Az igazságügyi miniszter a Google magyarországi vezetőivel egyeztetett a készülő európai uniós "Big Tech"-szabályozással kapcsolatban. Varga Judit a Facebook-oldalán számolt be a találkozóról, kiemelve, hogy Magyarország a Digitális Szabadság Bizottság munkájának köszönhetően élen jár a közös európai szabályozás kialakításában. Azt írta: a többi európai országhoz hasonlóan, Magyarországon sem állít más elvárást a nagy technológiai cégekkel szemben, mint a törvényes, átlátható és ellenőrizhető működést. Semmi mást, mint ami a többi cégre, nagyvállalatra vagy kisvállalkozóra is vonatkozik - tette hozzá.
Varga Judit úgy fogalmazott: egy dolgot szeretnének elérni, azt, hogy - átlátható szabályozással - a magyar emberek személyes adatai és véleménynyilvánítási szabadsága a legmagasabb szinten védve legyenek. A miniszter tudatta, az eszmecsere folytatódik, egyúttal azt kérte, hogy az emberek mondják el ezzel összefüggésben a véleményüket a https://digitalisszabadsag.kormany.hu/varjuk-velemenyet oldalon. Varga Judit március 5-én jelentette be, hogy egyeztetni fog a Google-lal, és konzultációkat kezdeményez a Facebook és más nagy technológiai cégek vezetőivel is.
2021. március 25.
Az Igazságügyi Minisztérium elkötelezetten támogatja a jogászképzés színvonalának emelését, hozzájárulva ezzel a hallgatók előmeneteléhez, a jogászi hivatás integritásának és társadalmi elismertségének növeléséhez határon innen és túl - hangoztatta a tárca vezetője hétfőn a Debreceni Egyetemen, a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) állam- és jogtudományi szekciójának online nyitóünnepségén.
Varga Judit hozzátette: a minisztérium e célok eléréséhez elsősorban oktatásfejlesztési és kutatási programok támogatásával, illetve jogászösztöndíjak nyújtásával járul hozzá, évente mintegy 500 millió forint forrást biztosítva. Az elmúlt években 500-600 diák kapott ösztöndíjat minden félévben, évente a nyolc jogi karnak pedig 4-7 millió forintot juttatnak konferenciák és perbeszédversenyek megrendezésére - sorolta. "Legyen nemes a versengés!" - intézte szavait a diákköri konferencia résztvevőihez Varga Judit, az állam- és jogtudományi szekció fővédnöke, aki rövid történeti áttekintést is adott a tudományos diákkori mozgalom kezdetéről, 70 éves történetéről.
Azt mondta: "Az Önök útjának egyengetése, képzésük megszervezése, szakmai előmenetelük biztosítása, a kiválóságok felkarolása nem pusztán aktuálpolitikai kérdés, hanem nemzeti érdek [...], megmaradásunk záloga." A politikus szerint csak a kiművelt emberfő tud ellenállni a ma tapasztalható, "fék nélküli homogenizálási kísérleteknek", a hagyományok elfeledtetésének, és végső soron "a nemzeti identitásunk elsorvasztásának". A nemzet túlélésének záloga a saját jogrendszer, kultúra, valamint a intellektuális szuverenitás megőrzése - hangoztatta.
Kitért arra is, hogy a magyarság számára a kereszténység identitásképző és nemzetmegtartó szerepe evidencia, "kultúránk és történelmünk szerves része". "Mi magyarként vagyunk igazi európai nemzet" - tette hozzá az igazságügyi miniszter, megjegyezve: "Vannak olyan területek, ahol a tagállamok önálló cselekvése hatékonyabb, mint a közös fellépés, és a több Európa nem jelent feltétlenül jobb Európát." Nem lehet a közösség minden válságára, kihívására a több Európa "üresen kongó frázisát harsogni" - mondta Varga Judit, arra kérve a jogászhallgatókat, hogy "az egység a sokféleségben jeligének megfelelően vigyék tovább hazánkat a megkezdett úton". Olyan Európában - tette hozzá -, ahol az egység és a tagállamok sokszínűsége azonos súlyú, egyenrangú érték. Ehhez ad "muníciót" a részvétel a diákköri konferencián - jegyezte meg.
2021. április 12.
