezeléséért felelősek.
A fentiekben már említésre került a 2005-ben a belga, francia és szlovén közjegyzőség által alapított ARERT[12], azaz a Végrendeleti Nyilvántartások Európai Hálózatának Egyesülete. A szervezet, bár önálló jogi személy, a CNUE-hoz hasonlóan szintén a belga jog alatt létesült "nonprofit egyesület" (ASBL/VZW). Székhelye szintén Brüsszelben található. A szervezeti elkülönültség ellenére ezer szállal kötődik a CNUE-hoz: a CNUE tagok többsége egyben az ARERT-nek is tagja, előbbi ARERT munkacsoportot működ-
- 16/17 -
tet, illetve az ARERT Közgyűlések közösen kerülnek megrendezésre a CNUE Közgyűléseivel. Az ARERT sikerét és szakmai elismertségét tükrözi, hogy a CNUE-val együtt rendszeresen kap meghívást az EU intézmények öröklési joggal kapcsolatos üléseire.
Az ARERT alapításában a CNUE-nak szintén oroszlánrésze van: 2001-ben a szervezet jogelődjének támogatásával vetődött fel a végrendeleti nyilvántartások európai összekapcsolásnak ötlete. Egy évvel később, 2002-ben a belga és francia végrendeleti nyilvántartások közvetlen elektronikus összekapcsolására került sor. Az együttműködéshez 2005-ben csatlakozott a szlovén közjegyzőség, és alakult meg jogi személyként az ARERT. (Érdekesség, hogy Szlovénia a CNUE egyetlen olyan országa, melynek közjegyzői semmilyen hatáskörrel nem rendelkeznek a hagyatéki eljárásokban, tevékenységük az öröklési jog területén csupán a végrendeletek készítésére korlátozódik.)
Az ARERT célja az 1972. május 16-ai Bázeli Egyezménnyel összhangban a végintézkedések nemzeti nyilvántartásainak összekapcsolása. Erre a 2000-es évek elején az állampolgárok megnövekedett európai mobilitása miatt már nagy szükség volt: sok esetben adódott olyan helyzet, amikor az elhunyt személy végrendelete a hagyatéki eljárás országától eltérő államban volt nyilvántartásba véve. A végintézkedések területén létrejött európai közjegyzői együttműködés ezen határon átnyúló hagyatéki ügyekben hozott jelentős előrelépést.
Létrejöttétől kezdve az ARERT célja hatékonyság növelése volt, s ennek két kulcsát a taglétszám kibővítése, és a szervezet ismertségének növelése jelentette. Az Európai Unió által a 2007-2013-as időszakra meghirdetett "Justice civile" program jelentősen támogatta az "Europe Testaments" elnevezésű ARERT-projektet, 2009-ben pedig az ARERT hat műhelykonferenciát (Berlin, Varsó, Szófia, Lisszabon, Ljubljana és Riga) szervezett az európai országok végintézkedéseinek témájában. A konferenciákon az egyes közjegyzőségek (vagy illetékes minisztériumok) képviselői ismertették az országaikban elismert végintézkedés-típusokat, valamint (ahol létezett) információkat nyújtottak a központi végrendeleti nyilvántartásról. Ezen találkozók legfontosabb hozadéka volt, hogy azonosításra kerültek azon jogi és/vagy technikai akadályok, melyek hátráltatják a nemzeti központi nyilvántartások létrehozatalát, illetve azok hálózatban történő összekapcsolását. Később az éppen ezen akadályok felszámolására létrehozott, IRTE (Interconnecter les Registres Testamentaires Européens/Interconnecting European Registers of Wills; magyarul: az Európai Végintézkedési Nyilvántartások Összekapcsolása) elnevezésű programhoz jelentős EU-támogatást kapott az ARERT. 2012 és 2014 között a "CroBoWills" nevű Határon átnyúló végrendeletek (Testaments transfrontaliers/Cross-Border Wills) projekt kapott uniós támogatást, melynek eredményeképp 28 tagállam végrendeleti szabályairól szóló, országonként 3-4 nyelven elérhető információs weboldalt készített a szervezet.
