Az elmúlt két évben az Európai Unióban - némi látszólagos nyugalmi állapot után - felgyorsultak a történések: tíz új tagállammal bővült az Unió, a már huszonöt tagállam állam- és kormányfői aláírták a Szerződést az Európai Alkotmány létrehozásáról, aminek ratifikációja fél évvel később két tagállamban is sikertelenül végződött, kérdésessé téve az "alkotmányos szerződés" hatályba lépésének időpontját. Erre az időszakra esett az Európai Unió 2007-2013 közötti időszakra szóló költségvetésével kapcsolatban kialakult vita is, amely a mai napig nem zárult le, bizonytalanná téve az EU működőképességét.
Az európai integráció ezen nehézségekkel és kérdésekkel teli órájában jelent meg Kecskés László monográfiája, amelynek bevezetőjében a szerző maga is elismeri, hogy az Európai Unióban a válság jelei tagadhatatlanok. Felidézi az 1964-ben induló Europarecht című folyóiratban megjelenő beköszöntő tanulmány híres sorait, melyben Konrad Zweigert - az integrációs folyamat addigi legnagyobb válságának közepén - az Európai Gazdasági Közösség temetéséről vizionált. Kecskés a bizonytalan jövő ellenére - a történelmi párhuzam segítségével - utal arra, hogy az Európai Unió jogának léte ma már megkerülhetetlen, figyelmen kívül hagyhatatlan tény.
A szerzőt nem kell bemutatni az európajog felé nyitott magyar jogászoknak, hiszen Kecskés László tudományos érdeklődése Magyarországon az elsők között fordult a közösségi jog, és annak egyik legproblematikusabb része, a jogharmonizáció felé. A téma iránti fogékonyságát több tucat tanulmány, könyvrészlet és megszámolhatatlan egyetemi-szakmai előadás bizonyítja. Mindennél beszédesebb az a tény, hogy akadémiai doktori értekezését is ebben a témában írta, ami 1995-ben könyv formában is megjelent EK-jog és jogharmonizáció címmel. A most közzétett monográfia ennek az alapműnek a tulajdonképpeni negyedik, bővített kiadása.
A könyv eredettörténetének azért van jelentősége, mert így érthetjük meg, hogy átfogó jellege ellenére miért különbözik felépítése, problémafelvetései tekintetében az EU jogával foglalkozó magyar nyelvű tankönyvektől1. Ez a monográfia történelmi fejlődésében mutatja be az egyes intézményeket, az alapító szerződésektől a nizzai szerződésig. Az egyes módosításoknál legjobban a miért-ek és az összefüggések érdeklik a szerzőt, az egyes szerződéses rendelkezések mögött meghúzódó kompromisszumokra mutat rá. Ezen látásmód azt eredményezi, hogy a leírások megelevenednek, a mélyebb összefüggések felszínre kerülésével ezek a részek az olvasó számára nem válnak monotonná. A történeti áttekintés az Európai Konvent létrejöttével, tevékenységével, belső konfliktusaival és munkája eredményének - a Szerződés egy Európai Alkotmány létrehozásáról - elemzésével ér véget. A könyvben e rész zárásaként a szerző közzéteszi az alkotmányos szerződésnek az Európai Tanács által 2004. június 18-án elfogadott változatát.
Külön fejezetet szentel a szerző az EK-jog közvetlen hatálya problematikájának, a jogalkotási hatáskörök megosztása az EK és a tagállamok között kérdéskörnek, az EK jogharmonizációnak és az állami kárfelelősség megjelenésének az Európai Bíróság gondolkodásában a tagállamok jogharmonizációs kötelezettsége teljesítésének javításáért. E legutóbbi fejezet olvasása közben feltűnik, hogy Kecskés számára ez a téma különösen is kedves, ami minden bizonnyal arra a tényre is visszavezethető, hogy kandidátusi értekezésének témája az állami kárfelelősség volt.2
Ez a mostani monográfia öt új témával bővíti az előző kiadást: Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásából eredő hazai alkotmányozási problémák és feladatok, az Európai Közösségek Bíróságának legújabb joggyakorlata a jogalkotási károkért és a bírói károkozásért való felelősség kérdésében, az Európai Közösségek Bíróságának joggyakorlata sport tárgyú ügyekben és ennek hatása az európai sportéletre, az első magyar előzetes döntéshozatali eljárás iránti kérelmek, valamint az áruk szabad mozgásának - a korábbi kiadáshoz képest - kiterjedtebb és részletesebb elemzése.
A könyv irodalomjegyzékét és lábjegyzeteit olvasva - a téma szinte kimerítő magyar és angol, helyenként német nyelvű irodalmán kívül - arra lehetünk figyelmesek, hogy sok fiatal jogász tanulmányaira való hivatkozást találunk. Kecskés talán ebben különbözik leginkább pályatársaitól: egy ilyen terjedelmű és mélységű monográfia elkészítésekor is figyel az új nemzedékre, bátorító, elismerő szavakat fűzve egy-egy idézett gondolatukhoz.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