A kormány célja, hogy az áldozatsegítő központok 2025-re országos hálózatot alkossanak - közölte az igazságügyi miniszter a Facebook-oldalára feltöltött videójában. Varga Judit azt mondta, hogy az elmúlt évtizedek legeredményesebb családvédelmi és áldozatsegítő programjait indították el ebben a kormányzati ciklusban. A családjogi civil munkacsoport tevékenységének köszönhetően a családok, gyermekek, nők és áldozatok védelme kiemelt figyelmet és hatékony támogatást kapott.
Varga Judit közölte, a munkacsoport csütörtöki ülésén Novák Katalin, a családokért felelős tárca nélküli miniszter részvételével a kapcsolati erőszak elleni küzdelem kormányzati eredményeit mutatták be, és egyeztettek a civil partnerekkel a további lépésekről. A munka a koronavírus-járvány idején sem állt meg: 2020-ban csaknem 15 ezer áldozatnak nyújtottak támogatást, az áldozatsegítő vonal több mint 11 ezer hívást fogadott - mondta.
Varga Judit fontosnak nevezte, hogy az érzelmi, lelki támasz mellett hatékony jogi segítséget is kapjanak a rászorulók. A segítségnyújtás érdekében stabil jogszabályi környezetet hoztak létre, szigorították a büntető törvénykönyvet, bevezették az áldozatok hatékony elérésének rendszerét, megduplázták az áldozatsegítő központok számát és megkezdték újabb öt vidéki helyszín kiépítését - sorolta.
2021. április 29.
- 59/60 -
Csemegi Károly jogászról, a magyar büntetőjog kiemelkedő alakjáról, az első magyar büntetőtörvénykönyv, a Csemegi-kódex megalkotójáról emlékeztek meg hétfőn Budapesten, a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben születésének 195. évfordulója alkalmából - tájékoztatott a Nemzeti Örökség Intézete.
A közlemény szerint Varga Judit igazságügyi miniszter a megemlékezésen kiemelte: Csemegi Károly életműve több mint 120 év távlatából is elevenen él, és a magyar jogi kultúra meghatározó része. "A kiegyezés következtében kiteljesedő polgári eszmék és gondolkodásmód új teret és lehetőséget adtak a haladó szellemű értelmiségnek, hogy olyan szintre emeljék a társadalmat, amelyről már a szabadságharc óta álmodoztak. Ennek a munkának a jó része a jogászokra hárult" - idézte fel a miniszter. Hozzátette: Csemegi Károly sokrétű nyelvi műveltsége lehetőséget nyújtott számára a korabeli Európa valamennyi jelentős büntetőjogi kódexének a beható tanulmányozására. Azt az elvet vallotta, hogy az igazi kodifikációs munka - hasonlóan a nagy művészeti alkotásokhoz - egyszemélyes, egyedüli teljesítmény, egyben felelősség. A nagy mű ez alatt az időszak alatt számos jogásznemzedék és - évfolyam közjogi és büntetőjogi gondolkodását alakította. Bár kódexe a klasszikus iskola szellemében fogalmazódott meg, mégis túllépett azon és megelőlegezte a későbbi közvetítő iskola gondolatiságát - emelte ki Varga Judit.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének megbízott főigazgatója a megemlékezésen rámutatott, hogy a Fiumei Üti Nemzeti Sírkert a modern kori Magyarország történelmének lenyomata, Csemegi Károly mellett több kortársának is nyughelye. "Ez az a korszak, amikor a forradalom leverése után először nyílt lehetősége a magyarságnak önmaga definiálására, szabadságjogai kivívására, az önálló jogi feltételek megteremtésére. Ebbe a folyamatba kapcsolódott be kitörölhetetlenül Csemegi Károly" -mondta a főigazgató.
Csapucha Bernadett, a PPKE Jog- és Államtudományi Doktori Iskola nevében arról beszélt, hogy a Csemegi-kódex a 21. században is élő, irányadó vezérelveket alkalmazott, olyanokat, mint a törvény előtti egyenlőség, az emberi igazság, valamint olyan eszméknek biztosított táptalajt, mint a humanizmus.
