A 2002. december 12-13-án lezajlott Koppenhágai Csúcsot követően, december 19-én lépett hatályba az Európai Unió és Magyarország között az ún. Interim Megállapodás, mely csatlakozásunkig, azaz 2004. május 1-jéig terjedő időszakra vonatkozóan szabályozza a két fél közötti kapcsolatokat, az információs és konzultációs mechanizmust.
Az átmeneti időszak két fő szakaszra bontható. A 2002. december 19-től tartó első szakasz lényege, hogy Magyarország tájékoztatást kap minden olyan előkészület alatt álló tanácsi döntésről, amelynek következményeit vállalnia kell. A csatlakozási szerződés aláírását, azaz 2003. április 12-ét követő második szakaszban a magyar képviselők aktív megfigyelői státuszban, vagyis tanácskozási joggal, de szavazati jog nélkül részt vehetnek a különböző tanácsi formációk ülésein.
Az interim rendszer keretében egy többlépcsős egyeztetési mechanizmus működik: a tervezetek a brüsszeli EU-misszión keresztül, elektronikus úton jutnak el a magyar Külügyminisztériumhoz, amely továbbítja azt az illetékes szaktárca felé. Ez utóbbi feladata - sokszor néhány órás határidővel - az egyeztetés az érintett szakértők, valamint az ún. horizontális tárcák (IM, KüM, PM) között. A kialakított vélemény ugyanazon a csatornán érkezik vissza a Tanácshoz. Amennyiben valamely döntés következményeit Magyarország 2004. május 1-jével részben vagy egészben nem tudná vállalni, az ezzel kapcsolatos igényünket jelezhetjük, és kezdeményezhetjük az Interim Bizottság összehívását nagyköveti, végső esetben miniszteri szinten.
Hosszas előkészítő folyamat után véglegesült a tagjelölt országok és az Unió között megkötendő Csatlakozási Szerződés szövege (nemhivatalos fordítása már megtalálható a Külügyminisztérium honlapján, a hivatalos fordítás a jogi és szakmai lektorálást követően, április elején várható).
Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága március 18-án szavaz a szövegről, majd a Parlament az április 9-i plenáris ülésen hagyja jóvá. A csatlakozási kérelmeket a Tanács április 14-én fogadja el hivatalosan, egyben felhatalmazást adva az aláírásra. Ez utóbbira április 16-án Athénban kerül sor, ünnepélyes keretek között.
Akárcsak az eddigi bővítések esetében, a szerződés ezúttal is egyetlen nemzetközi okmányt jelent, amelynek aláírói egyrészről a jelenlegi tizenöt tagállam, másrészről az új tagállamok lesznek.
A szerződés három fő részből áll. Az első maga a csatlakozási szerződés, ebben a felek kimondják az új tagállamok csatlakozását a nemzetközi szervezethez, valamint az elsődleges és a másodlagos közösségi jogszabályok szükséges módosítását. A szerződés szerves részét képező melléklet a csatlakozási okmány, mely tartalmazza az elsődleges és a másodlagos közösségi jogszabályok módosítását (intézményi kérdések, derogációk, átmeneti intézkedések, technikai kiegészítések), rögzíti a csatlakozás jogi feltételeit. A harmadik dokumentum a záró okmány, amely összefoglalja a felek által aláírt csatlakozási szerződést. Ez tartalmazza a feleknek a csatlakozási szerződés aláírásakor tett közös, többoldalú, kétoldalú, illetve egyoldalú nyilatkozatait. A felek képviselői ezt a dokumentumot is aláírják.
Mivel a csatlakozási szerződés hatályba lépésének kitűzött időpontja 2004. május 1., eddig kell végbemenni a ratifikációs folyamatnak.
