Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet (ELTE TK JTI), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a HUN-REN-PTE-NKE Összehasonlító és Európai Foglalkozáspolitikai és Munkajogi Kutatócsoport 2025. november 20-án közös konferenciát szervezett A hatékony foglalkoztatás jogi alapjai címmel. A konferencia célját Gárdos-Orosz Fruzsina kutatóprofesszor, intézetigazgató (ELTE TK JTI) a megnyitójában abban jelölte meg, hogy a munkajog mai állapotát a jogrendszer egészébe ágyazva, a komplexitás igényével tekintsék át, kiemelve a legfontosabb problémákat, megvitatva a lehetséges megoldási irányokat és eszközöket. A konferencia résztvevőit Papp Tekla egyetemi tanár (NKE ÁNTK) is köszöntötte, aki bemutatta a HUN-REN-PTE-NKE Összehasonlító és Európai Foglalkozáspolitikai és Munkajogi Kutatócsoportot. Ismertetésében hangsúlyozta, hogy a kutatócsoport célja a hatékony foglalkoztatás jogi alapjainak feltárása, amelyhez kapcsolódóan Kiss György professzor tudományos víziójára támaszkodva vázolta fel a folyamatban lévő kutatás főbb irányait.
A konferencia nyitóelőadásában Kiss György professzor a kutatás alapvető téziseit mutatta be, ismertetve annak tárgyát, célját és módszertani kereteit. Előadásában rámutatott arra, hogy a kutatás a magyar munkajog jelenlegi helyzetének átfogó leírását tűzi ki célul, felmérve a munkajogban rejlő lehetőségeket, kihívásokat. A professzor hangsúlyozta, hogy a kutatás középpontjában a munkajogi szabályozás átalakításának körülményei és lehetőségei állnak, különös tekintettel a gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai keretekre. A hipotézisei között szerepelt, hogy a munkajogi szabályozás rendszerét a gazdaságpolitika és az ennek megfelelő foglalkoztatáspolitika határozza meg, a magyar gazdaság nemzetközileg determinált (döntően felülről irányított, befolyásolt piacgazdaság), valamint, hogy a magyar foglalkoztatás preferenciája az olcsó, alapvetően "unskilled" munkaerő. Az előadó ezt követően vizsgálta a munkajog helyét a jogrendszerben, a munkajog rendeltetését, a munkaszerződés és a kollektív szerződés funkcióját, valamint kitért a jogi norma rendeltetésére a munkajogban. Közbenső következtetései között szerepelt, hogy a munkajog nincs válságban, változáson megy keresztül, mint története során mindig.
A magyar munkajog a jelenlegi gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai környezetben témakörre összpontosító plenáris előadássorozatot Halmai Péter egyetemi tanár nyitotta meg, aki előadásában számos statisztikai adat és összehasonlító diagram alapján mutatta be a magyar és a nemzetközi gazdasági környezet meghatározó folyamatait. Elemzése középpontjában azok a tényezők álltak, amelyek a magyar gazdaságpolitikát alakítják, valamint az, hogy e hatások miként jelennek meg a piaci működésben, különösen a munkaerőpiaci viszonyok szabályozásában.
Ezt követően Petrovics Zoltán egyetemi adjunktus (ELTE ÁJK), egyetemi docens (NKE ÁNTK) A magyar munkajog szociális funkciójának átalakulása - prioritások, eszközök című előadásában abból a feltevésből indult ki, hogy a munkajognak van szociális funkciója, amelynek jelentéstartalmát körülhatárolta, valamint ezzel összefüggésben rámutatott arra is, hogy a munkajognak emellett számos egyéb funkciója is azonosítható. Az előadó ezt követően azt vizsgálta, hogy a magyar munkajogi szabályozás fejlődése során milyen tendenciák rajzolódnak ki a szociális funkció érvényesülése szempontjából, továbbá a hatályos magyar munkajogi szabályozásból vett példákon keresztül érzékeltette, hogy a szociális funkció gyakorlati érvényesülése jelenleg milyen irányba mutat.
Kun Attila egyetemi tanár (KRE ÁJK, NKE ÁNTK) előadása három, vitára szánt tézis köré épült az Európai Unió munkajogának magyar munkajogra gyakorolt hatásaival összefüggésben. Az előadó egyrészt amellett érvelt, hogy a magyar munkajog szociális dimenziója döntően az uniós munkajog közvetlen vagy közvetett inspirációjára fejlődött, másrészt rámutatott arra, hogy az uniós irányelvek átvétele során a hangsúly elsődlegesen az adminisztratív megfelelésen van, míg az irányelvek által megfogalmazott jogpolitikai célkitűzések érdemi érvényesítése gyakran nem kap kellő súlyt. Harmadik tézisként az előadás kritikai szemmel vizsgálta azt az - Európai Bizottság által is hangsúlyozott - állítást, miszerint az uniós munkajog világos és koherens rendszert alkot, bemutatva az ezzel szemben fennálló belső ellentmondásokat és átláthatósági problémákat.
A panel zárásaként Auer Ádám egyetemi docens (NKE ÁNTK) előadásában egy új kutatásmódszertani megközelítést mutatott be, amely az Alkotmánybíróság foglalkoztatással kapcsolatos gyakorlatát hálózatkutatási eszközökkel elemzi. Az empirikus vizsgálat feltárta a munkajogi tárgyú alkotmánybírósági döntések hivatkozási mintázatait, az alapjogi érvelések súlypontjait, valamint a visszautasítási gyakorlat domináns tendenciáit. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a módszer ugyan nem helyettesíti a dogmatikai elemzést, de új perspektívát kínál a munkajogi alkotmányosság alakulásának vizsgálatához.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