A 195 éve született Csemegi Károly a Csemegi-kódex kidolgozására 1872-ben kapott megbízást. Sürgette az ítélőtáblák decentralizációját, a szóbeliség és a közvetlenség elvének bevezetését, a jogi szaknyelv korszerűsítését. 1878. november 1-jétől a legfőbb ítélőszék (1882-től a Kúria) tanácselnöke lett, a második büntetőtanács vezetésével bízták meg. Új iskolát alapított a jogtudomány terén is, különösen a külföldi nagy jogászok és jogi intézmények tanulmányozására. E célból alapította a Magyar Jogászegyesületet (1880), amely a nevezetesebb jogi és jogpolitikai kérdések megvitatásának fóruma lett - olvasható a közleményben.
2021. május 4.
A szellemi tulajdon világnapjának hetében három, az Igazságügyi Minisztérium által előkészített szellemi tulajdonjogi tárgyú törvényjavaslat záró szavazására került sor az Országgyűlés előtt.
Magyarország az Európai Unió tagállamai közül másodikként ülteti át a digitális piac kihívásaira reagáló szerzői jogi irányelveket. A szabályozásban érintett szakmai és társadalmi szervezetekkel, illetve piaci szereplőkkel történt közel kétéves konzultációs folyamat, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával való közeli együttműködés eredményeként kidolgozott törvénymódosítás biztosítja a techóriások társadalmi teherviselésbe való bevonását, a szerzői jogi jogosultaknak a felhasznált tartalmaik felhasználása során keletkezett bevételekből való megfelelő részesedését. A szerzői jogi törvény módosítása lehetővé teszi egy hatékonyabban működő szerzői jogi piac támogatását, a jogosultak és a felhasználók közötti egyensúlynak a digitális kor igényeihez való igazítását.
A Lisszaboni Megállapodás Genfi Szövegének kihirdetésével és a Védjegytörvény kapcsolódó módosításával a hazai földrajzi árujelzők - mint pl. a herendi porcelán, a halasi csipke, a szegedi fűszerpaprika, a gyulai kolbász, a makói hagyma és a tokaji bor - hosszú távú és hatékony nemzetközi védelme vált biztosítottá. A két törvény elfogadása nemcsak a felbecsülhetetlen értékű, hazai megjelölések nemzetközi elismertségének jogi kereteit biztosítja, hanem megvédi azokat az európai uniós intézmények közötti, belső jogi vitákból fakadó bizonytalanságoktól is.
2021. május 7.
A Konferencia Európa Jövőjéről elnevezésű, egy éven át tartó rendezvénysorozat okán közös gondolkodásra buzdít Varga Judit igazságügyi miniszter hivatali elődjével, Trócsányi László európai parlamenti képviselővel közösen. Varga Judit hétfői Facebook-bejegyzésében emlékeztet arra: az Európai Unió mottója az "Egység a sokféleségben".
Ugyanakkor - folytatja - manapság mégis munkálkodnak Európában olyan erők, melyek az egység nevében számolnák fel a sokféleséget. Szerinte a nemzetek feletti, "színtelen, szagtalan massza" nem lehet egy olyan kontinens jövőképe, amely mindig is színes nemzeti kultúráiról, hagyományairól és változatos történelmi örökségéről volt ismert. Varga Judit úgy látja, az Európa jövőjéről szóló konferencia remek lehetőséget teremt arra, hogy mindenki elmondhassa véleményét, és beleszólhasson az Európai Uniót formáló döntési folyamatokba. Az eszmecsere nem lehet teljes a magyar emberek véleménye nélkül - írta. "Ezért biztatok mindenkit arra, hogy vegyen részt a konferenciával kapcsolatos vitákban, online eseményeken, és mondja el, mit gondol közös jövőnkről!" - tartalmazza Varga Judit bejegyzése.
2021. május 17.
- 60/61 -
Az új kontraktust az Igazságügyi Minisztérium részéről Szeiler Orsolya igazságügyi közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár, valamint Terdik Tamás r. vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya írta alá 2021. május 20-án.
