https://doi.org/10.59851/mj.72.04.5
A jogi technológiákkal foglalkozó szakirodalomban és a szélesebb jogászi közvéleményben is egyetértés van arról, hogy a jogászság egy új technológiai korszak küszöbén áll. E korszakot a számítógépes nyelvészet jogban történő alkalmazása, valamint a mesterséges intelligencia és a Big Data eszközeinek térnyerése határozza meg. A tanulmány bemutatja az ehhez szükséges technológiai változásokat, valamint azt, hogy a nagyméretű adathalmazok és a gépi tanulási megoldások hogyan formálták át az adatvezérelt döntéshozatalt más iparágakban. Végül azt vizsgálja, hogy az ilyen megoldások milyen szerepet tölthetnek be a jogi munkavégzésben, külön kiemelve a Quantitative Legal Prediction jelenségét, tehát a nagy mennyiségű adatokra épülő jogi döntés-előrejelzést, valamint a nagy mennyiségű adatokra épülő, automatizált online vitarendezési megoldásokat.
Kulcsszavak: adatvezérelt döntéshozatal; Big Data; mesterséges intelligencia; online bíróság; Quantitative Legal Prediction
There is a consensus in the literature on legal technologies and the broader legal profession that the legal field is on the brink of a new technological era. This era is characterized by the emergence of computational linguistics in law and the proliferation of Artificial Intelligence and Big Data tools. The study explores the technological changes that were necessary to bring about this transformation and examines how large-scale data and machine learning solutions that can analyze it have reshaped data-driven decision-making in other industries. It then highlights areas where data-driven decision-making solutions might be relevant in legal practice, with a particular focus on the phenomenon of Quantitative Legal Prediction, i.e., legal decision forecasting based on large datasets, as well as automated online dispute resolution solutions built on extensive data analysis.
Keywords: artificial intelligence; Big Data; data-driven decision-making; online court; Quantitative Legal Prediction
Az egyik legnagyobb nemzetközi jogi informatikai szaktekintély, Daniel M. Katz szerint a társadalmi változások mozgatórugóit minden esetben a ciklikus és a rendszerszintű hatások elválasztásával és azok egymásra hatásaként kell elemezni, és nincs ez máshogy a jogásztársadalomban bekövetkező változásokkal sem.[1] Egy-egy társadalmi változásnál a rendszerszintű hatás az, ami hosszabb távon egy változás irányába mutat, a ciklikus változások pedig ezt képesek felerősíteni vagy gyengíteni. A hazai jogásztársadalom életében bekövetkezett változások elemzése tekintetében az utóbbi évek ciklikus hatásaként elsősorban a koronavírus-járványt érdemes kiemelni, ami a hazai jogászság esetében is felgyorsította az adatok digitalizációját, másodsorban pedig a korlátozott precedensrendszer bevezetését, amely növeli a Kúria joggyakorlatának jelentőségét, valamint azoknak a LegalTech (vagy más elnevezéssel jogi informatikai, LawTech, ebben az írásban is felváltva, szinonimaként használva ezeket a fogalmakat) eszközöknek a szerepét, amelyek képesek figyelemmel kísérni ennek alakulását, esetleg pedig előre is jelezni azt. A rendszerszintű hatások közül pedig talán a legfontosabb a jogi informatika változása, ezért a következőkben erről lesz szó.
A jogi informatika fejlődésének történetét áttekintő kutatásokban és tanulmányokban egyre inkább kezd teret nyerni az a nézet, miszerint a jogi informatikai fejlesztéseket három korszakra lehet osztani,[2] amelyek közül kettő már lezajlott, a harmadik pedig az, amit épp átélünk, így csak rövid távú tapasztalataink, illetve jóslataink lehet vele kapcsolatban. A két korszak, amely már lezárultnak tekinthető - és így megalapozott állításokat lehet tenni velük kapcsolatban - az irodaautomatizálási korszak és az internet által fémjelzett korszak, vagyis a digitális átállás korszaka.
