Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Szüdi János: A közoktatás és az önkormányzat reformja (Jegyző, 2011/4., 10. o.)

Megszűnhet közoktatásban az önkormányzati közreműködés. A helyi önkormányzati rendszer gyökeres átalakítása nélkül nem valósíthatók meg azok a kormányzati szándékok, amelyek megismerhetővé váltak a közoktatás rendszerének átalakításával kapcsolatosan. Ennek lényege az, hogy az állam átveszi a helyi önkormányzatoktól a közoktatás szervezésével összefüggő feladatokat, a közoktatás szervezéséért való felelősséget, beleértve az intézményfenntartás feladatait is.

Jelenleg a helyi önkormányzatok működését meghatározó rendelkezések az oktatást helyi közügyként szabályozzák, megfogalmazva az önkormányzatok közti feladatmegosztást, lehetővé téve a nem kötelező feladatok önként vállalt megszervezését. Ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen, újra kell szabályozni a helyi önkormányzatok működési és ellátási felelősségét, egy úgynevezett minősített többséggel meghozott, sarkalatos törvényben.

Önkormányzatok az új Alaptörvényben

Az Alaptörvény rendelkezései alapján nincs akadálya annak, hogy megszűnjön a közoktatásért való önkormányzati felelősség. Az Alaptörvény - az Alkotmánnyal ellentétben - nem hatalmazza fel a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét a helyi önkormányzás jogával. Az Alaptörvény nem tartalmazza az önkormányzati vagyon védelmére vonatkozó alkotmányos rendelkezést sem. Az Alaptörvény előírásai alapján a helyi önkormányzat, törvény keretei között jogosult a helyi közügyek intézésére. A helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon, amelynek célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése. Az Alaptörvénynek e rendelkezései alapján mód és lehetőség van arra, hogy az eddigi helyi önkormányzati közszolgáltatások, így a közoktatás is állami közfeladattá váljon. A feladat átvételével pedig együtt jár, együtt járhat az ellátásokhoz szükséges vagyon állami kézbe vétele is.

Az állam és az önkormányzatok munkamegosztása

Az ez idáig napvilágot látott elképzelések szerint[1] a pedagógiai intézetek, a szakszolgálat intézményei - szakértői és rehabilitációs bizottságok, nevelési tanácsadók, logopédiai intézetek stb. -, a kollégiumok, a szakiskolák fenntartására kizárólag az állam kap felhatalmazást. A fenntartói feladatokat a megyei, fővárosi kormányhivatalok fogják ellátni. A megyei önkormányzatok 2012. január 1-jétől kezdődően intézményfenntartói feladatot nem láthatnak el, intézményeiket átveszik a megyei kormányhivatalok.

Az óvodák kivételével a többi közoktatási intézmény fenntartója is az állam lesz, azonban ezeket az intézményeket a még nem ismert feltételek alapján a helyi önkormányzatok "visszaigényelhetik". A visszaigénylésre jogosult helyi önkormányzati körből kizárják azokat, amelyek illetékességi területén élők létszáma nem éri el a 2000 főt. Minden településen működhet az általános iskola alsó tagozata, alacsony gyereklétszám esetén összevont osztályokkal. Az általános iskola nyolc évfolyammal akkor "maradhat meg", ha minden évfolyamon legalább két osztály működik. Létrehozza és fenntartja az állam azokat a körzeti iskolákat, ahová azokról a településekről járnak majd be a tanulók, ahol nem működik általános iskola, illetőleg csak az általános iskola alsó tagozata működik. A gimnáziumi és a szakközépiskolai feladatok megszervezése is állami feladattá válik, de meglesz a lehetőség arra, hogy a települési önkormányzatok visszaigényeljék az intézményfenntartás jogát.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére