A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszéke és a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Bizottsága szervezésében 2006. november 10-én és 11-én harmadszorra került megrendezésre a Jogelméleti Konferencia, melynek anyagát Szabó Miklós kötetbe szerkesztette1. Jelen kötet 2007-ben, a Bíbor Kiadó gondozásában jelent meg "Jogdogmatika és jogelmélet" címmel.
A kiadvány szerkesztése egyedülálló. Bizonyos kérdések kifejtésére felkérnek olyan vezető jogtudósokat, akiknek az álláspontja (feltehetően) eltér. Mások ezekhez az előadásokhoz fűzhetnek véleményt, kritikát, vagy értékelést. Az ily módon megszületett főrefe-rátumokat és a hozzájuk fűzött korreferátumokat bocsátották a konferencia résztvevői elé.
A megrendezésre került konferencia témája a jogdogmatika volt. Pontosabban, a jogdogmatika és a jogelmélet viszonya állt a középpontban, mint ahogy azt a kötet címe is sugallja.
A kötet Varga Csaba, Pokol Béla és Szabó Miklós főreferátumaival kezdődik.
Varga Csaba főreferátumához Bódig Mátyás, Győrfi Tamás és Cserne Péter korreferátumai kapcsolódnak, amelyekre Varga Csaba reagál az első blokk végén. A következő rész Pokol Béla főreferátumával indul, melyhez Szilágyi Péter, Bencze Mátyás és Sólyom Péter korreferátumai kapcsolódnak, végül Pokol Béla "válaszát"2 olvashatjuk. Az utolsó nagy blokkban Szabó Miklós főreferátumát olvashatjuk, melyhez Pokol Béla, Jakab András, Paksy Máté és Hegyi Szabolcs fűzött korreferátumot. Ezt a részt is természetesen a fő-referátum előadójának reflexiói zárják. A kötetben az előadásokat a Hozzászólások követik. Varga Csaba a dogmatika természetéhez kapcsolódóan, Bódig Mátyás Pokol Béla és Szabó Miklós vitájához szól hozzá a jogdogmatika tág és szűk fogalmát érintve, Cserne Péter a jogi heurisztika témájához, Tóth J. Zoltán a jogdogmatikai vitához kapcsolódva szólal fel. A könyv harmadik, egyben utolsó része a Kitekintéseket tartalmazza, mely írások a jogdogmatika kérdését a főbb területek példáján keresztül illusztrálják: Nagy Ferenc a büntetőjogi dogmatikát, Menyhárd Attila és Pokol Béla a magánjogi dogmatikát kutatja, Herbert Küpper a közjog dogmatikáját tárja fel, Szigeti Péter a választójog dogmatikáját elemzi, Szabadfalvi Józsefpedig a hazai jogdogmatika fejlődéstörténetét mutatja be.
Már a tartalomjegyzék is tanúskodik arról, hogy milyen sokszínű, gazdag és választékos a kötet anyaga. A továbbiakban az előadások, hozzászólások és kitekintések rövid ismertetésére vállalkozom.
A konferencia-kötetet Varga Csaba előadása nyitja meg. Ennek címe: Jogdogmatika, avagy jus, jurispru-dentia és társai - tudományelméleti nézőpontból. A szerző írásának kezdetén leszögezi, hogy a jogdogmatika önmagában nem tudomány, hanem inkább törekvés, "műfaj", ennek eredménye, terméke, kifejeződése.3 Álláspontja szerint a dogmatika igényesebb, nyelvileg-lo-gikailag rendezett, tehát magasabb rendű formát ad egy formai megnyilatkozásnak. Varga Csaba úgy véli, hogy a dogmatika ugyan a teljesség igézetét hordozza, azonban mindig átmeneti jellegű, csupán alakuló. Nézetei szerint a jogdogmatika csak ott jött, jöhetett és jön is létre, ahol a jog szövegben testesül meg.
Bódig Mátyás - Jogdogmatika és jogtudomány című írásában - Varga Csaba jogdogmatika-felfogását a következőképpen látja. Szerinte a jogdogmatika a joganyag és joggyakorlat közötti metaszintű diskurzus, amely nyelvi-logikai elemzéssel épít fel jogi tartalmat. A jogdogmatikát a praxis részeként fogja fel. A jogi gyakorlatnak több okból is szüksége van a dogmatikára, Varga Csaba ezen véleményét Bódig Mátyás is osztja. Bódig véleménye szerint a jog dogmatikájának ahhoz kell hozzájárulnia, hogy az emberek jobban tudják kezelni a joggal kapcsolatos gyakorlati problémáikat. Varga Csaba úgy véli, hogy a jogdogmatika meta-szinten mozog a joghoz képest; Bódig Mátyás szerint a jogdogmatikai tevékenység a jogfejlődés során meta-szintre emelkedik a joghoz képest.