Technikai megoldásként a rendszer két lehetőséget kínál. Az első, fejlettebb megoldás a RERT (Réseau Européen des Registres Testamentaires/European Network of Registers of Wills - Végintézkedések Nyilvántartásainak Európai Hálózata), mely a végrendeleti nyilvántartások tényleges összekapcsolása. Ennek használatával lehetőség nyílik arra, hogy egy adott állam konkrét hagyatéki eljárásban illetékes közjegyzője, hatósága közvetlenül lekérdezze egy másik állam nyilvántartásának adatait. A RERT - melynek technikai ki-
- 17/18 -
építési költségeihez járult hozzá az Európai Unió - jelenleg csupán három ország (Belgium, Bulgária, Franciaország) között működik.
A második, alacsonyabb technikai felkészültséget igénylő megoldás a RERT Light. Ebben a rendszerben a végrendeletek adatainak lekérdezése nem automatikusan, hanem egy többnyelvű internetes felületen keresztül, kapcsolattartó személyek közbeiktatásával történik (Magyarországon a MOKK Közjegyzői Levéltár tölti be a kapcsolattartó szerepet). Amennyiben egy ARERT-tag illetékes hatósága szeretne információt szerezni arról, hogy egy másik államban az örökhagyó hagyott-e maga után végrendeletet, egy többnyelvű internetes oldalon keresztül kapcsolatba lép ezen állam végrendeleti nyilvántartást vezető szervével, amely tájékoztatást nyújt a végrendelet létezéséről, illetve annak fellelhetőségi adatairól.
Az ARERT tagjává az a közjegyzőség vagy intézmény válhat, amely a Bázeli Egyezménynek megfelelő központi nemzeti végintézkedési nyilvántartást vezet, vagy annak létrehozását tervezi (tehát nem követelmény, hogy a csatlakozás pillanatában már meglévő nyilvántartással rendelkezzen).
Az ARERT jelenleg 13 rendes taggal (membre/member) rendelkezik (Ausztria, Belgium, Bulgária, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Románia, és Szlovákia közjegyzősége), megfigyelő tag (membre observateur/observer member) Horvátország, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia közjegyzősége, együttműködő tagként (membre collaborateur/ associate member) vesz részt a szervezetben Svájc közjegyzősége. Partnerként (partenaire/ partner) vesz részt a munkákban Észtország (az északkeleti állam részéről azonban nem a közjegyzői kamara, hanem az ún. Nyilvántartási és Információs központ a partner).
A nagy létszámú tagságon belül 14 állam végrendeleti regisztere érhető el (kérdezhető le és/vagy intézhet lekérdezésre irányuló megkeresést) a RERT vagy RERT Light funkcióval. Ezek a következő államok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia. A többi ARERT-tag célja vagy saját nyilvántartás létesítése, vagy pedig a már létező nyilvántartás más résztvevő nyilvántartásokkal történő összekapcsolása, melyben a szervezet jelentős segítséget nyújt.
Az ARERT szervezete a CNUE-nál egyszerűbb. A tagok évente két alkalommal tartanak Közgyűlést (General Assembly/Assemblée Générale), ahol szavazati joggal a 13 rendes tag rendelkezik. A szervezet képviseletét az egy elnökből, két alelnökből, egy kincstárnokból és titkárból álló Igazgatótanács (Conseil d'Administration/Board) látja el. Ezen tisztségek teljes egészében választott tisztségek, nem alkalmazandó rotációs rendszer. A szervezet két hivatalos munkanyelve az angol és a francia. Belga székhelyétől eltérően a szervezet informatikai infrastruktúrája a dél-franciaországi Venelles-ben található, állandó IT-szakértő stábbal.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 2012. január 1-jén csatlakozott az ARERT-hez, és a RERT Light opció használata mellett döntött. A csatlakozás eredményeképpen lehetővé vált, hogy a hagyatéki eljárást lefolytató magyar közjegyzők az arra engedélyt adó tagszervezetek által vezetett végrendeleti nyilvántartások felé megkeresést intézzenek
- 18/19 -
az örökhagyó külföldön készített vagy letétbe vett végintézkedésével kapcsolatban. A rendszer praktikus előnye, hogy egy megkereséssel több ország nyilvántartásának lekérdezése is kezdeményezhető.
