Csongrád megye kormánymegbízottja civilben agrármérnök. 1978-ban szerezte diplomáját a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. A versenyszférából került 2011-ben a Csongrád Megyei Kormányhivatal élére - korábban tíz évig kutatóintézeti munkát végzett, amelytől előbb a bankszektor, később a közélet csábította el. Alig néhány hónapja volt országgyűlési képviselő, amikor kormánymegbízottá nevezték ki és ezzel együtt komoly feladatot kapott a közigazgatás átalakításának folyamatában. Az általa irányított kormányhivatal az első évét elismert szakmai sikerekkel zárta, a "Jó állam" jegyében lezajlott integráció Csongrád megyében jól vizsgázott.
• A közigazgatás jelenlegi átalakítása az egyik legnagyobb mértékű államreform a rendszerváltás óta, amely a gyakorlott szakemberek számára is feladja időnként a leckét. Ön úgy kezdett hozzá ehhez a feladathoz, hogy nem volt különösebb közigazgatási gyakorlata. Nem érezte hiányát a mindennapi döntéshozatalban?
Talán éppen ez volt az előnyöm: a gazdasági élet területén szerzett tapasztalatok adtak lendületet az itteni munkának. Ott gyorsabb a döntéshozatali mechanizmus, egyszerűbb az irányítás, mint a közigazgatásban. Két évvel ezelőtt kerültem a politika közelébe, az előtt a gazdasági élet különböző területein dolgoztam. A gyakorlatias gondolkodásra még gyermekkoromban szoktatott rá Zsombón a mezőgazdasági munka. Ma is azt gondolom, hogy az igazi munka az, amit a két kezével csinál az ember. Később a pénzügyek felé terelt az élet: tovább képeztem magam és különböző bankokban töltöttem be vezető pozíciót. A gazdasági életben szerzett majdnem harmincévnyi munkatapasztalattal és csaknem tíz éves vezetői gyakorlattal a hátam mögött ért az a megtiszteltetés, hogy Csongrád megye kormánymegbízottja lehetek. Tudom, sokan még most sem értik, mit is jelent ez a poszt, de én kihívásnak tekintem, hogy a magam munkájával is segíthetek helyrerakni azt, amit az elmúlt húsz év elrontott. Úgy érzem, a politika tartozik az embereknek a problémákra adott jó válaszokkal. Hiszem, hogy munkámmal a jó válaszokért, a megoldásokért teszek.
• "Fel kell számolni az intézményi dzsungelt" - nyilatkozta nemrégiben az igazságügyi és közigazgatási miniszter. Ön szerint melyek azok a nagyobb problémahalmazok, amelyek indokolják a rendszerváltás óta kialakult decentralizált önkormányzati-közigazgatási rendszer központosítását?
Elég csak a gazdasági oldalát nézni a rendszernek és máris ott az első és legnagyobb probléma: az eladósodás. Ha az állam úgy ró feladatot az önkormányzatokra, hogy nem ad mellé elegendő forrást és azok emiatt tömegével eladósodnak, akkor az a rendszer rossz. Ha az önkormányzatok ebből adódóan, más-más szinten tudják biztosítani például a közoktatást, akkor megint csak azt mondom, hogy be kell avatkozni. Alapvető elvárás, hogy az olyan ellátásnak, mint az oktatás vagy az egészségügy, amelyeket az adófizetők pénzéből tart fenn az állam, nem lehet országrészenként vagy megyénként eltérő színvonala. Szintén változtatásra érett az a rendszer, amelyben az állampolgároknak nyújtott szolgáltatásokat nehéz igénybe venni, mert nagy a bürokrácia és a korrupció is virágzik. Ezek a problémahalmazok eddig is fennálltak. Az előző kormányok is tudták már, hogy változtatni kell az önkormányzati rendszeren. Emlékezzünk csak vissza korábbi, sikertelen reformokra. A feladat nem lett kevesebb, a pénz ugyanúgy elfolyt. Most annak az idejét éljük, hogy számba vesszük a feladatokat: melyek azok, amelyeket az állam dolga ellátni, melyeket kell az önkormányzatokhoz rendelni. Meggyőződésem, hogy az egységes, áttekinthető szervezetekben jobban követhető a pénz útja. Az államot versenyképessé kell tenni. Erre jó példa a kormányhivatalok eddigi működése: kevesebb pénzből is el lehet látni jól az állami feladatokat. Egy biztos: az új rendszer létrehozásának egyik sarokpontja, hogy az állam adósságát növelni nem lehet. Nekem, mint kormánymegbízottnak az az egyik legfontosabb feladatom, hogy e fölött megyei szinten őrködjek.
• A közigazgatás centralizációjának megyei végződései a kormányhivatalok. Hol húzható meg a határvonal a korábbi megyei és az új kormányhivatali struktúra között?
A nemrégiben megszavazott törvény az államhoz rendeli a korábban megyei fenntartású intézményeket. Január elsejétől megyei szintű, szakosodott szervezet az, amelyen át az oktatási, kulturális és szociális intézményekben ellátja a fenntartói feladatokat. Fontos kijelenteni itt is, hogy a fenntartóváltás Csongrád megyében zökkenőmentesen zajlott. Az intézmények nem kerülnek távolabb az emberektől, az ott tanulók, az ellátottak, valamint a dolgozók semmit nem érzékeltek abból, hogy míg korábban a megyei önkormányzathoz, addig mostantól a megyei intézményfenntartó központhoz tartoznak. A változásnak egyébként számos előnye
- 10/11 -
van. Ezek egyike, hogy az intézmények életéből kikerült a politika. Mivel a megyei önkormányzatok döntéseiket politikai összetétel szerint hozták, előfordult, hogy a közgyűléseken parázs viták során dőlt el számos olyan kérdés, amely az ott végzett szakmai munkát, ellátást is befolyásolta: ki legyen az igazgató, hány forintba kerüljön az ebéd? Ez szakmai és ellátási kérdés, nem lehet politikai vita tárgya. Azt viszont, hogy a megye mely területein, mire költsék a fejlesztési forrásokat, meg kell vitatni. Erre kiválóan alkalmas, politikailag felhatalmazott, választott testület a megyei közgyűlés. Ott kell egyetértésen alapuló fejlesztési koncepciót alkotni és az ehhez szükséges döntéseket meghozni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