Az együttműködés célja az áldozatsegítési és áldozatvédelmi tevékenységgel összefüggő feladatok eredményes megvalósítása, a bűncselekmények, illetve tulajdon elleni szabálysértések áldozatainak okozott társadalmi, erkölcsi, anyagi és érzelmi sérelem enyhítése. A megállapodás értelmében a Budapesti Rendőr-főkapitányság 12 kerületi rendőrkapitányságon biztosít ügyfélfogadási helyet, lehetőséget, illetve az ehhez szükséges eszközt a Budapesti Áldozatsegítő Központ munkatársai számára. Az Igazságügyi Minisztérium a kapitányságokon áldozatsegítő munkatársak jelenlétét biztosítja, emellett vállalja a rendőrök áldozatvédelmi képzését.
2021. május 20.
Pénteken hivatalosan is átvette Magyarország az Európa Tanács (ET) miniszteri bizottságának soros elnökségét - írta az igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán, majd úgy fogalmazott: "komoly felelősség ez, egyben különleges lehetőség is". Varga Judit kifejtette: felelősség, hiszen 47 tagállam álláspontját összehangolni, az országok képviselőivel folyamatosan egyeztetni többoldalú konferenciák és tanácskozások során nem kis feladat.
A miniszter a magyar ET-elnökség prioritásai közé sorolta a kisebbségi jogok védelmét, az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos párbeszéd fenntartását. "Alapelvünk a nemzetek kulturális, jogi és történelmi hagyományainak tiszteletben tartása, valamint az eljövendő nemzedékek érdekeinek képviselete" - hangsúlyozta. Tájékoztatása szerint a következő hat hónap kiemelt témája lesz a jövő kihívásai terén az igazságszolgáltatás digitalizációja és a mesterséges intelligencia alkalmazása az igazságszolgáltatásban, amiről az ősszel igazságügyi miniszteri konferenciát is rendeznek Budapesten.
Varga Judit emlékeztetett: az Országgyűlés kedden elfogadott politikai nyilatkozatában megerősítette a szabad, független és demokratikus európai államok együttműködési keretét jelentő Európa Tanács tevékenysége melletti elkötelezettségét. "Magyarország hosszú ideje elhivatott részese és formálója az európai jogfejlődésnek, amit a következő időszakban is bizonyítani fogunk! Hajrá, magyar ET-elnökség!" - zárta bejegyzését a politikus.
2021. május 21.
Az erős nemzetek erős Európája mellett tett hitet Varga Judit igazságügyi miniszter kedden az Országházban, a Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban címmel, főiskolai és egyetemi hallgatóknak meghirdetett pályázat ünnepélyes díjkiosztóján elmondott beszédében.
"Mi, magyarok az erős nemzetek erős Európájában hiszünk" - mondta a politikus, emlékeztetve arra, hogy Robert Schuman, az EU egyik alapító atyja is olyan Európában hitt, amely nem helyezi szembe egymással a különböző nemzeteket, hanem azt hirdeti, hogy az erős Európa és az erős nemzetek elválaszthatatlan egységet képeznek. A miniszter megjegyezte: vannak olyan erők, amelyek "kizárólag a megosztásban, a tagállamok egymás ellen fordításában, illetve egy nemzetek nélküli Európában, arctalan multikulturális masszában látják Európa jövőjét".
"Az én meggyőződésem azonban az", hogy egy ilyen Európa soha nem lesz képes működni, soha nem lehet sikeres - jelentette ki, és zenei hasonlattal alátámasztva gondolatát úgy fogalmazott, egy nemzetek nélküli Európa olyan, "mint a klasszikus zene Mozart, Schumann vagy éppen Bartók nélkül". Varga Judit kiemelte, nagy öröm, hogy a járvány ellenére a szokásosnál több, 55 pályamű érkezett, és a pályaművek megmutatták, hogy a fiatalok kellő szellemi tőkével és megfelelő tudományos kelléktárral rendelkeznek, hogy átlássák az unió nagyon bonyolult folyamatait.
A miniszter emlékeztetett: május 9-én indult útjára az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat, amelyben minden uniós állampolgár elmondhatja véleményét. Szólt arról: ahhoz, hogy megértsük az EU működését, két készségre van szükség, egyrészt tudni kell mélyen elmerülni egy-egy szakpolitikai témában, ugyanakkor meg kell tudni érteni az összeurópai folyamatokat is. Mint mondta, ez a kettős látásmód a jellemző a beadott pályaművekre.
