A szerződésben vállalt kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradása nem a teljesítés meghiúsulását, hanem a vállalkozó kötelezetti késedelmét és késedelmikötbér-fizetési kötelezettségét alapozza meg.
Ügyszám: BH 2024.12. (Kúria Gfv.V.30.137/2023/4.)
Címszavak: kötbér; szerződés megerősítése; nem teljesítés; késedelem; szerződésszegés
Az alperes mint megrendelő és a felperes mint vállalkozó között 2016. április 12-én alvállalkozási szerződés (a továbbiakban: szerződés) jött létre egy projekt keretén belül két épület, a J1 és J4 jelű épületek homlokzati hőszigetelő rendszereinek kivitelezési munkálataira. A felek a teljesítési határidőt 2016. július 22. napjában határozták meg. Késedelmes teljesítés esetén a felperes a teljes vállalási ár 0,5%-ával megegyező mértékű napi kötbér fizetésére volt köteles azzal, hogy a kötbér felső határa a nettó vállalási ár 15%-a volt.
A felek a szerződést 2016. június 22-én a J4 épület vonatkozásában közös megegyezéssel szóban módosították úgy, hogy a felperes kizárólag a J1 épület vonatkozásában tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének, egyidejűleg pótmunka elvégzésében is megállapodtak. Az erről szóló megállapodást a 2016. június 23-i keltezésű e-mailben rögzítették.
Az alperes a szerződést 2016. augusztus 23-án felmondta, ezt megelőzően egy másik céggel, a W. S. Kft.-vel mint vállalkozóval kötött alvállalkozási szerződést a J1 épület homlokzati hőszigetelő rendszer építésének kivitelezési munkálataira.
A felek között kialakult elszámolási vitára tekintettel a felperes a Teljesítésigazolási Szakértői Szervtől (a továbbiakban: TSZSZ) szakvéleményt szerzett be, mely szerint a felperes által elvégzett munkák alapján, annak készültségi fokát és minőségét értékelve, a felperesnek az alperes felé fennálló követelése nettó 6 587 738 forint.
A felperes keresetében a TSZSZ szakvélemény alapján az alperes 6 587 738 forint vállalkozói díj és járulékai megfizetésére kötelezését kérte.
Az alperes a keresetet nem vitatta, azzal szemben beszámítási kifogást terjesztett elő egyrészről 5 889 288 forint késedelmi és hibás teljesítési kötbér, másrészről 8 015 807 forint a felperes által okozott többletköltség mint kár, harmadsorban 4 508 840 forint üvegkár címén.
A felperes a beszámítási kifogást mindegyik tétel tekintetében vitatta jogalapjában és összegszerűségében is. A kötbérigény tekintetében - egyebek mellett - arra hivatkozott, hogy a felek a szerződést előbb közös megegyezéssel módosították, és az a J4 épületre nem maradt fenn, majd a teljes szerződést közös megegyezéssel megszüntették, így kötbérigénnyel az alperes nem léphet fel.
Az elsőfokú bíróság ítéletével 6 587 738 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest, míg a beszámítási kifogását teljes egészében alaptalannak ítélte. A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a felek a szerződést szóban módosították
- 310/311 -
annyiban, hogy azt a J4 épület kivitelezési munkálataira megszüntették. Ezen túlmenően azt is megállapította, hogy ezt követően a szerződés a J1 épület tekintetében is megszüntetésre került a felek akaratának megfelelő állapot létrejöttével. A megszűnt szerződés alapján pedig kötbérigény nem érvényesíthető, így annak beszámítására nincs lehetőség.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes fizetési kötelezettségének mértékét az alperes késedelmikötbér-beszámítási igényének részben helyt adva, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 253. § (2) bekezdése alapján leszállította, és az elsőfokú ítéletet - a beszámítási kifogást ezt meghaladóan elutasítva - egyebekben helybenhagyta.
A másodfokú bíróság egyetértett az első fokon eljárt bírósággal abban, hogy a kereset alapos, azt ugyanis az alperes sem vitatta. Tévesnek ítélte azonban az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, miszerint a perbeli szerződést a felek szóban, közös megegyezéssel megszüntették. A peres felek - a másodfokú bíróság szerint - a szerződést szóban módosították annyiban, hogy a felperesnek a J4 jelű épületre vonatkozó szerződéses kötelezettségét megszüntették, így ezt követően kizárólag a J1 jelű épület vonatkozásában kellett eleget tennie szerződéses kötelezettségeinek, és egyidejűleg pótmunka végzésében is megállapodtak.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a szerződés az alperes felmondásával 2016. augusztus 23-án szűnt meg, nem pedig a felek szóbeli megegyezésével.
A másodfokú bíróság a kötbérfizetési kötelezettséggel összefüggésben - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:186. § (1) bekezdésére utalva - kiemelte, a felperes részéről történt ugyan hivatkozás arra, hogy késedelmét az alperes felróható magatartása okozta, azonban ezt az állítását nem bizonyította, így késedelmét kimenteni nem tudta.
Mindezen indokok alapján a másodfokú bíróság a felperes kötbérigényét jogalapjában megalapozottnak találta, összegszerűségében azonban - a szerződésben 15% mértékben meghatározott kötbérmaximumra tekintettel is - módosította. A másodfokú bíróság a TSZSZ által is meghatározott 20 425 951 forintból indult ki, amely alapján a késedelmes napok számát figyelembe véve 3 268 160 forint összegű kötbérfizetési kötelezettség terhelte volna a felperest, a kötbérmaximumra tekintettel azonban ezt 3 063 893 forintban mérsékelte. Ennek erejéig az alperes beszámítási kifogását alaposnak ítélte és ezt a nem vitatott kereseti összegből levonva, a különbözet összegére szállította le az alperes marasztalását.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