A március 8-án lezajlott máltai népszavazás sikerként, ösztönző erőként könyvelhető el az április 12-én megtartandó hazai népszavazás szempontjából is. A többi tagjelölt országban is tartanak népszavazást, Ciprus kivételével: Szlovénia - március 23., Litvánia - május 11., Szlovákia - május 16-17., Lengyelország - június 8., Csehország - június 15-16., Észtország - szeptember 14., Lettország - szeptember 20.
Felmerülhet a kérdés: mi történik, ha valamely tagjelölt ország lakossága elutasítja a csatlakozást? A Tanács állásfoglalása alapján emiatt a folyamat nem szenved késedelmet, és ennek esélye egyébként is minimális.
Hazánk népszavazásra való felkészítését, és a lakosság uniós ügyekben való tájékoztatását hivatott ellátni az EU Kommunikációs Közalapítvány, mely február 25-én számolt be tevékenységéről az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottsága előtt.
A kuratórium elnökhelyettese, dr. Somody Imre eddigi fontosabb eredményként sorolta fel kb. 3,8 millió tájékoztató levél szétküldését a családoknak, sajtóközpontok felállítását, valamint a 181-es telefonszám bevezetését.
A levelek közül a beszámoló időpontjáig kb. 450 ezer érkezett vissza, ami kétszerese a szakértők által előzetesen megjósoltnak. Az állampolgárok érdeklődésére leginkább számot tartó három témakör: munkahellyel, gyerekekkel/iskolával kapcsolatos információk, szociális biztonság.
Somody Imre hangsúlyozta, hogy a népszavazás történelmi pillanat, nagyon fontos, hogy ennek mindenki részese legyen, hiszen a csatlakozás elmos ellentéteket és összeköt embereket.
A stratégia 3 fázisú, az első fázis március 15-ig tartott, ezt követi április 12-ig a második, ún. lelkesítő fázis, majd április 12. után a harmadik, köszöntő fázis.
Az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottságának 2003. február 12-i ülésén Nikolas Kalantzianos görög nagykövet tartott tájékoztatót a görög elnökség prioritásairól és egyéb aktuális kérdésekről.
Beszédében megjelölte a görög elnökség legfontosabb prioritásait:
1. A bővítés megvalósítása a 10 tagjelölttel, ugyanakkor minél több fejezet lezárása Romániával és Bulgáriával. Törökország vonatkozásában a fő cél a Csatlakozási Partnerség felülvizsgálata. Fontos, hogy az ország 2003-ban végrehajtsa a szükséges jogharmonizációs lépéseket, majd 2004-ben az intézményfejlesztéseket, amelyek biztosíthatják a koppenhágai politikai kritérium teljesítését, hiszen 2004 végén átfogó értékelés születik a teljesítményükről.
2. A lisszaboni folyamat erősítése: a görög elnökség a márciusi Európai Tanács során a kis- és középvállalkozói szektorra és a foglalkoztatásra kíván kiemelt figyelmet fordítani, amit kiegészít majd a kutatás-fejlesztési térség, a minél jobban kiépített energia és közlekedési hálózat témaköre, illetve a szociális Európa.
3. Európa jövője, Konvent, IGC: a görög és az olasz elnökség, valamint a Konvent elnökségének szándéka szerint a Konvent júniusban lezárul. Erre azonban nincs garancia, mint arra sem, hogy az IGC a második félévben befejezhető.
4. Külkapcsolatok, bel- és igazságügyi együttműködés: A családegyesítésre vonatkozó irányelv már elkészült, a szaloniki Európai Tanácsig a hosszabb időtartamú tartózkodásra vonatkozó jogszabály is valószínűleg megszületik. A csúcs feladata lesz a politikai iránymutatás a migrációs politika és a külső határok védelme tekintetében.
A szokásos COREPER I. és II. ülések mellett több tanácsülésre és informális tanácsülésre is sor kerül, pl.:
Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa - március 18-19. és április 14-15.
Informális környezetvédelmi tanácsülés - május 3-4.
Bel- és Igazságügyi Tanács - május 8.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