Felix Bubenheimer, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének helyettes vezetője hangsúlyozta: szükség van az olyan fiatalokra, mint a díjazottak, akik tudományos szinten is foglalkoznak az Európát érintő kérdésekkel, és így a továbbiakban "Európa jövőjének építészeivé" válhatnak. Európa folyamatosan alakul, épül, és soha nem fogunk elérni egy olyan pontot, amikor hátradőlhetünk, hogy elkészült a közös európai rendszerünk - mondta, hozzátéve, hogy nehéz 27 tagállam és 400 millió európai polgár között olyan kompromisszumot kovácsolni, amivel mindenki elégedett lenne. "Mindannyiunk érdekének" nevezte, hogy az EU jól reagáljon a kihívásokra, de - mint hozzátette - komoly szakmai viták folynak arról, hogy melyik út a legjobb a kihívások leküzdéséhez. A viták egyik kulcskérdése, hogy mi az, amit inkább közösen, európai szinten kell megoldani és mi az, amit a szubszidiaritás szellemében nemzeti, helyi szinten - jegyezte meg.
A díjakat Varga Judit és Felix Bubenheimer mellett Jakab István, az Országgyűlés alelnöke adta át. A pályázatot 27. alkalommal hirdették meg, és idén is számos pályamű érkezett anyaországi és határon túli, 30 évnél fiatalabb magyar hallgatóktól. A pályázatokat az Országgyűlés elnöke által felkért szakértőkből álló bírálóbizottság értékelte. A nyertesek pénzjutalomban és informatikai utalványban részesültek, kedden az első három helyezett és a két különdíjas pályamunka készítői vehették át díjukat.
2021. június 15.
Az emberek jogait az online térben is meg kell védeni, ehhez gyorsan kell lépni, és az Európai Uniónak példát kell mutatnia
- 61/62 -
- mondta Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn az Országházban. A tárcavezető a Párbeszéd Európa jövőjéről: egy digitális Európai Unió építése címmel megrendezett nemzetközi konferencián kiemelte: mindent meg kell t enni azért, hogy az emberek biztonságosan használhassák az online teret. Egyre többen ismerik fel, mennyire fontos a szabályozás és az, hogy az állampolgárok érdekeit megvédjék a digitális világban - fűzte hozzá.
Az Igazságügyi Minisztérium és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet által szervezett tanácskozáson Varga Judit hangsúlyozta: a digitalizáció a teljes társadalmat érinti és korlátlan lehetőségeket kínál, de ezzel felelősség is jár. Fontos, hogy Európában "saját kezünkbe vegyük a jövőnk alakítását, és olyan digitális jövőt biztosítsunk", amely az emberek javát szolgálja - fogalmazott. Varga Judit kifejtette: minden generációnak megvannak a saját kihívásai, a mostanié a digitális forradalom kezelése. Az internet sok ember életét változtatta meg, átformálta a mindennapokat, átalakította a közösségeket, a kultúrákat - értékelt.
Kifejtette: a közösségi média platformjai egyre befolyásosabbá váltak az elmúlt időben, elnyerték az emberek bizalmát, sok milliárd felhasználót szereztek világszerte, de túl gyorsan terjedtek el, és mára a hátrányok is világossá váltak. Hozzáfűzte, egyre több felhasználó csalódott az álhírek terjesztése, az adatokkal való visszaélés és a véleményszabadság korlátozása miatt. A közösségi médiában gyűjtik a személyes adatokat, megfigyelik az emberek szokásait, viselkedését, felügyelik az állampolgárokat - fűzte hozzá a miniszter.
Varga Judit kiemelte: egyre fontosabb az adatok megvédése, és az jelenti a kihívást, hogy kézben tudjuk-e tartani a technológiát, vagy az eluralkodik az életünk felett. Kitért arra: Magyarországon létrehozták a Digitális Szabadság Bizottságot, amely egy dokumentumot készített, hogy sorra vegye a szükséges szabályozással kapcsolatban felmerülő problémákat, kérdéseket. Az igazságügyi miniszter úgy látja, ugyanazoknak a törvényeknek kell érvényesülniük online és offline, mert ez biztosítja az embereknek a megszokott életmódot. Elkerülhetetlen a közösségi média platformjainak szabályozása, és nem jó, ha a monopolhelyzetükkel visszaélnek a digitális piac szereplői - hangoztatta.