Győrfi Tamás nézeteit A jog fogalmi rendszere és az indokok dogmatikája című korreferátumból ismerhetjük meg. Ebben a tanulmányban három kérdést jár körül a szerző. Először a jogdogmatika mibenlétét elemzi, másodsorban a jog rendszerszerűségének gondolatával foglalkozik, harmadszor pedig a nem szabályalapú döntéshozatali dogmatikai konstrukcióra fordítja figyelmét. Győrfi összefoglalja a hazai jogdogmatikáról alkotott véleményeket. Szerinte alapvetően két markáns felfogás létezik: az egyiket Szabó Miklós képviseli, aki egyfajta érveléselméletnek fogja fel a dogmatikát, mely szerint akkor van szükség rá, amikor döntéseinket illetően nem számíthatunk bizonyosságra, azonban mindenképpen döntenünk kell. Szabó Miklós dogmatikafelfogásában a nehéz esetekben való jogászi érvelésnek van kitüntetett szerepe. A másik határozott véleményt Pokol Béla képviseli, mely sok szempontból Varga Csaba véleményét is jellemzi, a dogmatikát a jog fogalmi rendszereként értelmezi. Pokol Béla a jogdogmatika megjelenését a modern kontinentális jogrendszer kialakulásához köti. A dogmatikát Varga Csaba is a kontinentális jog sajátosságának tekinti.
Cserne Péter munkája a Jogdogmatika versus policy címet viseli. Varga Csaba előadásához kapcsolódóan két kérdést vizsgál az előadó: egyrészt a jogdogmatika tudományos létét, másrészt a jogdogmatika és a jogpolitika viszonyát járja körül, pontosabban a policy-orientált érvelés szerepét vizsgálja mind a jogalkotásban, mint a jogalkalmazásban. Cserne Péter többek között azt vizsgálja, hogy a jogdogmatika mennyire korlátozza a jogpolitikát, valamint a következmény-orientált jogi döntéseket.
Varga Csaba viszontválaszát a »Jog«, »Jogtudo-mány«, »Tudomány« - Lét- és ismeretelméleti nézőpontból cím alatt olvashatjuk.
A második főreferátumot Pokol Béla Jogdogmatika - Tézisek címen alkotta. A szerző a jogdogmatikát fogalmi és osztályozási kategóriák összességeként, "gondozott szemantika"-ként, a jogi fogalmak összecsiszolt rendszereként fogja fel.4 A jogdogmatika a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek fogalmi feldolgozását végzi el.5 Ezzel a fogalomalkotási feladattal kapcsolatosan a következő problémára hívja fel a figyelmet Pokol Béla: a jog egészét átfogó fogalmi rendszer hiányzik a jogrendszerünkből, csak a jogágak szintjén beszélhetünk jogdogmatikáról.
Szilágyi Péter Elméletek, műveletek, jogi dogmatikák címen ismerteti nézeteit. Az író - a jogdogmatikáról szóló szakirodalmak alapján - két szempont szerint rendezi a jogdogmatika-fogalmakat, a fogalom terjedelme és tartalma szerint. Így három nagy csoportot különít el: az első szerint a jogdogmatika valamilyen sajátos jogtudomány, melynek a területét a "tárgy és módszer" segítségével lehet elhatárolni6; a második csoport szerint a jogdogmatika általában a tételes jog értelmezését és érvényesítését jelenti7; a harmadik csoport e tevékenységek eredményéből vagy annak valamely tulajdonságából indul ki. A szerző a Pokol-Szabó-vita kapcsán a következőket gondolja: szerinte Pokol Béla és Szabó Miklós elméleteinek eltérése arra vezethető vissza, hogy Pokol a jogdogmatika problémájához a jog szerkezetének az elemzése során jutott el, a jogdogmatikai réteget a jog, mint értelmi rendszer egyik rétegének tekinti; Szabó Miklós pedig a Jogdogmatika tantárgy kidolgozása kapcsán határozta meg álláspontját a jogdogmatika problémáját illetően.8
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