Az ARERT által kínált egyedi lehetőségek teljeskörű kiaknázását sajnos a mai napig az egyes nemzeti jogszabályok által felállított korlátozások gátolják. Számos tagállam - sokszor adatvédelmi okokból, személyhez fűződő jogokra hivatkozva - nem teszi lehetővé, hogy az eljáró közjegyzőn, illetve bíróságon kívül más állam hatáskörrel rendelkező szerve közvetlenül betekintsen a végrendeleti nyilvántartásába, vagy a RERT Light használatával közvetetten adatokat kérjen le abból. Ezen országok elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai (pl. Ausztria vagy Szlovákia). Feltétlenül indokolt ezen korlátozások végleges eltörlése, hiszen az örökhagyó akarata csak ebben az esetben tud teljes mértékben érvényre jutni.
Jelenleg azonban több olyan nyilvántartás is részt vesz az ARERT-együttműködésben, mely esetében a fenti korlátozás fennáll. Ezen regiszterek kivétel nélkül a RERT Light rendszert használják, és csatlakozásuk során kikötötték, hogy az információáramlás csak egy irányban történhet: ők jogosultak megkeresést intézni külföldi regiszterek felé, azonban saját nyilvántartásukból információt nem jogosultak kiadni. Kezdetben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY) esetében is érvényesült ezen korlátozás, azonban 2015 óta - az Európai öröklési rendelet[13] hatálybalépésével együtt járó jogszabálymódosításoknak köszönhetően - adatok kiadására is jogosult a hatáskörrel rendelkező külföldi hatóságok részére.
Alapvető problémaként említhetjük továbbá, hogy számos uniós tagállamban nem közjegyzői szerv üzemelteti a végrendeletek nyilvántartását. A teljes körű lefedettség érdekében mindenképpen kívánatosnak mutatkozik ezen regiszterek bevonása is az európai szintű együttműködésbe.
2017-ben mutatkozott lehetőség arra, hogy az Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó Észtország által vezetett informális munkacsoport eredményt érjen el ezen a területen, azonban javaslatunkat, miszerint egy tagállamokra kötelező uniós jogszabály - ideális esetben rendelet, de legalább irányelv - megoldást kínálna a kétoldalú információcsere megindítására, az Európai Bizottság nem kezelte prioritásként. Emellett az észt elnökség elismerte az ARERT eredményeit, és ösztönözte a tagállamokat a fennálló korlátozások eltörlésére, illetve a lehető legnagyobb mértékű ARERT-részvételre, de jelenleg úgy tűnik, hogy az ARERT teljes európai lefedettsége és teljes körű használatának biztosítása a nemzeti jogalkotások függvénye, melyben a szervezet továbbra is jelentős támogatást nyújt.
2015 óta az ARERT lehetőséget kínál tagjai számára az európai öröklési bizonyítványok nyilvántartásainak összekapcsolására. A kezdeményezés több célt szolgál. Adott esetben az európai öröklési bizonyítványt befogadó hatóság, egyéb jogi vagy természetes személy kétség esetén internetes felületen meg tud győződni az európai öröklési bi-
- 19/20 -
zonyítvány érvényességéről. Emellett a nyilvántartás segítségével a kiállított európai öröklési bizonyítványokon keresztül ellenőrizhető, hogy az adott örökhagyó hagyatéki ügyében valamely más tagállamban már lefolytatásra került-e eljárás. Az ez irányú tervek megvalósítását jelenleg még nehezíti, hogy nem minden tagállamban (pl. Magyarországon) került felállításra nyilvántartás az európai öröklési bizonyítványok számára, nyilvántartás hiányában pedig nincs összekapcsolható adatbázis. Emellett problémát jelenthetnek a végrendeletek esetén tapasztalt nemzeti jogszabályi korlátozások is. Jelenleg kizárólag Franciaország, Hollandia és Luxemburg nyilvántartásai kérdezhetők le az ARERT-en keresztül.