Hangsúlyozta: az országoknak nehéz egyedül szabályozniuk ezt a területet, határozott európai fellépésre van szükség, de ahol lehet, ott a nemzeti szabályozásnak is helye van. Olyan Európát kell építeni, amely erős, biztonságos és készen áll a digitális kihívások leküzdésére - jelentette ki Varga Judit. Közölte: ez a harmadik konferencia, amelyet Európa jövőjéről rendeznek, ezúttal a digitalizáció a téma. A tanácskozás jó esélyt kínál arra, hogy új lendületet adjanak az európai országok együttműködésének - tette hozzá.
2021. június 21.
Az igazságügyi miniszter az ünnepélyes megnyitón kiemelte, hogy a Magyar Kormány 2021 januárjától megváltoztatta az áldozatok elérésének módját, így bevezetésre került az áldozatok közvetlen elérésén alapuló, úgynevezett opt-out rendszer, melynek keretében az áldozatokat immáron közvetlenül az állami áldozatsegítő szolgálat keresi meg és ajánlja fel részükre a segítséget. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint "ez jelentős előrelépést hozott az áldozatvédelemben a korábbi opt-in rendszerhez képest, amelyben az áldozat saját maga kereste fel az áldozatsegítő szolgálatokat".
2020-ban országos áldozatsegítési kommunikációs kampány indult, melynek keretében létrejött a vansegitseg.hu áldozatsegítési portál és az Áldozatsegítő Központ néven futó Facebook-oldal azzal a céllal, hogy minél szélesebb körben tudják informálni az áldozatokat és a potenciális áldozatokat. Emellett az Igazságügyi Minisztérium részt vett a kapcsolati erőszak áldozatai számára létrehozott applikáció fejlesztésében, amely az Áldozatsegítő Központok elérhetőségét is tartalmazza.
Ezt kiegészítve a Minisztérium közismert színészek bevonásával elindította a Hétköznapi történetek című videopodcast-sorozatot, amely tájékoztató és prevenciós jellegű tartalmakkal szolgál a kapcsolati erőszak témájában. A miniszter hangsúlyozta: "folyamatos az együttműködésünk az állami, illetve nem állami szervekkel és szervezetekkel. Kiemelkedő partnereink a Rendőrség és a kormányhivatalok. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen a leendő rendőrök képzéséhez is hozzájárulunk". Hozzátette, hogy a civil és jótékonysági szervezetekkel, kiemelten a Máltai Szeretetszolgálattal rendszeres egyeztetéseket folytatnak. Az Igazságügyi Minisztérium által életre hívott Családjogi Munkacsoport keretében folyamatos az eszmecsere és a szakmai párbeszéd a civil szervezetek és a kormányzat között.
Az áldozatsegítő szolgálatok minden fővárosi és a megyei kormányhivatalban működnek, ezek munkáját segítik az Áldozatsegítő Központok immáron hat vidéki városban (Kecskemét, Miskolc, Pécs, Szeged és Szombathely) és a fővárosban. "A magyar kormány megkönnyítette az áldozatsegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, így már valamennyi támogatás a rászorultság vizsgálata nélkül, térítésmentesen igényelhető. Emellett éjjel-nappal ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonal működik annak érdekében, hogy az áldozattá vált állampolgárok hivatali időn túl is kaphassanak tájékoztatást" - emelte ki a miniszter.
"A központhoz fordulókat a hivatali környezettől merőben eltérő, nyugodt környezetben fogadják, ahol mindenki szakszerű, személyre szabott segítséget kap" - mondta el beszédében Varga Judit, aki megjegyezte, hogy a Központokban a továbblépést és a trauma könnyebb feldolgozását térítésmentes pszichológusi segítségnyújtással, krízishelyzet-kezeléssel, és anyagi segítségnyújtással támogatják. A miniszter hangsúlyozta: az Áldozatsegítő Központok tavaly csaknem 15 ezer áldozatnak nyújtottak támogatást, az áldozatsegítő vonal több mint 11 ezer hívást fogadott. A kormány célja egy országos hálózat kiépítése, hogy 2025-re minden megyében elérhetővé váljanak e szolgáltatások.
2021. június 29.
* * * A Közéleti hírek rovat zárása: 2021. június 30. * * * ■
Visszaugrás