Az irodaautomatizálási korszak kezdete tulajdonképpen a XX. század második feléhez köthető, amikor megjelentek az első kezdetleges számítógépek. Ezek a számítógépek és főleg az azokon lévő szövegszerkesztő és táblázatkezelő, valamint az iratok elektronizálását és automatizálását lehetővé tevő alkalmazások ugyanis egyrészt hatékonyabbá tették a jogászi munkavégzést, másrészt jogi szövegek sokkal nagyobb mennyiségben történő előállítását segítették elő. Emellett elterjedtek az első, fizikális adathordozóhoz, legtöbb esetben CD-hez kötött jogtárak, ami a jogi tudás megszerzésének módját megváltoztatta azáltal, hogy többé nem a könyvtárak és a "kapcsos könyvek" jelentették annak fő forrását, hanem a megadott időközönként frissülő digitális tartalmak.[3]
Az ezt követő korszak a digitális átállás korszaka. Ebben az időszakban egyre inkább elterjedtek a személyi számítógépek, amelyeknek a teljesítménye és az adattárolási képessége egyre jelentősebben növekedett. Emellett az internet megjelenésével és elterjedésével az online kommunikáció, valamint az elektronikus kapcsolattartás is könnyebbé válik, ezáltal egyre inkább eltolódik a jogászi munkavégzés a csak elektronikusan tárolt adatok felé, mivel a papíralapú adattárolás és -továbbítás egyre inkább feleslegessé válik.[4]
- 246/247 -
Ezután a két korszak után pedig a nemzetközi és a hazai jogász társadalommal akár tudományos, akár piaci szempontból foglalkozó szakirodalomban általánossá vált a nézet, miszerint a jogásztársadalom jelenleg egy harmadik technológiai változás kapujában áll. Ezt a harmadik korszakot a különböző szakértők különböző fogalmakkal és elnevezésekkel írják le, abban viszont egyetértenek, hogy a változást a számítógépes nyelvészettel és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiai fejlődés, a Big Data eszközök egyre nagyobb elterjedése idézi elő.
Ebben a tanulmányban amellett fogok érvelni, hogy ennek a technológiai korszaknak a legjobb leírását az adatvezéreltség, az adatvezérelt narratíva adja. De milyen technológiai változások is indították be ezt az új LegalTech korszakot? Mi is pontosan a mesterséges intelligencia, a Big Data, és milyen relevanciái vannak ennek a jogra nézve? Ebben a tanulmányban mindenekelőtt bemutatom, hogy milyen utóbbi évtizedekben bekövetkezett technológiai változások vezették el a jogi társadalmat az új technológiai korszak határához (2.1. alfejezet), hogy mi az a mesterséges intelligencia, jogi szempontból hogyan lehet jól definiálni, és milyen relevanciái vannak a jog területére nézve (2.2. alfejezet), végül ugyanezeket a témákat körbejárom a Big Data jelenségre nézve is (2.3. alfejezet). Majd ezt követően általánosságban összefoglalom, hogy mit jelent az adatvezéreltség, illetve hogy az adatvezérelt munkavégzés más iparágak esetében milyen változásokat hozott el korábban (3.1. alfejezet), hogy ezt hogyan lehet rávetíteni a jogászi munkavégzésre (3.2. alfejezet), és hogy milyen előnyei vannak az adatvezérelt munkavégzésnek a jogászi szakmában (3.3. alfejezet), ugyanakkor milyen korlátok vannak, amelyek az elterjedését akadályozzák jelenleg (3.4. alfejezet). Végül pedig bemutatom azt a pár alkalmazási formáját az adatvezérelt jogászi munkavégzésnek, ami a szakértők egybehangzó álláspontja szerint a közeljövőben nagy hatással lesz a jogi piacra (4. fejezet). Ez mindenekelőtt a nagy mennyiségű jogi adatokra épülő előrejelzéseket (4.1. alfejezet) és az online vitarendezési eszközöket (4.2. alfejezet) jelenti. Végül pedig összefoglalom a tanulmány tartalmát (5. fejezet).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