Az Európai öröklési rendelet eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy szükség mutatkozik egy olyan uniós szintű regiszter létrehozatalára (vagy adott esetben nemzeti regiszterek létrehozatalára és összekapcsolására), melybe/melyekbe maga a hagyatéki eljárás megindulása kerülne bejegyzésre. A fentiekben említettek alapján az európai öröklési bizonyítványok nyilvántartásának összekapcsolása erre megoldást jelenthet, azonban csak részlegesen. Az európai öröklési bizonyítvány ugyanis csak egy "produktuma" a hagyatéki eljárásnak, annak későbbi szakaszában vagy végén kerül kiállításra, így nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy két vagy több tagállamban párhuzamosan folyjék az adott örökhagyó ügyében a hagyatéki eljárás. Az ARERT - releváns tapasztalatai és fejlett elektronikus infrastruktúrája alapján - ennek megvalósítására szintén alkalmas lehet.
Az Európai Közjegyzői Hálózat (RNE - Réseau Notarial Européen/ENN - Européen Notarial Network) 2007-ben létesült az Európai Jogi Hálózat (RJE - Réseau Judiciaire Européen/EJN - European Judicial Network) mintájára. A Hálózat a CNUE mellett - önálló jogi személyiség nélkül - annak szerves részeként működik. Tagjai tehát az egyes tagközjegyzőségek, akik kapcsolattartó személyeken (interlocuteur/interlocutor) keresztül képviseltetik magukat. A kapcsolattartók száma nincsen korlátozva, azonban a gyakorlatban országonként 1-2 személy látja el ezt a funkciót. A kapcsolattartók évente 2 alkalommal találkoznak személyesen, különböző államokban, az ülésekre minden alkalommal meghívást kap a vendéglátó ország igazságügyi minisztériumának EJN-kapcsolattartója is. (Magyarországon legutóbb az EU Tanácselnökségének évében, 2011-ben került megrendezésre hálózati ülés.) Az ülések célja a Hálózat stratégiájának meghatározása, valamint a kapcsolattartók közti személyes információcsere és az egyes fejlesztési, valamint projektjavaslatok megvitatása. Az ülések levezető elnöke a CNUE Közgyűlése által határozatlan időtartamra meghatározott koordinátor (coordinateur/coordinator), 2014-től ezt a tisztséget az olasz Giovanni Liotta tölti be. A Hálózat az Európai Bizottság támogatását élvezi, a CNUE országok közti szakmai együttműködés egyik legfontosabb zászlóshajója.
A Hálózat küldetése az egyes kamarák közti együttműködés erősítése és bővítése. Ennek érdekében kapcsolattartói aktívan együttműködnek a határon átnyúló ügyekben történő közjegyzői ügyek megoldásában, valamint szakmai-tudományos projektek kidol-
- 20/21 -
gozásában. Előbbi tevékenységük kifejtésének eszköze a Hálózat honlapján található online felület. Bármely közjegyző jogosult felkeresni országának kapcsolattartóját más CNUE tag országának jogával kapcsolatos kérdésekkel. Ebben az esetben a felkeresett kapcsolattartó az internetes felületen felveszi a kapcsolatot másik országbeli kollégájával, aki rövid időn belül megadja a szükséges választ a kérdésekre. Az online felület a kapcsolattartók közti "kör e-mailek" felváltására jött létre, segítségével ugyanis a kérdésekre adott válaszok archiválhatók, szükség esetén pedig könnyen és gyorsan visszakereshetők.
A Hálózat online felülete[14] ezen kívül - egyszerű regisztrációs eljárás lefolytatását követően - elérhető közjegyzők (Magyarországon közjegyzőhelyettesek és jelöltek részére is). A nyelvi nehézségek elkerülése érdekében a honlap főbb részei a CNUE tagjainak hivatalos nyelvein is elérhetők. A honlap a közjegyzők számára értékes információkat tartalmaz a tagállamokban az egyes jogügyletekhez használt okiratok formai követelményeiről, a Brüsszel Ia. rendeletről[15], az Európai végrehajtható okiratról szóló rendeletről[16], a Közokiratok szabad áramlásáról szóló rendeletről[17], az Európai öröklési rendeletről[18], valamint a Házastársak[19], illetve bejegyzett élettársak vagyonjogi szabályairól szóló európai rendeletek[20] (megerősített együttműködés) alkalmazásáról.
