A Budapesti Értéktőzsde a felelős társaságirányítás tekintetében ajánlásokat fogalmaz meg. Ezzel szemben sok más ország értéktőzsdéje kódexbe foglalja az előírásokat az Európai Bizottságnak a vállalatirányítási jelentéstétel minőségére vonatkozó ajánlásának megfelelően. A következőkben arra keresem a választ, hogy mi vezérelte és késztette a BÉT Zrt. vezetőségét arra, hogy kivételesen ajánlásokat fogalmazzon meg. A tanulmány összehasonlító elemzést is végez más országok felelős társaságirányítási szabályozása tekintetében. Ennek megfelelően kiválasztottam és megvizsgáltam a felelős társaságirányítás szabályozásában legnagyobb múlttal rendelkező ország, az Egyesült Királyság gyakorlatát, és elemzem továbbá egy szomszédos ország, Románia példáját, amely sok szempontból hasonló fejlődésen ment keresztül és ahol törvényben rendelkeznek a felelős társaságirányításról.
The Budapest Stock Exchange (BSE) makes some recommendations regarding corporate governance. In contrast, many other stock exchanges in other countries adopted codes of conduct in line with European Commission's recommendations on the quality of corporate governance reporting. In the following, I will look at what guided the Governing Board of the BSE Ltd. to make recommendations in an exceptional manner. The paper also includes a comparative analysis of corporate governance regulation in other countries. Accordingly, I have examined the practice of the country with the longest history of corporate governance, the United Kingdom. In addition, I also analyzed the example of a neighboring country, Romania, which has a law on corporate governance.
Tárgyszavak: felelős társaságirányítás, Budapesti Értéktőzsde (BÉT), az Egyesült Királyság Felelős Társaságirányítási Kódexe (EK FTK), Bukaresti Értéktőzsde (BUK ÉT), soft law
A Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Bizottsága (a továbbiakban: BÉT FTB) által elkészített és a Budapesti Értéktőzsde (a továbbiakban: BÉT) Zrt. Igazgatósága által 2020. december 8-án jóváhagyott Felelős Társaságirányítási Ajánlások (a továbbiakban: FTA vagy Ajánlások)[1] 2021. január 1-jén léptek hatályba. Az új kiadása 2018. július 23-án jóváhagyott FTA-kat[2] bővíti tovább, amelyek 2018. augusztus 1-jén léptek hatályba. A BÉT Zrt. két fejezetben fogalmazott meg FTA-kat a tőzsdén jegyzett vállalatok tekintetében: egyrészt a részvényesek jogai és a közgyűlés, másrészt az irányítás, ellenőrzés és kockázatkezelés vonatkozásában. Mind a két fejezet rendelkezik alfejezetekkel egy-egy adott témakörben, illetve minden alfejezetben felsorolásra kerülnek a kötelező jellegű ajánlások és a nem kötelező jellegű javaslatok. A BÉT FTA első fejezete hat alfejezetből áll: általános elvek, a közgyűlés összehívása és lebonyolítása, a közgyűlést érintő egyéb kérdések, javadalmazás, az átláthatóság és nyilvánosságra hozatal.
1. táblázat. A BÉT FTA 1. Fejezet összefoglalása
| Fejezet | Cím | Ajánlás | Javaslat |
| 1 | A részvényesek jogai és a közgyűlés | ||
| 1.1 | Általános elvek | 3 | 1 |
| 1.2 | A közgyűlés összehívása | 5 | 2 |
| 1.3 | A közgyűlés lebonyolítása | 7 | 3 |
| 1.4 | A közgyűlést érintő egyéb kérdések | 0 | 1 |
| 1.5 | Javadalmazás - hatályon kívül helyezve[3] | 0 | 0 |
| 1.6 | Átláthatóság és nyilvánosságra hozatal | 9 | 2 |
Forrás: a szerző szerkesztése
A BÉT FTA második fejezete kilenc alfejezetből áll: a feladat- és hatáskörmegosztás a társaságon belül, az igazgatóság/igazgatótanács, a felügyelőbizottság, az igazgatóság/igazgatótanács és a felügyelőbizottság ülései és tagjai, az igazgatótanács/felügyelőbizottság tagjainak függetlensége, az igazgatósági/igazgatótanácsi, valamint a felügyelőbizottsági tagok összeférhetetlensége, a bennfentes kereskedés, a belső kontrollrendszerek és kockázatkezelés, valamint a külső tanácsadó, könyvvizsgáló.
- 316/317 -
2. táblázat. A BÉT FTA 2. Fejezet összefoglalása
| Fejezet | Cím | Ajánlás | Javaslat |
| 2 | Irányítás, ellenőrzés és kockázatkezelés | ||
| 2.1 | Feladat- és hatáskörmegosztás a társaságon belül | 1 | 0 |
| 2.2 | Igazgatóság/Igazgatótanács | 2 | 0 |
| 2.3 | A felügyelőbizottság | 1 | 0 |
| 2.4 | Az igazgatóság/igazgatótanács és a felügyelőbizottság ülései | 3 | 0 |
| 2.5 | Az igazgatóság/igazgatótanács és a felügyelőbizottság tagjai | 3 | 0 |
| 2.6 | Az igazgatótanács/felügyelőbizottság tagjainak függetlensége | 4 | 0 |
| 2.7 | Az igazgatósági/igazgatótanácsi, valamint a felügyelőbizottsági tagok összeférhetetlensége - a bennfentes kereskedés | 4 | 0 |
| 2.8 | Belső kontrollrendszerek és kockázatkezelés | 8 | 0 |
| 2.9 | Külső tanácsadó, könyvvizsgáló | 1 | 1 |
Forrás: a szerző szerkesztése
Amint az Ajánlások Preambulumában megfogalmazásra került, "az Ajánlások a magyar jogi szabályozás kiegészítésének tekinthetők", és "betartása a jogszabályoknak való megfelelést, továbbá az etikus, a saját felelősséget előtérbe helyező magatartást és üzleti gyakorlatot is megköveteli".[4] Az FTA két típusú előírást tartalmaznak, egyrészt kötelező jellegű ajánlásokat, másrészt pedig nem kötelező jellegű javaslatokat. "A kibocsátók a kötelező jellegű ajánlásoktól és a nem kötelező jellegű javaslatoktól egyaránt eltérhetnek. Az ajánlásoktól való eltérés esetén a kibocsátók kötelesek az eltérést a felelős társaságirányítási jelentésben nyilvánosságra hozni és megindokolni [...] Javaslatok esetén a kibocsátóknak azt kell feltüntetni, hogy alkalmazzák-e az adott irányelvet, vagy sem, és lehetőségük van arra is, hogy a javaslatoktól való eltérést megindokolják."[5] Az előbb említett fogalomrendszer használata a következő összefüggésekben mutatható be:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