A Hálózat fejlesztése a jövőben sem áll meg. 2019-ben a CNUE francia elnöksége éppen bennünket bízott meg a Hálózatban rejlő további lehetőségek feltérképezésével, valamint továbbfejlesztési javaslatok megtételével. Ennek eredményeképp a szervezet közeljövőbeli céljaként került meghatározásra az egyes közjegyzőségeken belül működő közjegyzői intézetek, valamint nemzetközi magánjogi részlegek és szakértők bevonása a Hálózat munkájába. Ezen tudományos szervezetek és személyek között a francia CRIDON-ok (a magyar Közjegyzői Intézet francia változata, melyből öt működik Franciaországban) kezdeményezésére már most is fennáll egyfajta együttműködés, de a rendelkezésre álló online felület használatával ennek hatékonysága tovább növelhető. Az egyes határon átnyúló kérdések megoldásával kapcsolatos információk pedig rendszerezhetők, belőlük gazdag és egyedülálló európai közjegyzői adatbázis képezhető.
- 21/22 -
Végezetül térjünk vissza röviden idei alelnökségi, illetve 2021-es elnökségi éveinkre! Ez a kétéves periódus számos kihívást, illetve lehetőséget kínál. 2020-ban a fő csapást a görög elnökség munkaprogramja határozza meg. Déli kollégáink az idei évre két fő területet jelöltek meg prioritásként: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet, valamint a digitalizációt.
A magyar alelnökség 2021-es elnöki elképzeléseivel pedig éppen ez utóbbi témakör vág különösen egybe. A dr. Parti Tamás vezette - 2015-ben alakult - Futurológia Fórum találkozóin már a korábbi években is részletesen tanulmányoztuk a legújabb technológiai innovációkat, melyek bármely jogi hivatásrend életére komoly hatással lehetnek. Elegendő csupán a blockchain technológiát, az okos (smart) szerződéseket vagy a mesterséges intelligenciát említenünk, melyek jópár évvel ezelőtt még science fiction-nek tűntek, ma pedig már többé-kevésbé mindennapi életünk részei, vagy hamarosan azokká válnak. Ezen technológiai vívmányok mélyreható ismerete, valamint az általuk generált változásokra való felkészülés és válaszadás; a technológiák használata, saját technológiai projektek kifejlesztése elengedhetetlen. Addig is teljes erőnkkel támogatjuk a görög elnökséget, és motiváltan készülünk 2021-re, a fontosabb eseményekről és eredményekről pedig rendszeres tájékoztatást nyújtunk. ■
JEGYZETEK
[1] www.uinl.org
[2] 1921. június 27-i törvény a nonprofit egyesületekről, az alapítványokról, az európai politikai pártokról és az európai politikai alapítványokról (Loi du 27 juin 1921 sur les associations sans but lucratif, les fondations, les partis politiques européens et les fondations politiques européennes; Wet van 27 juni 1921 betreffende de verenigingen zonder winstoogmerk, de stichtingen en de Europese politieke partijen en stichtingen)
[3] Ennek átalakított és naprakésszé tett változata a következő linken érhető el: http://www.successions-europe.eu/
[4] http://www.coupleseurope.eu/
[5] http://www.the-vulnerable.eu/
[6] http://www.buyingmyhome.eu/
[7] https://www.authentic-acts.eu/en/
[8] https://notaries-directory.eu/
[9] https://www.coe.int/en/web/cepej
[10] Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről.
[11] A "B" csoport tagjai a francia ábécé sorrendjében: Ausztria (Autriche), Belgium (Belgique), Görögország (Grèce), Magyarország (Hongrie), Hollandia (Pays-Bas), Lengyelország (Pologne), Portugália (Portugal), Csehország (République tchèque) és Románia (Roumanie) kamarái. A "C" csoporthoz tartoznak francia ábécé sorrendje szerint: Bulgária (Bulgarie), Horvátország (Croatie), Észtország (Estonie), Lettország (Lettonie), Litvánia (Lituanie), Luxemburg (Luxembourg), Málta (Malte), Szlovákia (Slovaquie) és Szlovénia (Slovénie) kamarái.
[12] http://www.arert.eu/?lang=en
[13] Az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/EU rendelete (2012. július 4.) az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről
[15] Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról
[16] Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról
[17] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1191 rendelete (2016. július 6.) egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról
[18] Az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/EU rendelete (2012. július 4.) az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről
Lábjegyzetek:
[1] A szerző Képviseletvezető, Magyar Országos Közjegyzői Kamara brüsszeli képviselete.
Visszaugrás
